Más Világ

11

Az óra csörgésére keltem fel. A hang elégé gyorsan el is tűnt a szobában. Kinyitottam a szemem és észrevettem, hogy most én aludtam Maxon. A karjában tartott és már nyitva volt a szeme. Adott a homlokomra egy puszit majd rám mosolygot.

- Az elmúlt időben nem aludtam ilyen jól, mint most. – szólalt meg rekedtes hangon.

- Én sem. – hunytam le a szemem. – Mennyi az idő? – kérdeztem fáradtan.

- Hat óra.

- Ne! – már a takarót is a fejemre húztam. – Nem akarok felkelni.

- Akkor lefogsz maradni az időmérőről. – húzta le rólam a takarót.

- Nem érdekel. Ott a tévé. Menjél dolgozni. Én meg haza megyek aludni.

- Vicces vagy! Na gyere! – hagyott ott az ágyban egyedül.

Néztem, ahogy bemegy a fürdőszobába, aztán eltűnt. A telefonomat megkerestem és megnéztem, hogy milyen értesítések jöttek. Alex írt, hogy jó lenne, ha végre válaszolnék neki. Arra volt kíváncsi, hogy ma is hajlandó vagyok e kimenni a ringre. Dani is válaszolt. Ő csak annyit írt, hogy holnap találkozunk. Cuki pofa.

- Te még mindig itt vagy az ágyban? – kérdezte Max.

- Mondtam, hogy nem mozdulok el innen.

- Dehogy nem!

Megragadta mind a két lábamat és magához rántott. Annyira megijedtem, hogy felsikítottam. Felém magasodott és abban a pillanatban megcsókolt. Egy pillanatra elvesztem, aztán visszatértem a földre. Eltávolodtam tőle és rájöttem, hogy ideje volna menni.

Magamra kaptam a cuccaimat még Max is készülődött. A fürdőben rendbe tettem magam és ideje volt indulni.

- Megyek. – mondtam, miközben a zokniját húzta fel.

- Rendben. Később találkozunk? – nézett rám boci szemekkel.

- Talán. – álltam meg előtte.

Adtam az arcára egy puszit és elköszöntem tőle. Becsuktam magam mögött az ajtót és megkönnyebbültem, de aztán rájöttem valamire. A rajondók és a biztonsági őrök ugyan úgy kint vannak. Én meg ugyan abban a ruhában vagyok. Egyből elkezdtem verni az ajtót.

- Mit hagytál itt? – kérdezte mosolyogva.

- Van még egy pólód?

- Miért? – nézett rám furcsán.

- Mivel biztos van olyan, aki itt volt este is... Nem akarom, hogy azt gondolják csak egy éjszakára ugrottam fel valakihez.

- Értem én...

Gyorsan kaptam egy fehér színű pólót. Gyorsan betűrtem a nadrágomba ízlésesen és kész voltam tényleg.

- Köszönöm. – nyitottam ki az ajtót.

- Nincs mit. A felsőddel mi legyen?

- Majd visszaadod. Mikor nem lesznek őrült rajondók és média a közelben. Vagy megtarthatod. – gondolkoztam el rajta.

- Majd abban fogok otthon rohangálni. – nevet fel.

Kaptam tőle egy búcsúcsókot (meglepett vele) és már indultam is haza. A főbejáratnál rengetegen voltak. A biztonságiak mikor megláttak segítettek kimenekülni biztonságban. Próbáltam nem nézni az emberekre. De így is volt valaki, aki fel ismert és nem akartam. Futó lépésben hagytam el a szálloda területét.