43. Rész

537 72 3
                                    

-Szopj le, Szivi!-morogta, mire nagyot néztem. Eddig azért nem akartam, elmenni.

-Most?-kérdeztem döbbenten.

-Igen.-felelte lazán.

-Itt?-kérdeztem még zavartabban, mire már el is engedte a karom.

-Csak ügyesen, Bébi!-mondta egy hatalmas mosollyal az arcán, miközben elkezdte kicsatolni az övét.

-Zady...-motyogtam tanácstalanul, de ekkor pont pirosat kaptunk. Ezt gyorsan kihasználva, hirtelen felém fordult és megcsókolt. Halkan felnyöszörögtem, annyira jól csókolt!

-Kérlek...-suttogta az ajkamra, mire nagyot nyeltem. Bólintottam egy aprót, majd folytattam az öve kicsatolását. Ő csak hátradőlt, miközben lejjebb tolta magát az ülésben.

Miután kicsatoltam az övét, kigomboltam azt a kis gombot, lehúztam a sliccét, majd a segítségével lejjebb húztam egy kicsit a nadrágját. Nem akartam sokat váratni, úgyhogy sietve kicsatoltam a biztonságiövemet, amennyire csak tudtam lehajoltam, végig nyaltam a hosszát, majd a számba vettem és elkezdtem a fejem fel és le mozgatni. Az ajkát azonnal egy jóleső sóhaj hagyta el, miközben elindultunk, ugyanis gondolom zöldre váltott a lámpa. Próbáltam minél nagyobb hosszt a számba venni, de a teljeset még mindig nem tudtam. El kell fogadnom, hogy túl nagy...De ekkor ismét megálltunk.

-Valami karambol van előttünk...-morogta rekedtes hangon, miközben a jobb kezébe összefogta egy copfba a hajamat, hiszen eddig elég zavaró volt.-Mellénk sorolt be a herceged....-morogta, de ekkor hirtelen elkezdte lehúzni az ablakát.

-Mit csinálsz?!-kérdeztem azonnal zavartan, miközben továbbra is lebuktam, nehogy meglásson.

-Csak az összefogott hajadat fogja látni, annál jobban nem engedem le az ablakot.-mondta, mire csak egy nagyot nyeltem.

-Oké...-motyogtam vérvörös arccal, majd folytattam, ő pedig összefogta a hajam. Nem dőlt vissza teljesen. Közben egy kicsit haladt a sor, de ekkor halkan felnevetett.

-Jó, meglátott...-morogta mély hangon, és csak ezután dőlt teljesen hátra. Így már az ő arcát nem látja senki, viszont a kezét elkezdte feljebb húzni a hajamon, egészen addig, amíg a marka köré nem tudta csavarni, de ezután gyorsított a tempón, én pedig a kezeimmel besegítettem a munkámba.

-Huhú! Azaz csajszi!-hallottam meg hirtelen Nora lelkesedését. Ezen szinte felnevettem, de persze visszafogtam magam, Zayden pedig, mint aki jól végezte dolgát visszahúzta az ablakot, de ekkor mélyen a gázba taposott.

-Várj Bébi, itt vagyunk...-morogta, ezután pedig fel is egyenesedtem. Ekkor láttam meg, hogy Cody és Erick valahogy elénk került. Ahogy elfordultak a klub privát parkolója felé a többiek lelassítottak, Zayden viszont kerék csikorgatva taposott a gázra, és miközben a többiek leparkoltak a parkolóház elején, addig mi meg sem álltunk a végéig. Miután lefékezett az egyik legtávolabbi ponton a lábam között lenyúlva hátra engedte teljesen az ülést.-Hajtsd hátra az ülésed!-morogta, én pedig már tettem is. Annyira hátraengedtem a háttámlát, amennyire csak tudtam és jól is esett, de nem feküdtem teljesen hátra. Zayden ez idő alatt átmászott és elém térdelve sietve a táskámba nyúlt, ahonnan előhalászta a tárcáját és kivett belőle egy óvszert. Mindent hanyagul átdobott az ő ülésébe, én pedig készségesen felhúztam a szoknyám. A csípőmbe kapaszkodva hatolt belém. Hatalmas nyögés hagyta el a számat, de már eszelősen el is kezdett mozogni. Éreztem, hogy az egész autó megmozdul, ez miatt pedig sietve be is húzta a kéziféket, de ennek ellenére is tovább mozgott. Hangosan nyögtem, miközben Zayden is férfiasan zihálni és nyöszörögni kezdett

-Várj... Mi van, ha megint bekopognak?!-kérdeztem pánikolva.

-Mozog az egész autó... Tudják mi történik, nem fognak idejönni...-zihálta, majd tovább növelt a tempóján.

A dalok mögötti titkainkOù les histoires vivent. Découvrez maintenant