Kpop Band Imagines

⊱🎀⊰𝓑𝓵𝓪𝓬𝓴𝓹𝓲𝓷𝓴⊱🎀⊰

ﾟ+*:ꔫ:*﹤Mikor kiderül, hogy rendőr vagy﹥*:ꔫ:*+ﾟ

ꔫ 𝓙𝓲𝓼𝓸𝓸 ꔫ

Magára meredt a tükörben, és visszanézett azokra a szemekre, amelyek az övéi voltak, miközben elméje a szívével tombolt, folyamatosan azt játszva le, amit az egyik alattvalójától kapott.
Zsaru...fedezett...infókat árul add ki...
Annak ellenére, hogy csak egyszer olvasta el, elég volt neki, hogy megtudja az igazságot. Megtudni az igazságot rólad. Megtudni az igazságot, hogy valójában egy titkos zsaru voltál, aki beszivárgott a bandájába, és teljesen felforgatta a világát, mivel sikerült megtennie a lehetetlent és elbuktatnia. Hogy megszeretett téged, amiről azt hitte, hogy lehetetlen, és mégis sikerült elérned, bebizonyítania, hogy tévedett.
Jisoo továbbra is a tükörképét bámulta, a te és az ő emlékei villantak fel, ahogy a mosdókagyló szélein markolása annyira megfeszült, hogy az ujjpercei fehéredni kezdtek. Olyan erősen harapta az ajkait, hogy meglepődött, hogy még nem sértette fel a puha bőrt, vagy nem tört ki egy foga sem.
Annyira...annyira összetörtnek érezte magát...
Szinte eszébe sem jutott a tükörhöz fűződő öklével kapcsolatos fájdalom. A bőrt átszúró üvegszilánkok csak egy zsibbadó érzéstelenítést jelentettek a szívében, amit öklével széttörte a tükröt. Évekig arra edzette a szívét, hogy ne érezzen, olyan fagyos legyen, mint a jég, és olyan kemény legyen mint a szikla, hogy megvédje magát az olyan szánalmas dolgoktól, mint a szerelem. És mégis jöttél a szerelem néven ismert fertőző betegséggel, befolyása alá vontad őt, elvakítva az igazságtól.
– Bolond vagyok. – suttogta, kezét a mosdókagylóhoz eresztette, és a tükör összetört töredékei közül mostanra eltorzult tükörképét nézte. – Egy zsaru... irónia...
Egy zsaru, aki egy maffiavezér bedől nekik. Valóban ironikus volt, és egyszerűen bizonyítja, hogy Jisoo mekkora bolond volt. Bolond volt, ha azt gondolta, hogy nem vártál el tőle semmit a kapcsolatban, és azt hitte, hogy csak a szíve után akarsz menni, mindazok után a hónapok után, amelyeket azzal töltöttél, hogy közel kerülsz hozzá.
Valóban bolond volt.

ꔫ 𝓙𝓮𝓷𝓷𝓲𝓮 ꔫ

Azt gondolni, hogy egy ilyen ártatlan arc képes ilyen hazugságra. Annak, akinek sikerült legyőznie a legyőzhetetlent, sikerült ráhúznia a gyapjút a szemére, amíg már túl késő volt. Azt gondolni, hogy sikerült beleszeretnie valakibe, akinek csak egy célja volt, és ez az, hogy letartóztassa, és véget vessen bandája tevékenységének.
Valóban elvitted.
Még most is, amikor egy parkoló közepén áll, és minden irányból fegyverek szegeződnek rá a járműveik mögött álló rendőröktől, nem másra koncentrált, csak rád. Kihúzott fegyverrel álltál előtte, ugyanazzal a fegyverrel, amelyet egy sikeres közös rablás után ajándékozott meg, és rámutattál, minden szándékkal, hogy lelőd, ha bármilyen mozdulatot tesz.
– Valami igaz volt? Az irántam érzett szerelmed. – kérdezte Jennie, kissé balra billentve a fejét, miközben továbbra is téged bámult, miközben az egyik felettesed azt kiabálta, hogy feküdjön le a földre. Észrevette, hogy nyelsz és grimaszolsz.
– Meg kellett tennem, hogy megbízz bennem, és úgy tűnt, a legegyszerűbb volt, ha belém szeretsz.
Érzelmek özöne töltötte el, felhasította a mellkasát és a szívét, miközben igyekezett visszatartani őket, sikeresen, hogy ne repedjen meg a maszkja, miközben hangosan dúdolt.
– Látom.
Jennie ezután körülnézett, és hatalmába kerítette a kétségbeesés érzése, amikor megtudta, hogy nem törődsz vele. De ostobaság volt azt hinni, hogy megérdemli a szeretetet, különösen mindazokat a kegyetlenségeket, amelyeket sajátos foglalkozása során elkövetett.
– Kim Jennie ... fel a kezekkel és térdelj le a földre. Vége – parancsoltál, és tettél néhány óvatos lépést felé, mielőtt megdermedtél, amikor újra szembefordult veled.
– Igazán szerettelek. Remélem, tudod. – mondta Jennie, és keserű mosoly kúszott végig az arcán, miközben figyelte, ahogy bólogatsz.
– Tudom.
Jennie felkuncogott, majd végül felemelte a kezét, lassan letérdelt a földre, és megengedte, hogy tovább menj felé, míg végül mögé kerültél, és bilincseket pattintottál a csuklója köré..
– Most már tudom, miért szeretted annyira a bilincseket. – a nő viccelődött, akaratlanul is enyhe mosolyt csalva az ajkaidra, mielőtt hirtelen elkapta két másik rendőr, és egy jármű felé vonszolták.

ꔫ 𝓡𝓸𝓼é ꔫ

Ujjaid a hajába túrtak, és megfeszültek, ahogy a nyelvét végighúzta a hasadon, mielőtt végre elérte volna az ajkaid, nyelve behatolt a szádba és uralta a csókot, nyögésed elnyelte, miközben birtoklóan a csípődre dobta a lábát.
A pokróc leesett a testéről, és tanúja voltál dicsőséges testének, a kezed úgy kereste a bőrét, mint egy kiszáradt ember a sivatag közepén vizet. Tapogattad a puha bőrét, megmarkoltad, miközben a matrachoz szorított. A mozdulataid mindent elárultak neki, és nem tudott nem mosolyogni, ahogy elhúzódott, és lenézett, látta, hogy teljesen vörös vagy.
– Hm, jól áll neked a piros. – ugratott, mire mosolyogtál, miközben kezed a csípőjén pihent.
– Bármit is veszel fel, a piros a te színed. Még bilincs is – kezei a tiédet keresték, és megragadták a csuklódat, majd a fejed fölé emelte. Elmosolyodtál, mielőtt bólintottál. Chaeyoung dúdolt, miközben a keze a párnád alá csúszott , és előhúzta a csillogó, fém bilincset, és gyorsan a csuklód köré helyezte a fejtámlához, így teljesen kiszolgáltatva téged. Elmosolyodtál.

–  De sokkal szívesebben tennéd rajtam, igaz? Főleg a jövő héten, amikor az osztagoddal úgy döntesz, hogy megszállják a főhadiszállásunkat a rajtaütés során? – Chaeyoung figyelte, ahogy felfogod a szavait, majd azt is amint ráébredsz, hogy kiderült a titkod. Chaeyoung a párnája alá nyúlt, és elővette a pengét, amit elrejtett, és a nyakadhoz helyezte, éppen akkor, amikor elkezdtél küszködni, a fém bilincsek csörömpölése betöltötte a szoba csendjét.
– Az a tény, hogy sikerült beépülnöd a bandába, valami lenyűgöző, de még lenyűgözőbb, hogy több módon is sikerült közel kerülnöd hozzám. Biztos vagyok benne, hogy a feletteseidet lenyűgözték, de vajon gondolkoztál már előre, mi történhet veled, ha megtudom az igazságot? – bámult rád, acélos és metsző szemekkel, ugyanúgy, mint te, bár az a megaláztatás, amit éreztél, messze meghaladja azt amit ő érezhet.
– Úgy tűnik, hogy nem jelentkezel a feletteseidnek szívem.

ꔫ 𝓛𝓲𝓼𝓪 ꔫ

Lisa annyiszor volt már ebben a raktárban, minden alkalommal izgalmasabb. És ezúttal azonban az egyetlen dolog, amit érzett, az a harag és az árulás. És mindennek te voltál az oka, akiben a legjobban bízott.
És ez volt az ő hibája.
Te voltál az első, akit meglátott, ami újra felgyújtotta benne a két kavargó érzelmet, ahogy a te lógó alakodat nézte, felláncolva a lábadnál fogva és otthagyva a fém mennyezeti gerendákon lógva. Zörgött, miközben megpróbáltál kiszabadulni. De nem lehetett megszökni, a banda gondoskodott róla, hogy ne tudj, hiszen a főnökükkel kellett megküzdened valódi foglalkozásod feltárása miatt.
Rád szegezte a szemét, ahogy eléd állt, és úgy bámult le rád, mint egy hóhér a fogolyra, mielőtt lekapta a fejét. Láttad a teste feszültségét, a teljes dühét, amit érzett miközben továbbra is szó nélkül bámult le rád.
És akkor megütött.
Lisa soha nem gondolta volna, hogy valaha ilyen erős csapást mér rád, még akkor sem, amikor ti ketten egy kicsit durvák lettetek egymással a hálószobában. De most teljesen más körülményekkel kellett szembenéznie. Nem azzal a T/n-vel volt dolga, akinek sikerült rávennie mindenre, és úgy érezte magát, mint egy normális szerelmes lány, hanem azzal a titkos zsaruval, akinek sikerült megtanulnia bandája belső működését.
Köhögtél és kiköpted a vért, mígnem Lisa kinyúlt, és megragadta az egyik láncot, amely megkötötte a testedet, és addig forgattad, amíg újra szembe nem néztél vele, majd letérdelt, hogy a te szintedben legyen. Kinyújtotta a kezét, hogy alulról megragadja a fejed, a hajad szokásos puhasága teljesen szétesett a rászáradt vér miatt.

– Biztos vagyok benne, hogy több mint eleget tanultál az itteni küldetésedből, amit mi teszünk azokkal, akiket a banda árulóinak tartunk. – meghúzta a hajad, te pedig ziháltál a fájdalomtól, a hang fájdalmasan megrázta Lisa szívét, de eltakarta, mielőtt bárki is észrevette volna.
Ugyanúgy kellett veled bánnia, mint az összes többi árulóval. Te sem voltál kivétel, még akkor sem, ha a szíve azt akarta.
– Hagyjatok minket. Ezzel személyesen fogok foglalkozni. – parancsolt a csatlósainak, és azok azonnal, kérdés nélkül teljesítették a parancsát.
Ha a te hűséged ugyanolyan lenne, mint az övék, akkor egyikőtök sem fájna úgy.