A titok

46.

Hasztalan! Nem bírnak megölni!-mosyodik el a szörny aztán a kezét felemelve a hősök lebegni kezdenek.
Szörny!-kiabálok neki oda ő pedig kérdőn rám néz-Hagyjad őket. Menjünk egy nyugodtabb helyre!-adom neki az ötletet. Hirtelen a koli előtt találtuk magunkat a szörny pedig leült a földre.
Miért pont ide?-kérdezi Kirishima.
Jól vagytok?!-szalad hozzánk Aizawa.
Igen. De a szörny elég furán néz...-mutat Katsumi a szörnyre aki ijedt fejet vág.
Oi! Jól vagy?-kérdezem közelebb lépkedve hozzá és óvatosan megérintem a vállát.
Kacchan.-mondja rám nézve.
Mi?-kérdezem. Csak Deku hívott így.
Kacchan!- mondja határozottabban majd az egész teste eredeti színű lessz...
Deku?-kérdezem a meztelen fiúra nézve. Gyorsan levettem a pulcsimat majd rá adtam. Szerencsére vagy 3 számmal nagyobb volt rá szóval mindent takart.
Kacchan!-mondja boldogabban és végre a nyakamba ugrik.-Annyira örülök neked!!-kezd el zokogni.
Ne sírj! Már minden rendben! Nem lesz semmi baj!-mondom átölelve.

Izuku Midoriya:

A...Izuku!-mondja egy sírós hang.
Édes kicsikém! Annyira sajnálom, hogy nem tudtalak megvédeni!!-engedem el Kacchan-t és Katsumihoz mentem. Szoros ölelésbe vontam majd elkezdtem puszilgatni a fejét - Annyira sajnálom!!
Semmi baj. Segítettél nekem így is!- mondja mosolyogva és a karkötőre mutat ami a csuklóján van.
Mi folyik itt!?-ordít oda a semmiből valaki, azaz Endeavor.
Meg lett az elveszett diákom, és a kislánya is.-válaszol mosolyogva Aizawa.
És a szörny? Az még mindig ott van?-kérdezi láthatólag elég dühösen.
Igen, még ott van! Épphogy sikerült elmenekülnünk előle!-kiabálok vissza ő pedig már képességét használva repülni is kezd oda ahol fogva tartottak.
Tényleg, ki is történt pontosan?-kérdezi Aizawa rám és Kacchanra nézve.
Engem apám kísérleti patkánynak használt és megölt. Aztán ugye kidobtak egy kinti kukába de addigra megjött a kísérlet eredménye és egy fura szörnnyé változtam.-mesélem el röviden az egészet.
És te Bakugo? Te meghaltál pár héttel ezelőtt. Ott voltunk a temetéseden is.
Mi? Meghaltál Kacchan?!-akadok ki elég egyértelműn.
Ja. De aztán hirtelen felébredtem és robbantottam egy nagyot, így a felszínre kerültem. Elég durva volt az biztos.-meséli el ő is röviden az egészet.
A...Izuku!-szól Katsumi így rá nézek.
Mostmár nyugodtan szólíthatsz anyának! Őt pedig apának!-mutatok Kacchanra aki eléggé meglepődik de mosolyogni kezd.
Apa?-kérdi felvont szemöldökkel a kis szőkészöld hajú.
Igen?-kérdi a mellettem álló.
Hol voltál eddig?-kérdezi könnyezve.
Elugrottam tejet venni.
Ilyen sok időre?-kérdezi meglepődve Katsumi de azért megöleli a nagyobbikat is.
Hát...igen.
És hol a tej?
Na jó. Menj a ....-itt rám néz de én csak mosolygok.
Kit is szerettelek volna mondani Kacchan?-döntöm oldalra a fejemet és engedem, hogy a szörny előtörjön a testemben.
Semmit sem. Csak azt, hogy nagyon szeretlek titeket!!-válaszol ijedten így leteszi Katsumit a földre és elkezd hátrálni.
Féljél is, mert büntetést kapsz!-mondom aztán a szörny és én ketté válunk. Amíg én Aizawa Senseiel kezdem el beszélni a dolgokat addig a szörny Katsukit kergeti akin Katsumi jókat nevet.

Pár évvel később:

Apa! Merre van Izumi?-kiabáo egyezem kislányom a férjemnek.
Nemtudom! Keresd meg!-szól vissza Kacchan de fentről egy hangos robbanást lehet hallani.
Biztos fent van! Nézd meg!-mondom Katsuminak aki már fel is rohan.
Anyaaaa!!
Igen kicsim?-kérdezem a konyha asztalra nézve ahol egyszem kisfiam fekszik, elég kómás fejjel.
Kérhetek szépen gabonapelyhet?-kérdezi de semmit sem kell csinálnom mert mindent megold a telekinézéssel.
Tessék kicsim.-mondom neki és leteszem elé a kanalat és a tálat is.
Kölykök! Siessetek különben elkések kiattatok a munkahelyről!-szól a gyerekeknek Kacchan.
Te vagy az 1 számú hős apa! Nem baj ha késel egy kicsit!- magyarázza Midori de aztán inkább kimegy a kocsihoz.
Szerintem indulok.-lép hizzám közelebb Kacchan és arcomra ad egy puszit.
Legyen szép napod drágám!-mondom és megcsókolom.
Fúj, ne előttünk már!-mondják fintorogva a lányok és inkább kimennek.
Neked is Deku!-mondják és még egy gyors ölelés és csók után, már el is indul.

Ez lenne a könyv vége. Elég szar lett ezt nem tagadom, de azért valakinek remélem tetszett. Köszönöm szépen a sok olvasónak, hogy elolvasták ezt a borzadájt és mindenki másnak is! Legközelebb is találkozunk majd, talán egy másik általam írt kis történetben!
Addig is, sziasztok!