A happy, little accident [HU]

Eltévedt fiú

11. rész

Blaise szemszöge:

Egy jó ideje nem szólalt meg senki se. Közben egyre bentebb mentünk az erdőbe. Granger ment elől, a térképpel a kezében.
Egyszer csak hirtelen megállt.

- Mi az? - kérdeztem unottan. Semmi kedvem ittlenni. Ha nem lenne ez a baromság, most is Pansyvel lehetnék...

- A térkép rossz - motyogta a lány.

- Mivan?! - szólalt meg végre Draco is, majd kikapta a térképet a mellette álló kezéből.

- Itt csak egy ösvényt mutat, de a valóságban kettő van - intett az utak felé.

Sóhajtottam. Még a térképet is képesek voltak elbaszni!

- Muszáj lesz kettéválnunk - mondtam cseppet sem lelkesen. Két társam is hasonlóan érzett.

- Blaise, muszáj? - hisztizett a szőke.

- Igen.

- Csak nem félsz a sötétben, Malfoy? - nevetett Granger.

A barátom küldött egy gyilkos pillantást a lány felé, ami még a sötétben is jól kivehető volt.

- Na jó, elég! - kiáltottam. Annyira unalmas ez az állandó nyavalygás meg cirkuszolás. - Mondom mi lesz.

Draco szemszöge:

Blaise bekattant. Hirtelen elordította magát, kijelentve, hogy elmondja mit fogunk csinálni.

- És mégis miért te? - kérdezte Granger.

- Azért, kedvesem, mert ti ketten nem vagytok képesek megtűrni egymást! És ez unalmas!

Elkerekedtek a szemeim. Úgy látszik, ma nincs jó napja...

- Mond, mit találtál ki - törődtem bele a sorsomba.

- Mivel, McGalagony azt mondta, Grangert nem hagyhatjuk egyedül, és valljuk be Potter és Weasley is megátkozna minket, muszáj valamelyikünknek vele menni - mondta, szavait leginkább hozzám intézve.

- Ugye ne... - kezdtem volna bele, de a barátom félbeszakított.

- Nem, Draco. Én megyek Grangerrel, te egyedül.

- Mi?! - lepődtünk meg egyszerre a griffendélessel.

- Úgy mondjátok, mintha baj lenne. Pedig elég egyértelmű! Ti ketten valószínűleg megölnétek egymást, ezért így a legjobb - magyarázta fáradtan.

A lány rámnézett és elgondolkozott. Mindketten bólintottunk, igazat adva a fiúnak.

- Oké, akkor 30 perc múlva ugyanitt! - adta ki a végső utasítást Zabini.

Már vagy negyed órája gyalogoltam. Ez az "út" nyilván azért nem szerepelt a térképen, mert nem is út! Valószínűleg valami állat csapásán vergődtem keresztül. Remek! Kössz Granger! Ha jól emlékszem, egy tisztásra kéne megérkeznem. Eddig sehol nem látok tisztást. Ők ketten bezzeg tuti sikerrel jártak!

Úgy döntöttem, ideje visszafordulnom. De vajon honnan a francból jöttem? Ugyan olyan minden. Persze, ilyen az én szerencsém!

Ekkor zajt hallottam magam mögül. A következő amire emlékszem, hogy éles fájdalom hasított a fejembe. Összeestem.

Hermione szemszöge:

Zabinivel némán baktattunk egymás mellett. Nem igen tudtunk mit mondani, bár jobb is volt így.