Why didn't you? ✔️

^ 23. Rész ^

- Szeptember 5. Csütörtök -

A tegnapi varázslás eléggé leszívott, így hamar beestem az ágyba, azonban furcsa módon alig tudtam elaludni. A lelki fáradtság ellenére a testem mintha képtelen lett volna pihenni. 2-3 óráig forgolódtam mire végül sikerült lecsukni a szemem.

Reggel ébresztett a telefonom, rendes suliidőben. Nem éreztem magam fáradtnak, sőt már reggel rendkívül energetizált voltam.

Mivel eléggé éhes voltam már, így az első dolgom az volt, hogy kiugrottam az ágyból és rohantam a pincébe. 

A kórházból elhozott vértasakokat először nem tudtuk hova kéne tenni. A konyhában túl megközelíthető lett volna, de hideg helyen kellett tárolni, szóval Oscar bácsi még tegnap előtt elment venni egy hűtőszekrényt a pincébe. 

Tegnap este az új gyűrűmmel a kezemen kiültem az ablakba és végignéztem a naplementét. Csak egy napig nem lehettem napon, mégis hiányzott. Az ablakom pont Jamesék háza felé néz, de az ő szobája ablaka a kertjük felé. Egyszer láttam mozgolódást, de akkor az anyukájuk alakját véltem felfedezni.

Emellett tegnap még sokat beszélgettünk a többiekkel. Furcsa érzés ez az egész természetfeletti-lét, de azért Dylanék próbálnak úgy és annyit segíteni ahogy és amennyit csak tudnak. Elmondtak egy csomó dolgot a vámpírságról, amiknek a nagy részét ki nem találtam volna. A szupererőt és a gyorsaságot felfedeztem már, ahogy az igézést is. Amiről viszont nem tudtam, az az, hogy létezik egy növény, a vasfű, ami halálos a vámpírokra, ahogy a farkasharapás is. Engem persze a farkasharapás nem fenyeget ugyanis harmadrészt én is az vagyok, de a vasfűtől (másnéven verbénától) óvakodni kell. Rákerestem tegnap hogy hogy néz ki, így legalább egy kis sejtésem van hogy mitől kéne távol maradni.

A boszorkány része ezerszer egyszerűbb. Megkérdeztem tegnap Matthewt hogy a boszorkányokra van e valami veszélyes, esetleg halálos, mire azt felelte nem tud róla. Tőle kérdeztem, mert tapasztaltabbnak tűnik Dylannél, Oscar pedig próbál támogatni, de tudom hogy nem igazán akar ennek az egésznek a részese lenni. Biztos jó okkal akart kiszállni ebből évekkel ezelőtt, nem akarom újra belerángatni.

Az igéskönyvet is sokat nézegettem tegnap, próbáltam memorizálni pár hasznosabb igét ha esetleg szükségem lenne rá. Dylan mondta hogy igazából bárhol bármikor megtámadhatnak, szóval az alapokat jó lenne ha minél előbb megtanulnám. Gyakoroltam, próbáltam minél tovább megtartani a koncentrációt hogy megmaradjon a hatása a varázslatoknak. Dylan szerint gyorsan tanulok.

Felnyitottam a hűtő tetejét, kiválasztottam egy A-s vért és elindultam vissza a szobámba. Út közben Dylan álmos fejével találkoztam. Intettem neki, mire elmorgott egy "jóreggelt"-et és a kávéfőző irányába vergődött. Halkan elnevettem magam a jelenségen, és tovább folytattam az utamat a szobámba. 

Próbáltam ivás közben mély levegőket venni hogy ne vesszem el az eszem. Olyankor az arcom beesik és a szemeim körül fekete foltok lesznek. Nem valami szép látvány, és főleg nem kimagyarázható egy emberek közti szituációban. 

Dylannal arra jutottunk hogy napi 3 tasak vért ihatok mivel még új vagyok, és majd idővel kisebbítjük az adagokat, mivel alapjáraton maximum 2 tasakot ihatnék. A rendes emberi étel pedig... Hát megkérdeztem róla Matt-et, és ehetek emberi kaját ugyan úgy, de nincs rá szükségem a túléléshez. Azért a látszatot viszont fent kell tartani.