1.rész

180 5 0
                                    

Minden 2 héttel ezelőtt történt amikor jisung úgy döntött hogy gyalog megy dolgozni.

De kezdjük az elejéről.

2 héttel ezelőtt:

Jisung pov

Éppen munkába készülődtem amikor valaki csöngetett az ajtómon. Kíváncsiak mentem megnézni hogy ki lehet az, s mikor megláttam ausztrál barátom szeplős arcát s kisírt szemeit elkezdtem aggódni érte.

-Felix... mi történt? Miért vannak kisírva a szemeid?- kérdeztem tőle mire ő a nyakamba borult és elkezdett zokogni

-Szakitott velem Jisung , Hyunjin szakított velem- mondta zokogva

-Hogy-hogy szakított veled ? Ti voltatok az a bizonyos álompár- mondtam szeplős barátomnak hitetlenkedve

-Azt mondta hogy az én biztonságom miatt kell szakitanunk-mondata közben felnézett rám így tisztán láttam könycseppeit

- Felix nekem munkába kell mennem- mondom neki miközben ránézek az órára ami 17:47 percet mutat- basszus el fogok késni!-mondom miközben el kezdek rohanni az utcán

Hallottam hogy Felix kiabálja a nevemet de nem foglalkoztam vele mert ha elkések akkor nagy eséjjel kirúgnak és az nem lenne a legjobb.

Egy jó 10 perc múlva megérkeztem a bárba és egy jól eső sóhaj után észrevettem hogy nem késtem el.

Köszöntem a munka társaimnak név szerint Miyeon-nak, Hyeonju-nak és Yunah-nak.

Szerencséd van hogy nem késtél el Jisung- hallottam meg magam mögül főnököm hangját

Nagyon sajnálom hogy majdnem elkéstem Yeosang de a barátom elvette a figyelmemet- mondtam yeosangnak azaz a főnökömnek.

Nagyon kedves ember de néha tud ám nagyon szívtelen is lenni.

-Az a lényeg hogy nem késtél el- mondta mire egy csoport ember be is jött a bárba mire nekem muszály volt elkezdenem dolgozni mivel itt én keverem az italokat és adom ki az embereknek.

Hyeonju és Yunah ugyan azt a munkát csinálják mint én, Miyeon pedig üdvözli az embereket akik betérnek ebbe a bárba.

Nem olyan híres ez a bár de azért sokan ismerik és ma teltházunk volt szóval egy percre sem tudtam megállni .

Mikor végre bezártunk és kitakarítottuk a helyet jobbnak láttam haza menni mert már elég későre járt meg azért el is fáradtam így éjfél kettő órára.

Mikor kiléptem a bárból akkor realizáltam hogy én futva jöttem és nem kocsival. Most éppen valahol átkozom magamat belőlről de nem mondom ki hangosan mert az emberek azt hiszik hülye vagyok.

Így hát elkezdtem haza felé sétálni mikor egy 5 perc séta után észrevettem hogy valaki követ engem és érzem rajtuk hogy alfák ami nem igazán jó dolog.

Igaz, nem is mondtam még de én egy omega vagyok ami azt jelenti hogy egy alfa bármikor elkaphat nem hogy egy egész csapat. És most védtelen is vagyok. Ilyen szerencsétlen is csak te lehetsz Jisung.

Elkezdtem gyorsabb lépteket tenni uticélom felé  mikor éreztem hogy az alfák közelednek felém.

Hogy hnnan tudtam hogy közelednek? Érzem a szagukat. Minden alfának és omegának van egy illata . Az enyém a tulipán , de érzem hogy az egyiknek fahéj illata van a másiknak kávé a harmadiknak pedig  cseresznye. Sajnos belemerültem a gondolataimba és már csak azt vettem észre hogy hátulról egy ruhát tartanak az orromhoz ami miatt elvesztettem az emlékezetemet és innen már minden homályos.

Mikor felkeltem egy szeken ültem kezeim és lábaim össze voltak kötözve igy meg sem bírtam mozdulni. Szerintem meghallották hogy fent vagyok mert elkezdte  nyöszörögni és egy férfi jött be a szobába. Egy fekete farmer volt rajta egy szintúgy fekete ingel ,sötét barna haja félig bele lógott mogyoróbarna szemeibe ,nem mondom elég jóképű ez a csávó. Áfonya illata volt, ez az illat megbabonázott.

Ahogy elém ért lehajolt mozzám hogy bele tudjon nézni a szemeimbe.

- Látom felkeltél Csipkerózsika - mondta kissé kuncogva

-Ki vagy te és mit akarsz tőlem- kérdeztem tőle egy kicsit zavartan

- Lee minho vagyok....




Itt is lennék az első résszel remélem elnyerte a tetszéseteket❤️

Nyugodtan mondjátok el a véleményeteket kommentben❤️

A kövi rész vagy holnap vagy holnap után lesz addig is maradjatok rosszak és gonoszak infernos-ok

Byee❤️💕

In the arms of the devilTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon