Bízz bennem/ Bakugo x oc

19.Fejezet_Rosszabb is lehet

   Az egész osztály visszatartott lélegzettel várta, hogy mi lesz, közben mi Bakugoval behúztuk a nyakunkat. Aizawa megmarkolta a papír golyót, majd megállt a padunk előtt, és égnek álló (szó szerint) hajjal meredt ránk.

-Ez volt az utolsó csepp a pohárban! - emelte fel a hangját, ami csak egyet jelentett: óriási bajban vagyunk. Idegesen nézett felváltva rám, meg Bakugora, majd elkezdte kibontogatni a papír golyót, mire a szőkeség amúgy is feszült arca drasztikusan megváltozott, majd maga elé nézve várta az itéletet. - Mily' szép nyelvhasználat, Bakugo - jegyezte meg a sensei, miután beleolvasott a levélbe.

   Feszülten vártuk, hogy mi fog következni, majd Aizawa egy hosszú sóhajtás kíséretében megmasszírozta az orrnyergét.

-Most mindketten az osztály előtt fogjátok kivárni az óra véget, majd visszajösztök, hogy szabjam ki a büntetést, és ajánlom, hogy imádkozzatok, hogy addigra lenyugodjak! - parancsolt, az ajtó felé bökve a mutatóujjàval, mire a szőkeségel komótosan felálltunk, és behúzott nyakkal kimentünk.

-Kösz szépen - motyogta idegesen, amint becsukta az ajtót, majd összefont karral a falnak dőlt.

-Hé! - tettem fel a kezem védekezően - Csak, hogy tisztázzuk, ez nem az én hibám volt! Nem is vette volna észre, ha a nem kapod el a kancsi dobásoddal!

-Vigyázz, nehogy egyszer a kancsi dobásommal fejen basszalak egy kővel!

-Előbb eresztem beléd az egyik pengémet! - kontráztam, mire gúnyosan felnevetett.

-Halkan, a végén meghallja, és súlyosbít a büntetésen!

-Ugyan már! - forgattam meg a szemeim - Kizárt, hogy ne kapjunk egy osztályfőnökit, vagy igazgatóit. Ennél rosszabb nem lehet! - tettem az arcom a tenyereim közé, mire Bakugo hallgatózva az ajtóra tette a fülét.

-Soha ne mondd, hogy nem lehet rosszabb! Éppen most kérdi ki az extrák véleményét - vont vállat, mire odasiettem és én is közelebb hajoltam, hátha meghallok valami. - Ne fáradj, én is csak azt az egy mondatot csíptem el, mikor megkérdezte, hogy az ő helyében az idióták mit tennének. S amúgy fúj, menj innen, érzem a lehelleted az arcomon! - hátrált, jelezve, hogy a kelleténél kicsit közelebb hajoltam.

-Amúgy mit írtál a lapra? - kérdeztem, amint távolodtam az ajtótól és tőle. A kérdésem váratlanul érte, de a meglepett arcára gyorsan kiült egy gonosz vigyor.

-Bízz bennem, nem akarod elolvasni - felelte egyszerűen, majd idegesen fújtatott, mikor értétlenül néztem rá. - Durván elküldtelek melegebb éghajlatra.

-Milyen kár, hogy végül a senseinél kötött ki - mondtam szkeptikusan, majd az órára néztem. Még 7 perc.

   Ez volt életem leghosszabb 7 perce. Mindketten idegesen, én az aggódalomtól, ő pedig más értelemben volt ideges (mint mindig), vártuk, hogy kinyíljon az ajtó. Alig néhány másodperccel azután, hogy megszólalt a csengő jellegzetes fülsiketítő hangja, nyílt is ki az ajtó, és sorban kimentek a többiek.

-Előre is bocs - tátogta Mina alig hallhatóan, és kezét a nyaka előtt elhúzva jelezte, hogy bármi is vár ránk, nem lesz jó.

   Bakugoval még utoljára összenéztünk, majd aprót bólintva, "túl kell esni" alapon mindeketten bementünk. Aizawa a katedránál várt minket, rákönyökölve a sima felületre, ujjait a szemei előtt összekulcsolva gondolkodott. Vagy imádkozott. Nekünk is azt kellett volna.

-Amint tudjátok, - szólalt meg végül, és kezdett szónoklásba, mire a szőkeséggel fájdalmasan összenéztünk. Ez hosszú lesz. - jó hősnek lenni nem csak azt jelenti, hogy erős képességetek van, vagy netán kreatív módon használjátok fel.. - nézett felváltva kettőnkre - De még az is kevés, hogy ambíciótok legyen, és tartsatok ki mindvégig. Pályafutásom folyamán számtalan olyan esettel találkoztam, mikor, valamilyen oknál kifolyólag, egy-két diák nem jött ki jól. De idővel megszokták egymás jelenlétét, szóval az nem számít - legyintett hanyagul, majd a szőkeségre pillantott. - Bakugo, erős a képességed, azt meg kell mondanom, és őszintén, nem hittem volna, hogy ilyen kreatív módon felhasználod, hogy a levegőbe repítsd magad. Elképesztő! - dicsérte, mire Bakugo büszkén hátradőlt, és jött is a hideg zuhany - Viszont nem vagy hajlandó együttműködni, mindig magad akarod legyőzni a gonoszt - mondta, mire Bakugonak összefutott a két szemöldöke, de mielőtt bármit szólhatott volna, Aizawa felém fordult. - Shikatsu, a te adottságod is erős, többféle módon használod fel, minden benned van ahhoz, hogy nagyszerű hős légy. Azonban nálad az a probléma, hogy meggondolatlanul cselekszel, nem várod meg, hogy segítsenek, mert azt hiszed, hogy te magad meg tudod oldani. És ha jön is a segítség, túl makacs vagy ahhoz, hogy elfogadd. - mondta, mire bólintottam. Ez így igaz volt rám.