A titok

40.

Hawks:🦅❤️

Nemtudom,hogy hanyadikos ez a gyerek meg,hogy milyenek a jegyei de simán hős lesz belőle az már biztos. Nezu fél órával később azaz a tárgyalás után adott nekem és Mirkonak is kamerákat majd el is indultunk a telefonom segítségével a kocsihoz amit nem tudunk,hogy hol lehet.
Te nem vernéd szét annak a gyereknek a fejét?-kérdezte idegesen Mirko amikor egymás melledt gyalogoltunk mert tartogatjuk az energiánkat majd a menekülésre ha szükséges lesz. De reméljük nem lesz szükséges.

Mindjárt ott leszünk!-szólal meg 1 órával később.
Istenem végre!-mondtam drámaian mintha haldokolnék.
Azért ne halj meg te papagáj!-mondja amire inkább oda adom neki a táskámat majd egy kamerát megfogva repülök fel a levegőbe.
Rakd ki a kamerákat amíg én szétnézek aztán indulj vissza. Majd utol érlek!-mondtam neki amire bólintott így bekapcsolva a készüléket kezdtem el a romos házak felett repülni. Az egész falu valahogy furán nézett ki így fentebb szálva a levegőben vettem észre,hogy kerítéssel van körülvéve és,hogy az egész falu egy nagy hatszög alakban van megcsinálva. Az egész város egy nagy hatszögben volt és ha a kerítés nem lett volna ott akkor is egy tökéletes hatszög lett volna. Hírtelen láttam ahogy Mirko már el is fut és át ugrik a kerítésen. Szokásához híven most is gyorsan végzett a kamerák elrejtésével az már biztos. Ahogy Mirkot néztem ismét előre szegeztem a tekintetem de láttam,hogy valami megvillan az egyik háznál aztán egy hangos lövés. Gyorsan visszavonulót fújtam és elkezdtem repülni a kerítés felé de valaki telibe eltalálta a mellkasom én pedig leestem. Még sikerült az egyik romos házba bemenekülnöm de utána hallodtam is ahogy emberek jönnek az épület felé. A ház két emeletes volt szóval sikerült a konyhapult alá elbújnom ami éppen,hogy nem szakadt össze. A szekrény elég szűk volt így a tollaimat a a lépcső alatt hagytam egy kosárban.
Itt van!-mondja valaki majd nyitja ki a melledtem lévő szekrényt.
Biztos a másikban van!-mondja most egy női hang majd nyitja ki a másik oldalamon lévő szekrényt.
Ebben sincs!-mondja a férfi.
Nem abba bazdmeg,hanem ami a kettő között van!-mondja majd fogja meg a kilincset és akarja kinyitni az ajtót de ekkor a tollaimmal feldöltök valamit utána pedig a plafonon lebegtetem őket. Igaz vak sötét van de tudom,hogy ez miatt kifognak menni.
Ott fut!-mondja a férfi majd hallom ahogy mind a ketten elfutnak. Aztán csönd.

Nemtudom mióta lehetek ide bezárva de kezd fogyni a türelmem és egyre jobban kezdek rosszul lenni. A szekrény ajtót kinyitva esek ki rajta majd amire még emlékszem,hogy meglátok kettő fekete valamit és ennyi.

Fáradtan keltem fel egy ágyban feküdve. Fura hangokat hallodtam magam mellől amire egyből fel is ültem és  oldalamhoz nyúltam. Éles fájdalom nyilalt a jobb oldalamba, de nem érdekelt mert látni akartam,hogy ki van itt. A szobába csak a Hold fénye sütött be,ami adott némi világítást a sarokban lévő gyertya mellé.
Ki van itt?!-kérdeztem ijedten amire bejött az ajtón egy hosszú feketés hajú lény. A járása emberi volt de a kinézete,mint egy démon. Hosszú fehér szarvak voltak a fején amik az égnek áltak. Az arca teljesen fekete volt ahogy a bőre is. A szeme és a szája fehér volt egy vonalban ami még ijesztőbbé tette a fura teremtményt.-Ki vagy te?-kérdeztem de csöndben elkezdett felém közeledni. Idegesen aktiváltam a képességem ami miatt a tollak mind előtte voltak egy szempillantás alatt. Csak nézte a tollaimat majd ahogy hozzányúlt az egyikhez meg is sebesítette a kezét. Egyből fel is szisszent majd a tányért a földre téve fut az ablakhoza aztán kiugrik rajta és eltűnik. A tollaimat lentebb engedve nézek bele a tálba amiben bogyók voltak de volt ott krumpli és répa is.
Mi ez?-kérdeztem magamtól majd óvatosan magamhoz húztam a tálat és elkezdtem belőle enni. Ahogy végeztem ezzel, pár perc után el is nyomott az álom.

Reggel egy fehér szobában ébredtem. Ahogy körbe néztem biztos,hogy korházban vagyok. De mikor kerültem ide? Hírtelen nyílik az ajtó majd befut rajta valaki és magához ölel.
Te hülye!-mondja Mirko majd ad egy pofont-Hogy képzelhetted azt,hogy pár levél alatt elalszol a kerítésnél?! Meg is láthattak volna te szerencsétlen!-mondja majd ad még egy pofont.
Tegnap megsebeztek amikor elmentél! Utána este meg valami fura lénnyel találkoztam!-mondom el a történetet de csak furán rám néz.
Oszt akkor hol a seb?-kérdezte amire felhúztam a pólómat.
Itt!-mondtam majd mutattam a jobb oldalamra de ott csak egy régi heg volt.
Biztos jól vagy?-kérdezi furán.
Igen! De mondom,hogy megsebesültem tegnap és azért nem jöttem vissza!-mondom.
Nővér!-szól ki Mirko egy nővérnek.
Igen kisasszony?
A barátom képzelődik és fura dolgokat beszél. Nem lehetne vele valamit kezdeni?-kérdezi a lány.
Adhatok neki altatót ha arra gondolt.
Az jó lesz neki.-mondja a nyuszi lány.
Érzem ahogy kezd hatni az altató és,hogy egyre álmosabb leszek.
Ka...mera...-mondtam még a maradék erőmmel majd utána el is aludtam.

Mirko:🤍🐰

Ka...mera...-mondtam még Hawks mielőtt bealudt volna. Nemtudom mit akar a kamerával mivel ha a sajátjára gondol az nincsen meg. Eltűnt. Most éppen megyek inkább Aizawahoz és Michez átnézni a rögzített felvételek mivel nincs jobb dolgom.

Aizawa Shota:🐛😴

Tegnap Hawks eltűnt aztán reggel meg a falunál találtuk meg egy pár nagy levél alatt. Arra nem tudtam rájönni,hogy a sivatag kellős közepén mit keresnek levelek de van ennél fontosabb dolgom is jelenleg.
Na de légyszi Sho!-próbál győzködni Yamada.
Nem.-mondom neki de ekkor átkarolja a derekamat és az ölébe ültet.
Jaj de jó így!-mondja majd húzza lejjebb a nyakamat takaró szalagokat és puszilja meg a nyakamat.
Ne most.-mondtam neki de nem hagyta abba nyakam puszilgatását-Bármikor bejöhet valaki!-mondtam neki mivel úgy terveztük,hogy Mirko is jön majd átnézni a felvételek.
Akkor majd leállok. De addig is...-mondja majd harap bele aprót a nyakamba. Önkéntelenül is fel nyögök és kezeimet hátra vezetve markolok bele Yamada hajába.-Csak nem tetszik Shota?-kérdezi amire akaratlanul is beleborzongok a nevem hallatára.
Fogd be!-mondtam neki de újból elkezdte kiszívni a nyakamat erőteljesen.
Khm...khm!(köhögés)-hallodtam ahogy valaki köhög így elnegedtem Yamadat majd vissza is igazítottam a nyakamat takaró szalagokat.
Siessünk és nézzük át az anyagokat aztán menjünk is!-mondja alattam Yam.
Szerintem este menjetek majd el szobára jó?-mondta Mirko amire csak csöndben maradtunk mind a ketten ő pedig leült mellénk és el is kezdtük nézni a felvételeket amiket kicsikét felgyorsítottunk.