Bízz bennem/ Bakugo x oc

46.Fejezet_Irányítás

Egy bizonytalan, remegő sóhajt kiengedve mértem végig az esélyeimet, próbálva leküzdeni a bennem feltörő pánikot. Tudtam, hogy hívnom kéne Katsukit, de előttük nem tehettem, az egyenlő lett volna a halállal való találkozással.

-Nem lesz semmi baj, ha hajlandóak vagytok együttműködni! - mondtam remegő hangon, miközben vakon a zsebembe nyúltam.

Próbáltam minél feltűnésmentesen matatni a telefonom után, majd reménykedtem, hogy sikerülni fog a tervem, de hamar cselekednem kellett, mert a két srác kezdett közeledni. Bizonytalanul nyomtam az ujjbegyem a telefonom képernyőjéhez, reménykedve, hogy az ujjlenyomat-olvasóm nem halt meg. És hogy fogod felhívni?

-Add fel, kislány, és menj haza aludni! - mondta a szőke, miközben ökölbe szorította a kezeit. Abban a pillanatban rájöttem, hogy nincs más választásom, muszáj lesz nekem megtenni az első lépést, legalább is addig, amíg Katsukival fel tudom venni a kapcsolatot.

-A fenét fogom! - sziszegtem a fogaim közül, amint egy hatalmas pengefalat idéztem a gonosztevők és köztem.

Másodpercek alatt kihalásztam a telefonomat, majd azonnal megnyomtam a hívás gombot. A tervem jó volt, még mikor beköszöntött a tél, Hatsumet megkértem, hogy helyezzen el egy kis be- és kihajtható mikrofont a fülvédőmbe, plusz egy kis hangszórót a belső felébe, hogy majd legyen könnyebb a kommunikáció, a Bluetooth segítségével. És eljött az a pillanat, mikor végre hasznát vehetem ennek.

A pengém felületét hamar jégkrisztályok lepték be, amiken megtört a Hold ezüstös fénye, mielőtt egy nagy csattanással eltört, felszabadítva az utat felém a gonosztevőknek. A sikátor szélén levő világító lámpa megvilágította az alakjukat, így láthattam, ahogy egy eltorzult vigyor jelenik meg az egyik arcán, jég-kék szemét az enyéimbe fúrva, miközben a kinyújtott kezén levő kis jégfoltok eltűntek. Hezitálás nélkül visszaraktam a telefonomat a zsebembe, majd alaposan lezsártam, mielőtt teljesen felkészülve álltam a fenyegetéssel szembe.

-Velünk ne szórakozz! Egy esélyed van, szóval vagy ideadod a táskát, és tartod a szádat, vagy csúnya véged lesz! - mutatott rám a barna hajúnak a szőke haverja, miközben egy helyben megálltak, várva a reakciómat.

-Mi történt? - hallottam Katsuki hangját a fülemben, mire egyfajta megkönnyebbülés járta át a testem.

-Azt hiszitek, hogy okosak vagytok, csak mert gonosztevők vagytok ketten? - a hangom észrevehetően meginogott, amint a lebukás esélye lebegett a szemem előtt. Diszkréten a fülemhez nyúltam, mintha az egyik hajtincsemet igazítanám, de igazából csak a kis mikrofont húztam közelebb az államhoz.

-Mégis miről beszélsz, ha?? - kérdezte a szőkeség. Katsuki..Ajánlom, hogy megértsd, hogy mit akarok neked mondani, vagy felrúglak, mikor újralátlak! Ha.. újralátlak..

-Simán legyőzlek titeket, még akkor is, ha egyedül vagyok, a Nagy Plázától a főtérig vezető sikátorban. Még az sem fog megakadályozni, ha egy feltehetőleg fegyverrel teli táskát kell megvédenem! Menni fog.. Segítség.. - tartottam egy kis szünetet, a szívem gyors ütemben kalapált a mellkasomban - nélkül...

Határozottan levettem a táskát a hátamról, és hátradobtam, valahova a sötét sarokba, mielőtt újra szembefordultam velük, bátorságot véve.

-Veszélyben vagy? Vagy szívatsz? Ha tényleg veszélyben vagy, akkor mondd, hogy le fogod őket győzni! - hallottam fülsüketítően a hangját a fülemben.

Már készen álltam válaszolni, de mielőtt megtehettem volna, megláttam, ahogy egy aprányi fény megcsillan egy hatalmas, felém repülő jégcsapon. Az agyam egytized másodperc alatt kapcsolt, és egy pengét létrehozva kivédtem, azonban a sebessége hátralökött, és a hátam mögötti falnak csapódtam. Egy apró szítkozódás hagyta el a számat, a halántékom lüktetni kezdett, és az egyensúlyomat elvesztve a földre rogytam. A szemeimet lehunyva vettem néhány levegőt, megpróbálva lenyugtatni magam, majd, mikor az agyam visszatért a valóságba, gyorsan a fülvédőm azon részéhez értem, amit az ütés érte, de nem hallottam többet a szőkeség hangját, csak valami recsegést, ami másodpercek múlva megszűnt. Már csak ez hiányzott..