In the arms of the devil

25. rész

Minho megnyugtató illata miatt nem kellett sok és már el is aludtam.

[ ...]

Reggel mikor felkelltem Minho már nem volt mellettem. Egy pár perc fetrengés után kikeltem az ágyból s mivel nem volt kedvem átmenni a szobámba így odabattyogtam a szekrényhez és kivettem belőle egy fekete melegítő nadrágot és a legkisebb pólót amit találtam. A ruhák ontották magukból Minho áfonya illatát amitől lenyugodva és boldogan léptem ki a szobából. Rájöttem arra hogy muszáj visszamennem a szobámba fogat mosni ésmegmosokodni.

Miután ezekkel készen voltam indultam volna meg a folyosón de Felix megfogta a karomat és vissza rángatott  a szobába ahol bezárta az aajtót és mérgesen nézett rám.

- Miért nézel rám ilyen csúnyán?- kérdezem összezavarodottan.

- Nem rémlik?- rázom meg a fejem- Semmi?-rázom meg újra amire ő csak sóhajt egy nagyot majd folytatja.- Tegnap este miattad Seungmin az egész estét végig sírta.- emeli fel egy kicsit a hangját.

- Szerinted én nem sírtam álomba magam? Szerinted én nem bántam meg mindent amit mondtam vagy csináltam? Tudod te hogy mennyit aludtam az este?- húzom össze a szemöldökömet amíg ő csak csendben hallgat- Alig 5 órát. Nem tudtam aludni annyira kattogott az agyam. A fejem szét robban a sok sírástól és a szemem is ég.- szippentok egy nagyot Minho áfonya illatot árasztó pólójából hogy lenyugodjak, ami sikerült is.

- Rajtad kinek a pólója van?- kérdezi pár másodperc csend után.

- Minhoé- mosolygok bután.

- Miért mosolyogsz ennyire?- húzogassa a szemöldökét és én lehajtom a fejemet a födet nézve. Felix felemeli a fejemet az államnál fogva így kényszerítve engem arra hogy nézzek a szemébe. - Neked jobban csillognak a szemeid mint egy glitteres telefontok. Történt valami az este folyamán?- kérdezi egy mindenttudó mosollyal az arcán. Érzem hogy arcom a pirosnak egy halvány árnyalatát veszi fel.

- Összejöttünk- mondom halkan.

- Mi? Nem hallottam, elismételnéd hangosabban?

- Összejöttünk-veszek fel egy kicsivel hangosabb hangnemet és Felix elkezd boldogan nevetni és körbeugrálni a szobát.

- Gyere, mondjuk el a többieknek is.- kezd el kihúzni a szobából, de én megállítom őt.

- Várj, előbb bocsánatot akarok kérni Seungmintől. Tegnap egy kicsit durva voltam vele.

- Oké. Menj csak.

- Merre is van a szobája?- és kkor jöttem rá hogy én nem tudom hol vannak a többieknek a szobái. Csak az enyémet, Felixét és Minhoét tudom.

- Ballra az utolsó szoba.

- Kösz. Nem sokára én is lemegyek.- indulok el arra amerre Felix mondta és az utolsó szobába benyitok. Seungmin egyedül ült a sötét szobába és a szoba egyik sarkában törölgette a könnyeit. Ennyire megbántottam?

- Szia- köszön hallkan és feláll s felkapcsolja a villanyt. Szörnyen nézett ki. A haja kócos, az yrcára rá volt száradva a sok könny és a pulóvere ujja csurom víz volt.

- Szia- köszönök neki vissza.- Figyelj, én bocsánatot szeretnék kérni azokért a dolgokért amiket tegnap este a fejedhez vágtam. Nem gondolkoztam mielőtt beszéltem és egy kis gondolkodás után rájöttem arra hogy neked volt igazad mindenben. Tényleg túlreagáltam egy kicsit, csak tudod anyám egy kicsit kényes téma nálam. Sajnálom, tényleg tiszta szívemből. Remélem meg tudsz nekem bocsájtani.- hajtom le a fejemet a földet pásztázva és a szemeimet egy vékony könnyfátyol takarja el. Seungmin odasétál elém és jó szorosan átölel. Az elején egy kicsit meglepődtem rajta de egy kis fáziskéséssel visszaöleltem.

- Igazából nekem kéne bocsánatot kérnem tőled. Tudtam én is és Minho is hogy mi történt veled és anyáddal a múltban és mi mégis felhánytorgattuk. Nem is tudom mit gondoltam akkor amikor megvédtem Minhot.- enged el és egy kicsivel később riadtan néz rám ami miatt egy kicsit én is befeszültem.

- Mi az?- lépek egy lépéssel közelebb hozzá.

- N-nem bírom megmozdítani a nyakamat.- könnyesedik be szeme.- És nagyon fáj.

- Gyere menjünk le ott majd  valaki aki ért hozzámegnézi.- bólintani akart, de mivel nem tudta megmozdítani a nyakát így a fájdalom belenyilalt neki és hangosan felsírt.

Amikor leértünk Chan megnézte neki, megnyomta párszor neki ami miatt Seungmin még jobban sírt, megállapította hogy mi a baja is lehet.

- Görcs van a nyakadban. Még egy pár napig nem leszel képes normálisan mozgatni a fejedet és irtózatosan fájni fog.- intézi szavait omega párjának.

- A pár nap alatt mennyit értessz.- kérdezi könnyei közül a nárcisz illatú.

- 3-4.

Jeongin ott maradt bátyjával, Felix és Hyunjin pedig szokásukhoz képest pedig edzeni mentek. Mivel én unatkoztam egyedül így úgy döntöttem hogy lemegyek én is Chanhoz, és mivel éreztem magamban egy furcsa energiát ezért ütni akartam egy boxzsákot. Mivel ez a ház ugyanúgy volt elrendezve mint a másik így könnyen megtaláltam. Csak az volt a baj hogy nem tudtam azt hogy ugyanabban a szobában van-e. Bementem az ötödik szobába, de véletlenül rányitottam a Hyunlix párosra akik éppen falták egymást. Gyorsan becsuktam az ajtót mielőtt észrevették volna hogy én ott vagyok és benyitottam a második szobába ahol szerencsére Chant találtam aki éppen egy boxzsákot puffölt. Mikor észrevett abbahagyta és odajött hozám miközben levette a kesztyűt.

- Te meg mit keresel itt?- kérdezi lihegve majd becsukja az ajtót amikor beléptem azon.

- Csak unatkoztam és úgy döntöttem hogy lejövök ide hozzád.- magyarázom el neki ottlétem okát.

- Figyu, mi a helyzet Minhoval?

- Semmi, mi lenne?- vonom meg a vállam.

- Nekem Minho azt mondta hogy együtt vagytok.

- Ja  hogy az- világosulok fel.- igazat mondott.- mosolyodik el kellemesen Chan.

- Tehát ezért van rajtad a ruhája- mutat végig rajtam- figyelmeztetlek hogy senkinek nem engedi azt hogy felvegye a ruháit, szóval nem tudom mit fog ahhoz szólni hogy te most őket viseled.

- Nem érdekel hogy mit fog mondani. Ezek kényelmesebbek mint az én ruháim. Chan-hümmög- nyomunk egy meccset?- lepődik meg kérésemen.

- Mi?- kérdez vissza.

- Nyomunk egy meccset?

- Persze- néz rám mániákus tekintettel ami arra kényszerített hogy végig gondoljam azt hogy én tényleg akarom-e ezt. Végül nehezen felkeltem a székről és beáétunk szemtől szembe a ringbe. Felvettük a boxkesztyűket és Chan megkérdezett újra.

- Tényleg ezt akarod?

-Igen......

Sziasztokk❤️💋💕

Ebbe a részbe beleraktam egy saját " élményt" mivel már egy hete nem tudom megmozdítani a nyakam. Fáj de tűrhető, már megszoktam szóval majd az lesz a fura ha nem fog már fájni.

Mit gondoltok erről a részről? Kinek kellene bocsánatot kérnie Jisungnak vagy Seungminnek?

Hamarosan hozom a kövi részt addig is maradjatok rosszak és gonoszak Infernos-ok😈❤️💋💕
Byee💝💝