4.

161 20 6
                                    

Este gyorsan meg csináltam a leckéimet meg tanultam holnapra majd le is mentem enni mert éhes voltam még mindig.
Sziasztok!-köszöntem ásítva amire mindenki rám kapta a tekintetét.
Szia Midoriya!-mondták egyszerre a többiek majd mentem is a konyhába és csináltam magamnak egy szendvicset és ettem is meg seperc alatt. Ezután a tányért el mosogattam majd vissza raktam a helyére azután pedig elő vettem a bögrémet és csináltam magamnak egy kis teát amit már a többiek társaságában ittam meg.
Játszunk valamit?-kérdezte Mina. Ez a "játszunk valamit?" nála azt jelenti hogy muszáj játszani vagy itt kell maradnunk ameddig ő azt nem mondja hogy el mehetünk.
Igen!-mondták vidáman a többiek. Azt nem értem,hogy hogy van nekik ennyire sok energiájuk még mindig...Pedig már este 10 óra van és még mindig nem fáradtak!
Jó akkor legyen...
Jaj basszus nekem fel kell mennem fontos dolgom van!-jutott eszembe valami így meg sem várva a többiek válaszát már teleportáltam is fel a szobámba és a laptopot előkeresve tettem az íróasztalra majd kezdtem el nézni növényeket meg szoba ötleteket. Úgyis most lesz hétvége és Katsumit el hívta az egyik barátnője ottalvós bulira így pont kapóra jön hogy nem lesz itthon.
Anya...-mondta Katsumi mellőlem.
Igen Katsumi?
Hol van apa?-kérdezte amire le dermedtem. Tudtam hogy egyszer kérdezni foglya de hogy most...ebben a pillanatban...
Apukádnak el kelledt költöznie amikor te születtél. Hidd el ha ismerne nagyon szeretne téged...-mondtam neki szomorúan rá mosolyogva.
De miért költözött el apa?
Mert másik városba kelledt költözniük a szülei munkája miatt,és neki is menni kelledt.-mondtam vissza emlékezve de egyből rossz érzés fogott el-mindjárt jövök oké?
Rendben.-mondta majd teleportáltam is le a közös helységbe onnan pedig egyenest a wc felé rohantam majd az egyik kabinba magamra zártam az ajtót és el kezdtem hányni.

Mit ne mondjak a kis depresszió melledt evés zavarom van na meg alvási is,így alig tudok enni vagy aludni ami amúgy nem nagyon látszódik meg rajtam de azért vannak jelei annak ha fogyok meg ha nem alszok. Vannak olyan napok amikor semmit sem eszek vagy,hogy napokig nem alszok de utána 1 nap csak eszek eszek és eszek aztán meg kihányom. Az alvást meg vagy gyógyszerrel vagy egy kis alkohollal oldom meg ami tudom nem a leg szimpatikusabb de máshogy nem tudok el aludni.

Midoriya...-kopogott valaki és megint el kezdtem hányni-minden rendben? Csak azért kérdezem mert nagyon gyorsan futottál ide...-mondta asszem Kaminari.
Jól vagyok.-mondtam amire el is ment szó nélkül én pedig tovább hánytam vagy egy 15 percig aztán ki ürűlt a hasam és abba maradt.
Fel állva húztam le a művemet majd az ajtóba kapaszkodva próbáltam el menni a csapokig ami sikerült is és az arcomat meg mosva töröltem azt meg majd mentem is ki a mosdóbol.
Midoriya!-szaladt hozzám Uraraka.
Igen?-kérdeztem rá nézve.
Jól vagy? Kicsit sápadtnak látszól...-mondta.
Jól vagyok csak aludnom kell egy kicsit.-mondtam valami hazugságot amire bólintott én pedig el kezdtem lépcsőzni mert ha lifttel mennék akkor tuti be hánynék.

Amikor pont az én emeletemhez értem és léptem volna fel a legfelső megváltó fokra pont akkor csúszott meg a lábam és kezdtem el le gurulni lépcsőn. Mikor végre le értem újból fel álltam a fájdalom ellenére is,majd a falnak dőlve értem is fel végre és pont akkor láttam meg, hogy nem is kicsit vérzik a fejem és a szőnyegen is nyomot hagyott,de nem foglalkozva ezzel mentem egyenest a szobámba majd estem be rajta.
Anya?-kérdezte félve Katsumi majd ahogy észre vett egyből megijedt-Anya!!-mondta majd az ágyból ki szállva rohant hozzám-mi történt anya?!
Nyugodj meg.-mondtam és próbáltam begyógyítani a sebet de nagyon fájt a hasam-Be tudod gyógyítani a fejemen lébő sebet kicsim?-kérdeztem rá nézve.
Igen!-mondta amire óvatosan fel ültem és be gyógyította a sebet de utána hányingerem lett megint.
A kukát gyorsan add ide!-mondtam amire ide is adta nekem én pedig el kezdtem ebbe hányni. Észre vette hogy nyitva van az ajtó így be is csukta majd a zárat el fordítva jött közelebb és kezdte el símogatni a hátamat.
Semmi baj anya. Nemsokára jobban leszel.-mondta lágy hangon majd nem sokkal később abba maradt a hányás én pedig egyre álmosabb lettem.
Nemtudom mihez kezdenék nélküled Katsumi...-mondtam majd töröltem meg a számat zsebkendővel ő pedig kettő párnát le rakott a földre majd egy pokrócot is le rakott aztán rá dőltött utána meg be is takart és úgy mászott karjaim közé.
Nagyon szeretlek anya.
Én is drágám!-mondtam egy puszit adva a fejére el is nyomott az álom.

Anya!!-kelltem fel sírva majd rá nézve ölelltem is meg-rosszat álmodtál?-kérdezte amire bólintottam. Mindig is én voltam az aki rosszakat álmodott kettőnk közül szóval Katsumi már hozzá szokott ehhez és egyből magához is ölelt.
El modnod mit?-kérdezte lányan megnyugtató hangon.
Majd...-mondtam és töröltem le könnyeimet de pont ekkor meg csörrent a telefonom és meg is néztem ki lehet az de ismeretlen szám volt.
Tessék?-szóltam bele de semmi hang sem jött ezért le tettem.
Lemegyünk enni? Úgysincsenek még lent a többiek hisz 5 óra van.
Rendben!-mondta vidáman majd segített is fel állni utána meg le is mentünk lifttel a nappaliba majd onnan a konyhába.
Tükörtojás jó lesz?
Igen!
Folyjon a sárgája ahogy szokott ugye?-kérdeztem de tudtam a választ.
Igeeen!!-mondta vidáman és a hűtőből elő kerestem 3 darab tojást majd mind a hármat meg is sütöttem és egy tányérra raktam őket majd úgy ültem le Katsumi mellé és kezdtük el falatozgatni a reggelit miközben valami videót néztünk a telefonomon a hősökről.

Minden részt akkor folytatók csak ha meglesz rajta a 10 csillag!!🥲❤️

A titokDonde viven las historias. Descúbrelo ahora