A happy, little accident [HU]

"Bármit megteszel, amit szeretnék"

46. rész

Hermione szemszöge:

Dracóval már jóideje róttuk Roxmorts utcáit, olyan helyeket is felfedeztünk, ahol korábban még soha nem jártam. Séta közben persze beszélgettünk, és néha vitatkoztunk, de semmi komolyról. Szeretek olyanokkal beszélgetni, akiknek van saját véleményük, és ki is fejtik azt. Leginkább könyvekről, és mágusokról vitáztunk, illetve arról, hogy a halál 3 ereklyéje közül melyik a leghasznosabb és miért.

- Mit szólnál, ha felmennénk a könyvtárba? - vettettem fel ötletemet, amit már egy ideje fontolgattam.

- Azt hittem már meg se kérdezed! - röhögött ki. - De mehetünk, lassan vacsora lesz, és ha hiszed ha nem kezdek éhes lenni.

- Hogy te mekkora drámakirálynő vagy!

***

A könyvtárban ismét csak mi voltunk, még Madam Cvikkerrel sem találkoztunk, ami kissé szokatlan is volt.

- Tegnap beszéltem az anyámmal - szólalt meg váratlanul a mardekáros.

- Igen? És?

- Meséltem neki az egész helyzetről, ami itt zajlik - itt szóra nyitottam volna a számat. - Csak hallgass meg!

- Jó, folytasd!

- Azt mondta utána néz egy- két helyen. Az otthoni könyvtárunkkal kezdte, ahol semmit nem talált. Később kapcsolatba lépett pár mugli ismerősével, - itt konkréttan a földön koppant az állam - igen anyámnak vannak mugli barátai is, akik szereztek neki pár görög mitológiai könyvet.

- Igen, és egész pontosan ez miért fontos? - értetlenkedtem.

- Granger, Granger, Granger. Te nem tanultál semmit a mitológiai lényekről? Ha jól tudom nálatok mondáknak, vagy mítoszoknak nevezik ezeket a történeteket, amik úgynevezett istenekről szólnak. Ezek a hősök valójában varázslók és boszorkányok, csak a muglik belemagyaráztak ezt-azt a történeteikbe - csóválta a fejét rosszallóan.

- Azt akarod mondani, hogy a görög és római istenek igazából varázslók? - kerekedett ki a szemem.

Kissé elszégyeltem magam, amiért erről még soha nem hallottam, de nem is olvastam, pedig ez elég fontos darabja volt a kirakósnak, ami végre a helyére került.

- Ezt te tényleg nem tudtad? - csodálkozott a fiú.

- Nem.

Meglepődött, én pedig felkészültem újabb gúnyolódására, ami nem történt meg. Inkább folytatta a történetét ott, ahol félbehagyta.

- Szóval szerzett pár könyvet, olyanokat is, ahol kifejezetten a gorgókra összpontosítanak és az ő sztorijuk van a középpontban. Ezeket elküldte nekem, ma reggel érkeztek meg, a szobámban vannak.

- Akkor mire várunk még?!

- Gondoltam elmesélem, plusz nagyon ideakartál jönni - vont vállat. - Gyorsan elszaladok értük, várj meg itt.

- Nem, jövök veled! - mondtam egy hirtelen ötlettől vezérelve.

Draco szemszöge:

Mindig meglepődök azon, hogy Hermione Granger mennyi meglepetést tartogat számomra. Sosem fogy ki ezeknek a tárháza, amihez lassan hozzá kéne már szoknom...

- Miért is szeretnél velem jönni? Tudom, hogy ellenállhatatlan kísértést érzel velem, és a hálószobámmal kapcsolatban, de azért mégis csak érdekelne az indokod - vigyorogtam rá.