A titok

1.

A nevem Izuku Midoriya 16 éves vagyok és van egy hat éves lányom Katsumi.
A szüleim még 10 éves koromban el váltak miután meg született Katsumi.
Azóta apámmal élünk együtt de ő mindig csak engemet ver ami nem zavar de ha Katsumira rá meri tenni a kezét...megölöm egyből.

Most éppen megyek haza a UA hősképzőből ahová nagyon szeretek járni és egyenesen imádom. A többiek koliban laknak de mivel én eleve közel lakok valamennyire a sukihoz így nekem elég ha oda megyek.
Ahogy be nyitottam a kis házba Katsumi rohant hozzám.
Anyaa!-mondta Katsumi amire le guggoltam hozzá.
Szia kicsim. Mi történt?
A...papa...
Mit csinált?-kérdeztem egyből mégresebben.
Me..megütött!-mondta amire meg is mutatta a nagy piros foltot az arcán.
Menjél a szobádba és szedj össze mindent rendben?-kérdeztem nyugodtan rá mosolyogva.
De miért?
El megyünk máshová rendben? Ahol nem fog majd bántani minket a papa.
Rendben!!-mondta izgatottan majd szaladt is én pedig egyből a nappaliba mentem ahol részegen a kanapén feküdt.
Egyből erőből bele is ütöttem a mocskos képébe majd utána mind a kettő kezét is sikeresen el törtem majd az arcát még párszor meg ütöttem utána pedig ott hagyva eszméletlenül a kanapén mentem a szobámba majd egy nagy táskát fel kapva pakoltam bele a ruháimat meg a könyveimet amiket szeretek vagy szeretnék el olvasni majd Katsumi szobájába mentem.
Minden meg van kicsim?-kérdeztem rá mosolyogva.
Vihetem a plüsseimet is?
Rendben azokat is hozhatod csak akkor siessünk nehogy a papa fel ébredjen mert akkor nagyon mérges lesz tudod.
Rendben!!-mondta majd segítettem is el pakolni egy másik táskába a plüssöket és a ruhákat meg pár könyvet ő neki is aztán már mentünk is a suliba vissza.
Figyelj kicsim...-mondtam majd guggoltam le hozzá.
Igen anya?
Most már a barátaimmal fogunk együtt lakni és ugye ők nem tudják hogy a kislányom vagy szóval ha kérdezik hogy ki vagy akkor mond azt hogy a kis húgom és anya helyett hívj Izukunak rendben?
De miért?-kérdezte szomorúan.
Mert nem tudhatják hogy az anyukád vagyok mert akkor el küldenének minket és akkor egy másik helyet kellene keresnünk azért.
Oh...-mondta mikor el magyaráztam neki.
Szóval hívj Izukunak rendben?
Rendben I...Izuku...-mondta ki nagy nehezen amire meg pusziltam a fejét.
Köszönöm kicsim. De ha ketten vagyunk akkor hívhatsz anyának oké?
Rendben anyaaa!-mondta boldogan majd puszilta meg most ő az arcomat aztán kézen fogva be is mentünk a suliba.
Midoriya fiú?-kérdezte egy hang amire hátra néztem a folyosón.
All Might!-mondtam majd gyorsan hozzá menve öleltem is meg.
Hogy vagy?
Nagyon jól és te?
Én is valahogy úgy.-mondta majd éreztem ahogy Katsumi mögém bújik.-Ő kicsoda?
A kis húgom Midoriya Katsumi!-mondtam mosolyogva.
Csókolom...-mondta ijedten Katsumi.
Nem kell félned ő egy nagyon híres hős tudod! Akiről voltak a szobámban poszterek meg figurák is!-mondtam amire All Might át is alakult hős formájába.
Ez így igaz!-mondta de utána vért köhögött fel így vissza is alakult.
Wow!!-mondta Katsumi majd végre mellém állt de még mindig fogta a kezemet.
És mit kerestek itt?
Koliba szeretnék költözni és remélem Katsumi is jöhet mert ha nem akkor nem tudom mit csináljak.
Oh értem akkor szerintem menjetek mert ott van Nezu igazgató meg Aizawa is!
Rendben akkor majd még találkozunk ugye?
Persze! Na de menjetek sziasztok!
Sziaa!-mondtam majd mentünk is a két tanár felé.
Jó napot Sensei és Nezu igazgató!-mondtam.
Neked is Midoriya! Mit szeretnél?-kérdezte Aizawa Sensei.
Szeretnék a koliba költözni de nem egyedül hanem a kis hugommal Katsumival.-mondtam majd néztem is a szőkés zöld felemás szeműre.
Van még 1 szobánk a 4. Emeleten azt hiszem az 5.szoba ha úgy van de csak 1 ágyas ha nem gond.
Nem dehogy de akkor beköltözhetünk ketten igaz?-kérdeztem reménykedve.
Persze csak meg kell beszélni a szüleidd.
A szüleim meg haltak.-mondtam szimplán mintha csak azt mondanám milyen nap van.
Oh...akkor nevelő szülők?
Nincsenek.
Akkor ez esetben neked kell kitöltened a papírt hogy vállalod a felelősséget ha te vagy a kislány valami rongálást vagy mást csinálnátok!
Rendben de most töltsem ki a papírokat vagy...
Rá ér az holnap is! Úgyis be kell költöznötök szóval nyugdotan tegyétek meg! Majd holnap órák után kitöltöd akkor!-mondta Nezu igazgató kedvesen.
Rendben köszönöm mind a kettőjüknek!-mondtam majd meg hajolva kísért is el a Sensei minket a kolihoz.
És hány éves a kislány?-kérdezte út közben Aizawa Sensei.
6.
Akkor már iskolás igaz?
Igen de így is egy 7.osztályos szintjén van!-mondtam kicsit dicsekedve hogy ilyen egy okos gyerekem van.
Ennyire okos lenne?
Igen. A szüleink génjeit örökölte!-mondtam mosolyogva majd  Katsumi meg állt.
Mi a baj Katsumi?
Ott sokan vannak...-mutatott a koliban lévő osztálytársaimra.
Ők mind a barátaim nem kell félned rendben? Nagyon meg fogod őket kedvelni főleg Urarakát!-mondtam a barna hajú lányra gondolva amire bólintott majd tovább is mentünk és a Sensei ki nyitotta nekünk az ajtót majd a cipőnket levéve mentünk is beljebb.
Midoriya?!-kérdezte elősször Mina amire mindenki ránk nézett.
Sziasztok!!-köszöntem vidáman.
Mi a fa....-mondta volna Bakugo de Kirishima be fogta neki a száját.
Az ott egy kislány?-kérdezte a hátam mögé mutatva de inkább fel állt és közelebb jött hozzánk.
Igen ő a kishugom Katsumi!-mondtam majd léptem kicsit hátrább és helyeztem magam elé a kislányt.
Jaj de édi!!!-mondta Mina amire mindenki fel állt és közelebb jöttek.
Felemás szemű...-mondta Shoto amire bólintottam.
Katsumi igaz?-kérdezte Bakugo ami kicsit meg lepett.
Igen.-mondtam amire le guggolt a kislány elé és rá nézett.
Hány éves vagy te szőke?
Nem vagyok szőke!!-mondta Katsumi amire kikerekedtek a szemeim.
Haaaa?!-kérdezte Bakugo a lányra nézve-Akkor meg mi vagy?! Barbi vagy mi?!
Nem te süni!-mondta mérgesen amire már majdnem el kezdtem hangosan is nevetni de a többiek is látszólag.
Süni?! Kapsz te midnjárt olyan sünit hogy...-mondta idegesen Katsuki majd robbantott volna de Katsumi gyorsabb volt így robbantott is egy kis zöldes füstöt telibe Bakugo arcába.
Inkább fussunk oké Katsumi?!-kérdeztem aggódva majd gyorsan fel kapva a hátamra kezdtünk is el futni a lift felé ahol már a Sensei várt minket egy jó ideje.
Csukja be Sensei!!!-mondtam pánikolva amire gyorsan be is raktam Katsumit a liftbe a táskákkal együtt amíg én meg kint maradtam és óvatosan hátra néztem de Katsuki idegesen vissza nézett rám.
Érzem közel a vég...-mondtam majd kezdtem is el rohanni felfelé a lépcsőn majd inkább képességem használva lettem is gyorsan a 4. emeleten és vártam a liftet ami meg is érkezett pár perc után.
Az ötödik szoba a tiétek de én most megyek mert ki kell javítanom a dolgozatokat.
Rendben köszönöm Sensei még egyszer!-mondtam majd vettem fel a táskákat a vállamra és Katsumi kezét meg fogva mentünk az 5-ös szobába majd ki is nyitottuk az ajtót de ez a szoba sokkal nagyobb volt mint az otthoni.