A titok

24.

A nap gyorsan eltelt így ma már szombat van. Holnap fog vissza jönni az a férfi így a hősök készülődnek nem is kicsit,hogy majd elkapják meg ilyesmi.
Bakugo!-mondja valaki amire oda kapom a fejemet és Aizawa Sensei volt az.
Igen Sensei?
Még mindig nem jöttek vissza az emlékeid?
Nem. Miért?
Mert akkor tudtál volna segíteni nekünk és a hősöknek is a holnapi nap folyamán-mondta az indokot is.
Sajnálom de még mindig nem emlékszek semmire arról a fiúról.-mondtam szomorkás tekintettel.
Semmi baj nem a te hibád!-mondta egyik kezét vállamra téve majd el is ment.

Ebéd van. Semmi kedvem enni nem is vagyok éhes így csak a kanapén ülve filmezek.
Bakugo!-szól a legutáltabb hang.
Mivan?!-kérdeztem idegesen.
Hol van Midoriya?
Azt se tudom ki a faszom az!-mondtam és próbáltam a filmet nézni de persze,hogy megint hozzám pofáztak.
Gyere enni!
Nem!
Akkor éhen fogsz halni!
Akkor megdöglök jól van?!-istenem most baszta fel az a rohadt pápaszemes az agyamat! Alig 4 napra küldték haza mert bántotta Izukut de persze,hogy ma meg már vissza jöhetett.
Nem jó szóval gyere enni vagy este nem kapsz vacsorát sem!
Akkor nem kapok!
Azt mondtam gyere enni!-mondta idegesen az asztalra csapva.
Iida hagyjad tudod milyen-próbálta meggyőzni a felemás de a széket felborítva, jött hozzám majd fogta meg a karomat és próbált volna fel állítani de lábait kirúgva taknyolt el.
MIT CSINÁLSZ?!-kérdezte ordibálva.
Filmet nézek de te a földön?-kérdeztem nyugodtabban.
ELTÖRTED A LÁBAM TE ROHADT FASZ!-ordibálta.
Nincs is eltörve.-mondtam-Amúgy mondtak már rám szebbet is nehogy azt hidd!-mondtam majd a kanapétól fel állva indultam is el a szobámba de valami erős tárgy hírtelen a fejemnek csapódott így én előre estem és a padlón próbáltam rendesen lélegezni és nyitva tartani a szemeimet.
MIT CSINÁLSZ IIDA?!-kérdezte Shoto felállva az asztaltól a lányok pedig ijedten szaladtak hozzám amíg a többi fiú lefogták azt a barmot.
Úristen vérzik a feje!-mondta Mina amire Momo egy zacskó papírzsepit csinált.
Jiro hívd fel a Sensei-t és szóljon Recovery Girlnek is!
Rendben!-mondta a lány majd fel is hívta Aizawa Sensei-t.
Ne csukd be a szemed jó?!-mondta Hagakure de így is szédültem és homályosan láttam.

Mi történt?!-jött hírtelen egy ismerős férfi hang.-És Bakugo miért fekszik a földön vérző fejjel?-kérdezte Aizawa amire a nő egyből ide jött hozzám és használta rajtam a képességét.
Jól vagy?-kérdezte.
Ignem-mondtam.
Mi van Bakugo-val?-kérdezte aggódva Asui.
NeTudnim.-mondtam. nem is ezt akartam mondani!
Tudod?-kérdezte a nő rám nézve.
Negnem.
Nem?
Igenme!-istenem! Mi a fasz van velem?!
Minden rendbe Bakugoval?-kérdezte Kirishima ahogy hozzám jött.
Nemignm!-mondtam volna válaszomat de valami mást mondtam.
Minden rendben van veled bro?
Nemtim!
Nemtom?-kérdezett vissza.
Ignen!
Igen?-kérdezte amire bólogattam.
TE ROHADT FASZ! EZÉRT MEGFIZETSZ!-ordibálta Iida majd végül a Sensei és a többiek lekötözték és el is altatták hála Midnight Sensei-nek akit még mindig utálok de szerencsére el is húzta a belét így nem kelledt neki beszólnom most sem.
Minden rendben Bakugoval?-kérdezte a Sensei ahogy végre hozzánk ért.
Nemign!-mondtam de az arcomba robbantottam mérgemben.
Hé!-mondta majd megszólaltam.
Hadjon már! Na végre nem beszélek faszságokat!
Most is azt beszélsz-mondta a felemás amire mindenki el kezdett hangosan nevetni.
Wow, fogd be jó?!-mondtam szemeimet forgatva amire valami elkezdett mozogni hátul a fejemnél ahol a seb is volt-Mi a fasz ez?!-akadtam ki hangosan is.
Nyugodj meg csak kiszedem a szilánkokat a hajadból meg a fejedből is!-mondta a nő amire hagytam is had tegye amit akar amíg a többiek visszaültek enni meg beszélgetni.
A Tv tovább ment így hírtelen meghallodtam,hogy pár kilóméterre innen a várostól egy gonosztevő sorra öli az embereket.
Ez szörnyű! El kellene kapnunk őt nem?-kérdezte Momo amire a Senseire néztem.
Holnap lesz, hogy vissza jön az a gonosz ezért nem küldhetem el a hősöket de még titeket sem oda!
És ha a felsőbb éveseket oda küldené és pár hőst is mink meg itt maradnánk?-kérdeztem.
Ahhoz Nezu engedéje kellene na meg a hősöké is, te is tudod!-mondta rám nézve a Sensei.
Igen tudom de mi van ha megtudjuk őt győzni?-kérdeztem de elkezdett valamiért remegni a kezem így inkább térdemre tettem azt.
Kevés rá az esély de ha megakarod győzni akkor egyedül nem leszel elég.
Igen tudom de pont azért van egy osztályom és pár barátom.-mondtam majd néztem a többiekre akik bólogattak.
Rendben legyen.-mondta a Sensei beadva a fehér zászlót így odabicegtem hozzá és megöleltem.
Köszönöm!-mondtam hallkan de a nagy csöndben így is meghallotta mindenki szerintem. Gyorsan vissza is ültem a helyemre majd mivel álmos voltam ezért el is aludtam pár perc után.

Aizawa Shota:😴🐛

Rendben legyen!-adtam meg én is bele eggyezésemet a dologba. Hírtelen a szőke felállt majd el kezdett hozzám bicegne aztán magához ölelt.
Köszönöm!-mondta hallkan de mivel teljesen le voltam sokkolva ahogy a többiek is így simán meghallhatta bárki a csöndben. Lassan el engedve visszasétált a helyére majd mindenki el kezdett hallkan beszélgetni amíg én Bakugot néztem ahogy ülve elalszik. Ahogy elaludt el kezdett dőlni oldalra de gyorsan felállva kaptam el és raktam fejét óvatosan a párnára majd utána be is takartam mert nagyon remegett.
Mi történt Sensei?-kérdezte Ashido ahogy Bakugo melledt ültem.
Elaludt Bakugo.-mondtam amire mindneki komor lett hírtelen.-Mi a baj gyerekek?-kérdeztem furcsálva amire Kirishima megszólalt.
Legutóbb amikor elaludt akkor sírva ébredt fel és pánikrohama volt szerintem mert nagyon kapkodta a levegőt és egész testében remegett.-mondta amire a szőkére néztem aki láthatólag kényelmetlenül aludt.
Máskor is volt már ilyen?-kérdezte az osztályra nézve.
Nemtudjuk.-mondták.
Volt.-mondta újra a vörös hajú.
Azt nem mondta mit álmodott vagy,hogy mi miatt?
Nem. De álmában beszélt és azt mondta,hogy: Ne menj el....kérlek...-mondta visszagondolva arra a napra.
Nem mondott nevet?-kérdeztem hátha tudok valamit.
Nem.-mondták a többiek is.
Rendben.-mondtam majd mivel én is álmos voltam ezért a kanapénak dőlve el is aludtam.

Kirishima Eijiro:🦈❤️

Rendben.-mondta a Sensei de aztán már nem is hallodtam beszélni így ahogy végeztem az ebéddel oda mentem és kicsit meg is lepődtem.
Elaludt a Sensei is!-mondtam majd mentem is egy takarót keresni aztán be is takartam mikőzben a többiek nézték az alvó tanárt és az osztálytársunkat.