In the arms of the devil

33. rész

- Szerintem rólad beszélt.- jelenti ki Jeongin bátyja aminek köszönhetően Jeongin újra félrenyelt és elkezdett köhögni.

- Ezt meg honnan veszitek?- szólal meg nehezen a csokitól ami a torkán akadt.

- Minden amit mondott rád jellemzik. Fiatalabb vagy nála sokkal, aranyos vagy és mindennap beszélgettek.- sorolja fel Changbin száját elhagyott szavakat és hogy mennyire jellemzik ezek Jeongint.- Szerintem hajts rá.- ad egy tanácsot öccsénak Seungmin.

- Azt meg mégis hogy kell csinálni?- néz zavarodottan Seungminre a legfiatalabb.- Te hogy hajtottál Chanra, vagy te Minhora, vagy te Hyunjinra?- nézvégig mindanyiunkon és ránk muatat mutató ujjával.

- Én nem hajtottam Minhora, ő hajtott rám.- védekezem úgy mintha letámadott volna.

- Nálam ugyanez.- csinálja ugyanazt amit én Felix.

- Rám is Chan hajtott rám, én azt sem tudomhogy kell flörtölni.

- Akkor most mihez kezdjek?- temeti fejétkezeibe Jeongin én egyy kicsit hangosabb hangnemben kérdézi a megválaszolhatatlan kérdést.

- Jeongin miért kiabálsz? Történt valami?- siet be a nappaliba egy aggódó Changbin.

- Semmi csak, semmi hagyjuk. Megyek aludni.- áll fel frusztráltan és ballag fel a saját szobájába.

- Mi ütött belé?- mutat furcsa arckifelyezéssel Jeongin felé Changbin és mi csak megrázzuk a fejünket jelezve azt hogy semmi baja.

- Megyek én is aludni.- állok én is fel majd indulok fel a szobámba és Felix meg Seungmin is követik tettemet. Fégül nem a szobámba mentem be, hanem a mellette lévő ajtón kopogtam be és egy halk 'igen' után benyitottam oda.

- Szeretnél valamit?- néz fel telefonjából az ágyon törökülésben ülő Minho.

- Csak azt szerettem volna kérdezni hogy holnap kijönnél-e velem anya sírjához mécsest gyújtani?- kérdezem meg egy ártatlan arcot vágva. Nem mintha nem lennék ártatlan, de mindegy.

- Persze, hány órakkor gondoltad?- mosolyog rám.

- Délután 4 óra fele?- kérdezem tőle mire ő csak bólint egyet.- Akkorjó éjszakát.- intek neki.

- Jó éjszakát.- csukom be magam mögött az ajtót és eredeti célom felé veszem az irányt, azaz lépek három lépést majd bemegyek a szobába. Bemegyek a fürdőbe, leveszem a ruháimat majd beállok a zuhany alá. Miközben a forró víz lecsurgott a testemen egy furcsa zene ment a fejemben. Nem tudom milyen nyelven énekeli a zenész, de a szövegét tudom. Úgy szól hogy:" Gyere kislány igyunk valamit." Nagyon menő szerintem az énekes, a nevére nem emlékszem, de minden másra igen. Kiszálltam a zuhany alól és felöltöztem, fogat mostam és nyitottam ki a fürdőszoba ajtaját és egy telefonozó Minhot pillantottam meg az ágyamon.- Te meg mit keresel itt?

- Gondolkoztam egy kicsit és eszembe jutott hogy ebben a szobában még nem aludtam.

- És úgy döntöttél hogy ma lesz az az este mikor itt alszol?- Minho hümmög egyet majd eldől az ágyamon.

- Lefekszel vagy inkább aludjak a földön?- kel fel és feküdne le a padlóra, de még időben megállítottam.

- Nem kell, feküdj nyugottan vissza hisz aludtunk már egy ágyban, nem?- vonom meg a vállam és mászok be mellé az ágyba mikor már ő is visszafeküdt.

- Nem csak aludtunk.- kezd el incselkedni mire én mellkason vágom éss ő abba is hagyta.

- Elterveztem hogy holnap nem fogok sírni, egy könycseppetsem fogok hullajtani.- emelem fel a kisujjamat amin Minho kuncog egy kicsit.