Más Világ

17

A kezét fogtam és éreztem, hogy a szívem nagyon hevesen kezd el verni. Ehhez le kellett ülnöm. Verstappen leült mellém és az arcomat fürkészte. Kezdett ez az egész túl sok lenni. Meg persze egyre komolyodott a szituáció köztünk. Aminek nagyon örültem, csak nem régóta vagyunk együtt.

- Max... – kezdtem bele.

- Az egyetem miatt félsz tőle?

- Azért is. Viszont te nem vagy otthon. Én mit csináljak ott akkor? Még Alexszel sem tudnék találkozni, mert ő is ott van, ahol te. Nincs nekem ott senkim rajtatok kívül.

- Ez nem igaz! Egy, két napra haza megyek. Főleg, ha két hét múlva lesz a következő futam és azt mondtad, hogy összebarátkoztál Charlottetal. Ő ott lakik, de a családom is sok időt tölt Monacoban. Victoria szívesen lát.

- Kaphatnék erre egy pár napot? – kérdeztem.

- Persze. – húzott magához.

Hozzábújtam és néztük a vizet. Olyan jó lett volna ott fürödni, de hideg volt a tenger nagyon. Készítettünk egy pár darab fotót, aztán mentünk is vissza, mert kezdtünk éhesek lenni. Mondtam Maxnek, hogy úgy sem kap el és mire feleszmélt már futottam is a ház felé. Utolért és fel is kapott. Megpörgetett és csak nevetni tudtam ezen.

Az ebédlőben már készen volt a vacsora. Sophie készített milánóit. Tudta, hogy mivel lehet a lábamról levenni. Jobban szeretem az egyszerű ételeket. Vacsora közben minden féléről beszélgettünk. Ez inkább arról szólt, hogy hogyan égessük le Maxot. Én csak hallgattam a történeteket. Azt láttam a szemem sarkából, hogy barátom csúszik le a székről, majd később annyira elege lett az egészből, hogy felállt az asztaltól, megköszönte a vacsorát és felment az emeletre.

Segítettem elpakolni és utána leültem a tévé elé, ahol Victoria játszott a gyerekeivel. Leo az ölembe mászott és a pulcsimmal kezdett el játszani. Luke egy könyvet nézegetett, majd mikor megunta egy kirakóssal próbált meg elboldogulni.

- Mennyire ideges szerinted? – kérdeztem Max húgát.

- Áh... semennyire. Húsz perc és visszajön. – legyintett rá. - Ő már csak ilyen.

Leoval játszottam és közben hallgattam mikről beszélgettek. Azon gondolkoztak már, hogy holnap mit kéne csinálni. Hogyan lehetne eltölteni az időt, addig amíg az egyik legfontosabb versenyhétvége el nem érkezik. Ehhez nem tudtam sokat hozzátenni mivel én csak sodródok az árral. Mondjuk Amsterdamot nagyon szívesen megnézném. Még sosem jártam ott. Mondjuk most vagyok először Hollandiában.

Max húsz perc után sem került elő. Anyukája elvitte Leot megfürdetni, én pedig gondoltam felmegyek az emeletre megnézni, hogy mit csinál a párom. Az ajtó csukva volt és óvatosan benyitottam a szobánkba. Összegömbölyödve aludt az ágyban. Megálltam az ágy mellett és betakartam. Valamit dörmögött az orra alatt. Adtam az arcára egy puszit, majd kimentem. Olyan édesen aludt, nem lett volna szívem felkelteni. Meg amúgy is hagyj aludjon csak.

Lent senkit sem találtam, ezért úgy voltam vele, hogy kiülök a kertbe. Megfogtam az egyik pokrócot és kimentem. Leültem a kanapéra és néztem ki a fejemből. A táj olyan csodás volt, hogy muszáj volt azt néznem. Készítettem egykét képet. Azon gondolkoztam, hogy készítek most már egy albumot, amiben ezek a csodálatos helyek lesznek.

- Zavarhatok? – hallottam meg egy női hangot.

A hangfelé fordultam és Victoria állt az ajtóban. Kicsit arrébb húzódtam és mutattam neki, hogy foglaljon nyugodtan helyett. Mikor leült mellém a pokrócnak a felét odaadtam neki. Nem akartam, hogy megfagyjon nekem itt kint. Még a Verstappen család leszedi a fejem. Kell még a fejem.