In the arms of the devil

13. rész

Bárcsak tudtam volna hogy holnap fontos dolgokra jövök rá...

Másnap egy hatalmas adag dopaminnel a véremben ébredtem fel. Amint kinyitam a szemem egyből kiugrodtam az ágyamból felöltöztem, megmostam a fogamat és kimentem a többiekhez. Vagyis én csak azt gondoltam hogy ott lesznek a többiek, de amikor leértem a lépcsőn észrevettem hogy még mindenki alszik. Gyorsan megnéztem hogy mennyinaz idő és a falióra 5:38 percet mutatott. Elindultam vissza a szobámba de hangokat hallottam meg Minho szobájából így hát megálltam és elkezdtem hallgatózni.

- Hogy halad a terved főnök?- kérdezte ha jól hallottam Chan

- Tökéletesen, semmire sem gyanakszik- hallom meg Minho hangját

- Mostmár végre örökké mellettem marad életem szerelme és még gyerekem is lesz tőle- Mi? Életem szerelme? Az én lennék? Csak én vagyok hiszen ha jól tudom mástól nincs gyereke. Nem értelek Lee Minho.

- Mit is mondtál neki miért hoztad el?

- Azt hogy az apján akarok bosszút állni- ezen mind a ketten alkezdtek hangosan nevetni. Tudtam hogy az apám halott.

- De az apját nem megölted?- kérdezi Chan Minhotól mire nekem a szívem kihagyott pár ütemet. Ő ölte meg? Miért?

- De én öltem meg de te is tudod hogy veszélyt okozott Jisungra. Muszály voltam megtenni. És te is tudod hogy az igazi apja elhagyta őket amikor Jisung született, akit megöltem az Jisung nevelő apja- akkor akit eddig apámnak neveztem az csak egy nevelő volt? Úgy érzem az egész életem egy hazugság volt

- Mióta vagy szerelmes Jisungba?- akkor tényleg rólam van szó és nem másról

- Amióta Jisung elment főiskolára- az már 6 éve volt. Istenem mibe kerültem bele?

- Akkor ölted meg az apját igaz?

- Igen. Mostmár menjünk mert a többiek már kezdenek ébredezni.- amikor ezt kimondtaa én villám sebességgel futottam be a szobámba, ugrottam be az ágyamba és alvást színleltem.

Egy 10 perc múlva Felix újra úgy " ébresztett" hogy rám ugrott. Én színleltem azt hogy most kelltem fel és álmosan ránéztem.

- Hány óra van?

- Fél hét

- Most mért keltettél korábban mint tegnap? Ez tényleg hajnal- játszottam a sértődöttet

- Te így aludtál el?- mutat rajtam végig mire én rájövök hogy nem a pizsamámba vagyok hanem egy normális utcai ruhában

- Igen, tegnap este nem találtam a pizsamámat ígyhát ezt kellett felvennem- vakartam meg a fejem egy zavaros mosollyal

- Na mindegy gyere le mert egy hatalmas bejelentésünk van!- mondta izgatottan majd kihúzott az ágyból egyenesen le a nappaliig. Akkor már mindenki ott ült ahol mindig is szokot, ígyhát én is leültem.

- Van egy fontos hírünk amit beakarunk nektek jelenteni- mondta Hyunjin és megfogta Felix kezét.

- Én és Felix összeházasodunk!!- Erre nem számítottam.

- Gratulálunk nektek- mondta Minho és elkezdett tapsolni mire mindenki követte az ő példáját

- Mikor lesz az esküső- kérdezi Jeongin

- Mi 3 hónap múlva gondoltuk mert akkor nagyon szép az idő- igaz 3 hónap múlva December és akkor minden szép fehér

Beszélgettünk még minden fajta dologról és reggelizni is elmendtünk. A reggeli nagyon finom volt mint mindig és meglepődtem hogy nem lett hányingerem mert ilyenkor mindig az van. Mikor végeztünk mindenki ment a dolgársa és én is mentem volna le a pincébe de Chan azt mondta hogy beszélni akar velem valamiről. Nem tudom mi lesz az amit mondani akar de a komolysága miatt előre félek. Azt mondta hogy menjünk le a pincébe hogy úgy látszódjon mintha edzenénk. Úgy is tettük ahogy mondta majd amikor beértünk bezárta az ajtót mondta hogy üjjek le így én úgy is tettem. Chan leült elém majd elkezdte a beszédét:

- Tudom hogy reggel hallottad amiről beszélgetünk Minhoval

- É-én nem tudom miről beszélsz- mondtam akadozva mert a félelem leszállt rám így nagy csoda hogy megszólalni megtudtam.

- Ugyan ne hazudj, éreztem az illatodat habár nagyon gyenge volt de éreztem és amikor kimendünk láttam ahogy becsukod magad után az ajtót- na most lebuktam

- Minho is észrevett?- erre a kérdésemre csak megrázta a fejét majd folytatta

- Csak hogy tudd amit akkor mondtunk az mind igaz volt és Minho azért tett mindent hogy megvédjen téged- egy melegség járja át a testem mikor meghallom hogy miket mond- és ma úgy tervezi hogy elmondja neked hogy tetszel neki már nagyon régóta, ígyhát megkérdezem tőled, neked bejön Minho- erre a kérdésre lefagytam , még magam sem tudom hogy mit érzek. Minho nagyon kedves és jóképű és bevallom egy kicsit tetszik de nem tudom mit érezzek iránta az után hogy megtudtam hogy ő ölte meg az apámat. Deúgy tűnik ezt is csak miattam tette ami megmozogtatja a szívemet.

- Nem tudom mit érzek iránta.

- Ezt hogy érted?

- Tetszik Minho meg nagyon kedves de megölte az apámat.

- Miattad tette- ebben igaza van

Ebben a pillanatban az említett személy kopogott az ajtón s miután kinyitottuk neki az ajtót elvitt megával valahová...

Sziasztokk💕❤️

Esküszöm eddig ez a kedvenc részem és ezt élveztem a legjobban íegírni( és ez lett a leghosszabb is de never mind).

Nektek eddig hogy tetszik? Remélem tetszik mert a szívemet-lekemet kiírom ide nektek. Eltudjátok hinni hogy a falunkból SENKI nem tudja hogy én írok? Senki ismétlem senki nem tudja még a szüleim, a testvérem vagy a legjobb barátnőim sem tudják, szóval ez egy titok🤫

Hamarosan hozoma kövi részt addig is maradjatok rosszak és gonoszok Infernos-ok😈💕❤️💝💋

Byee💝