A happy, little accident [HU]

Könyvtári megbeszélés

13. rész

Draco szemszöge:

Ismét hétfő. Ezzel újabb kínszenvedés. A hétvégém egész nyugodt volt. Amelett, hogy tanultam és olvastam, volt időm keresgélni a könyvtárban. Tudom, elég váratlan fordulat, de kicsit kutakodtam. Próbáltam utánanézni, mi lehet az oka a kővéválásnak, illetve mivel lehet visszafordítani. Kezdek becsavarodni...

Blaise reggel rosszul volt, legalábbis ezt állította. De engem nem ver át! Tudom, hogy nem csinálta meg a bűbájtan beadandót, kis sunyi.
Így a napom nagy részét, legalábbis a tanítás alattit, Pansyvel töltöttem. Rég dumáltunk már, mindig elfoglalt...

- És, milyen Grangerrel? A kis barátocskái nem cseszegetnek? - kérdezte a lány fintorogva.

- Nem mondanám, hogy jó, de elmegy. Rosszabbra számítottam. Ja, és Potterék is elviselnek. Sőt, még meg is köszönték, hogy vigyáztam Grangerre - vigyorogtam.

Asszem Pans nem értette mire gondolok, vagy csak sokkot kapott.

- Úgy látszik, Blaissel nem igen beszélgettek... - sóhajtottam. - A múltkori kviddics meccs előtt segítettem a kiscsajon - pontosítottam, hátha így megérti.

- Ja! Emlékszem mostmár. Volt szerencsém hallani pár szaftos kis pletykát - vigyorgott ravaszul.

- Nemár, Pans! Ez túlzás. Nem történt semmi. Csak szimplán nics jobb dolga az embereknek, mint rólam pletykálni - húztam ki magam.

- Az egód soha nem fog változni?

- Ugyan kérlek! Malfoy vagyok, a vér kötelez.

Erre már csak egy szemforgatást, meg némi hümmögést kaptam válaszul.

Hermione szemszöge:

A reggel gyorsan eltelt és az órák is viszonylag. Mire kettőt pislogtam, már a Nagyteremben ültünk, és ebédeltünk.

- Hihetetlen volt a tegnapi meccs! Kár, hogy nem jöttél, Mione! Pedig hidd el, ezt még te is élvezted volna - győzködőtt Ginny.

Hát igen, a tegnapi meccs. Ha jól tudom, az eredmény 80-90 lett, a Hugrabug javára, aminek szerintem Ron jobban örül, mint maguk a győztesek!

- Látnod kellett volna Malfoy képét! Pedig bevallom, nem játszott rosszul - vigyorgott kárörvendően a Weasley fiú.

- Ronald! Ne légy ilyen bunkó! - szóltam rá.

- Ugyan má, Hermione, hidd el, te is röhögtél volna a szőke görényen! - bizonygatta Ron, miközben egy csirkecombot rágcsált. Néha hihetetlen, hogy én ezzel a fiúval jártam...

Itt már csak somolyogva megforgattam a szemem. Ez az állandó viaskodás, meg gúnyolódás! Látszik, hogy a mágusoknál nincs óvoda, pedig ez a viselkedés odavaló!

- Apropó Malfoy. Meddig tart a bűntetésed a mardekárosokkal? - fordult felém Harry.

- Nem tudom. McGalagony nem említett semmit. Pedig én is kíváncsi lennék! - mondtam kissé idegesen. - Remélem, lassan vége lesz! Hamarosan jön a roxforti tél, ami tudjuk, hogy nem túl meleg! Semmi kedvem a hóban caplatni a két okostojással, ráadásul este, a Tiltott Rengetegben!

- Részvétem! - tette rá Ginny a vállamra a kezét együttérzően. - Ma mentek újra, ugye?

- Igen.

- Csak ketten mentek, Malfoyyal? - szállt be a beszélgetésbe Seamus is. Úgy látszik, mostanában odavan a pletykákért...

- Miért mennénk csak ketten? - kérdeztem ingerülten. Rossz előérzetem van.