Találkozásunk

1. Levél Daniel

Reggel fáradtan ébredek, kezembe veszem a telefonomat és ránézek az órára. 9:30. Látom, hogy egy halom nemfogadott hívás vár Tomitól. Ja hangüzenetek is vannak. Megnyitom az elsőt:
- DD ma úgy készülj, hogy te állod a kajámat engesztelésként a tegnapiért. Hah, ezt benézted gondolom magamba elégedetten és megnyitom a következőt:
- Már 20 perce várlak hol vagy?
,,Itthon" írom le neki válaszul.
- Ha elmertél aludni ne várd a délutánt, hogy átmenjek. Vagy sürgősen elutaztál? vagy elszöktél? vagy elköltöztél? vagy elraboltak az ufók? Jaj de menő lenne. Mindenképp írd meg, ha így van és küldj nekem egy képet. Vagy drogügybe keveredtél és elvitt a TEK és rács mögött vagy? vagy tettél valamit Orbánért és elvitt valahova a limuzinjával? Na mindegy, azért szólhattál volna.
Elnevetem magam a végére de 2 dolog biztos. Egy ez bolond és kettő biztos, hogy nem hallgatom meg soha többé egy hangüzenetét se.
Írni kéne Johannesnek de mit hisz még semmi nem történt velem.
Bár ezt a hangüzenetet lehet hozzácsatolom a levélhez hátha feldobom vele a napját és nevet egy jót vagy felidegesítem vele.
De lehet, hogy még korai lenne és dolga van vagy dolgozik esetleg iskolába jár. Hogyan élnek a családjával a táborban? Maradt még valakije? Eszik rendesen? Normális testsúlya van? ehhez hasonló kérdések jártak a fejemben amikor egyszer csak nyitódik az ajtóm és apa lép be.
- Szia fiam köszön és megölel - Történt valami az iskolában?
- Ma nem megyek be, mert elaludtam mondom őszintén de képzeld apa, jelentkeztem egy levelezőtársas programba. mondom neki csillogó szemekkel. Remélem kifogok egy aranyos fiút vagy egy új barátot.
- Legyen úgy, ahogy mondod kacsintott. Elmeséljem én, hogyan találkoztam anyukáddal?
- Jaj apa már annyiszor elmondtad kívülről fújom. kezdek el nyafogni.
- Oké-oké nevet fel - Csak húzom az agyad.
- Kiismertelek már nyújtom rá a nyelvem. Erre elkezd csikizni.
- Apa állj le nevetek és szerencsére pár perc után abbahagyja.
Miután lenyugodtunk tervezte, hogy kimegy a szobámból valószínűleg a dolgozószobájába megy, mert néha itthon szokott dolgozni de mielőtt még kilépne megáll, hátrafordul és így szól:
- Ha fogsz magadnak valakit és nem mutatod be büntetésben leszel ja és anyukádék és tesódék holnap hazaérnek a nagyitó.
Fenyeget meg először játékosan és tényleg kimegy én meg csak nevetek.
Szerencsére a szüleimnek egyáltalán nincs problémája azzal, hogy biszex. Nem mondogatják, azt, hogy még fiatal vagyok, majd kinővöm. Szerencsés vagyok, hogy ilyen családom van.
Lassan ideér Tomi. Mindig várom, mert néha hajlamos csak úgy beállítani és most sem történik másképp.
- Hellobelo kis lógós ölel meg azonnal
- Csak irigykedsz legyintettem
- Előbb tanuljunk vagy videójátékozunk?
- Tanuljunk, mert nem szeretek lemaradni. Tudod, hogy abból mindig csak a baj van.
- Akkor előszedem a mai anyagokat ja és még nem jelentettek be semmilyen dolgozatot, holnap már úgy is szünet.
Odament a táskájához, elővette a mai anyagokat, aztán az ágyamra dobta őket. Lefekszik rá, bekapcsolja a tvmet és kiválasztja a műsort amit elkezd nézni. Én meg magamhoz veszem a jegyzeteket. Odaülök az íróasztalomhoz. Előkapom a saját felszerelésem és másolni kezdek.
Kis idő múlva megtöri a tv hangján kívüli csendet:
- Amúgy te már beszélsz a levelezőtársaddal?
- Még nem, úgy gondolom jó lesz ha esténként írok neki levelet, mert úgy legalább lesz mit írni ha nincs ötletem miről beszéljünk. Max elmesélem neki a napomat és ennyi. A szüleid már tudnak erről a dologról?
- Hm. ez nem is rossz ötlet de szerintem jobb nappal írni, én ahhoz tartom magam. Még nem volt időm elmondani nekik.
- Az enyémek már tudják és ezzel a mondattal lezártnak tekintem a beszélgetésünket és igyekszek a másolás végére érni, hogy legyen még időnk játszani mielőtt hazamegy. Fél óra alatt végzek az egésszel.
- Na kész vagyunk játszunk végre mondom izgatottan hisz már nagyon le akarom győzni valamiben.
- Mi legyen a játék? Múltkor én választottam, most te jössz.
- Hm. legyen, akkor PUGB, abban profi vagyok. húzom ki magam büszkén hisz tényleg igencsak remekelek, abban a játékban.
Általában külön szobába játszunk mindig, hogy még csak véletlenül se csaljunk. Ő a szobámba marad én meg lemegyek a nappaliba, mert ott nagyobb a tv.
Ahogy leérek látom, hogy anya a konyhában van. Odamegyek és átadom szokásos üdvözlő puszimat.
- Ohoho te még fent vagy kincsem? Esetleg Tomi itt van?
- Igen és most készülünk jatszani.
- Holnap fáradtak lesztek jelzi nemtetszését.
- Túléljük. Ti is mindig fáradtak vagytok.
- De ti még fejlődőképesek vagytok. próbálta alátámasztani az igazát.
- Ígérem utána rögtön lefekszek jó?
- Hah te kölyök rendben sóhajt beletörődve.
Átmegyek a nappaliba kiveszem a konzolt és a játékot a tartóból. Bekapcsolom a tvt, berakom a cdt a lejátszóba, leülök a kanapéra és elkezdjük a játékot.
A lehető legközelebb ugrunk egymáshoz mivel úgy döntünk az első körben közösen játszunk és csak utána versenyzünk. Ezt a kört sikeresen megnyerjük és boldogan le pacsizunk a karakterünkkel a játékban.
Aaz 1v1ben a választásunk a dzsungel pályára esik. Pont az a kedvencem, szóval szuper.
Nem tudom ő hova ugrott, de én igyekszek egy nagy ház elé érkezni mivel ott van a legtöbb és a legjobb lút. Tök nyugodtan elkezdem kiszedni a ládából a cuccokat, de nem vagyok valami hű, de boldog, mert jobbakra számítok. Úgy döntök elbújok, abba a szobába ahol nincs ablak csak egy ajtó és várok. Már vagy 10 perce várakozok és kezdem unni. De kimenni se akarok szóval folytatom ezt. Nemsoká meghallom a fegyver ropogást. Hallom, hogy valaki nyitogatja az ajtókat.
- Ahj ki kéne innen menni gondolom és összeszedve bátorságom kinyitom a rejtekhelyem ajtaját és Tomi keresésére indulok. Épp az emeletre megy fel amikor én becélzom és pontosan fejen találom amitől egyből meghal.
Végül le győzöm 3-1re.
A barátom lejön az emeletről, elköszön mindenkitől és hazamegy.
Én gyorsan elvégzem azt esti rutinom (vacsora, fürdés, fogmosás) és ledőlök az ágyba. Megnyitom az emailt, kiválasztom a levélírást beírom, hogy:

Feladó: Daniel98@gamil.com
Címzett: Johannesy253@gmail.com és elkezdem írni a levelet.
Levél:

Kedves Johannes.
Bocsi a késői zavarásért, de nem tudtam, hogy neked mikor jó. Őszintén mindig a nap végén tervezek írni neked szóval meg kell szoknod. 😉
Sokat gondolok, arra még most is, hogy mit írjak neked és oly sok kérdés fogalmazódik meg bennem. Lenne néhány ismerkedős kérdésem:
Hogyan éltek a családoddal a táborban?
Van még hozzátartozód?
Eszel rendesen?
Normális testsúlyod van?
Mert bár nem tudom, hogy milyen menekültnek lenni, de kicsit aggódom érted.
Én egy fekete hajú, zöld szemű 175cm magas srác vagyok. Ha szeretnéd egyszer küldök képet is.
Huh mit mondjak még?
Elég lustálkodósra sikeredett ez a napom, mivel elaludtam és, már nem érte meg bemenni az iskolába, mivel dél körül keltem.
A legjobb barátom így is egész nap a nyakamon volt és bolond hangüzeneteket küldött. Tudod mit? Be is linkelem ide neked remélve, hogy ha rossz kedved van ettől feldobódsz.
Daniel csatolt fájlt küldött
Daniel csatolt fájlt küldött
Daniel csatolt fájlt küldött.
Aztán átjött hozzám, az a bolond barátom és tanulással, videójátékozással töltöttük a napot.
Na és neked milyen lett a mai napod?
Remélem jó benyomást keltettem és szeretnél velem barátkozni.
Várom a válaszod.
Jó éjt!
Ai. Daniel.