8.rész

348 15 0
                                        

Miért fáj ennyire a seggem? Kérdeztem a gondolataimban miközben oldalamra pillantottam, de amikor megláttam Minhot az előző hét eseményei pörögtek le a gondolataimban.

Szégyellem magam. Nagyon. Azt nem tudom miért de szégyenlem magam, pedig benne volt ez is a szabályzatba.

Gondolatmenetemből Minho mocorgása keltett ki. Lassan kinyitotta szemeit és ezt kérdezte tőlem reggeli rekettes hangján:

- Hány óra van?

- 10:25- mondtam kissé mosolyogva aranyosságán

- Nekem dolgozni kell mennem most, azt sem tudom hogy ki vezette ez az egy hét után a vállalatot-mondta és kimászott mellőlem az ágyból

Én is próbáltam ugyan úgy tenni de a fájdalomtól nem sikerült felállnom, így hát megkértem Minhot hogy segítsen nekem: 

- Minho...  segítenél? Kérlek-  mondtam a végét már suttogva és már majdnem sírtam a fájdalomtól

- Ennyire fáj?- kérdezte kissé aggódó arcal de látszott rajta hogy büszke magára

De mire büszke?

- Igen- mondtam és az első könnycsepp legördült az arcomon de én erőszakosan letöröltem azt

- Jajj mókuskám ne sírj már- mondta kis szomorúsággal a hangjában

Minho oda sétált hozzám és egített nekem felállni, felöltözni majd lemenni a többiekhez az ebédlőbe. A többiek már nagyban reggeliztek de amint megláttam az ennivalót elment az étvágyam és elkapott a hányinger. Leültem Felix és Changbin közé, de enni nem bírtam. Úgy éreztem hogyha egyetlen egy falatot is eszek azt egyből ki fogom hányni. Ennek a tettemnek Hyunjin hangot is adott:

- Jisung miért nem eszel?

- Most nem vagyok annyira éhes- mondtam egy erőltetett mosollyal a számon

- Csak pár falatot egyél a kedvemért, ez alatt az egy hét alatt a szobából se jöttél ki.

Hyunjin kérlelésére ettem 2 villával a rántottából de egyből megbántam hogy megtettem. A hányingerem egyre csak nőtt és én éreztem hogy ami bement az most ki is akar jönni.

- Én elmegyek a mosdóba- mondtam és felálltam amilyen gyorsan csak tudtam és gyors léptekkel a mosdó felé vettem az irányt. Nem bírtam  felmenni a felső szinti mosdóba azért mert a seggem még most is fájt és a rántotta már nagyon fel akart jönni.

Amint beértem a mosdóba letértepeltem a wc elé és kijött belőlem minden. Amikor íár kihánytam magam felálltam a wc elől és a mosdó kagyló elé mentem. Megmostam az arcom és még néztem magam kicsit a tükörben. Úgy nézek ki mint egy ázott kutya. Gondolat menetemből az ajtó nyitódása zökkentett ki és azon jeongin be is lépett.

- Jól vagy?- kérdezte aggódással a hangjába

Én egy erőltetett mosollyal válaszoltam neki:

- Persze, minden rendben

- Biztos elég szarul nézel ki

- Kössz hogy emlékeztetsz rá- mondtam neki nevetve és elindultam vele vissza most már a nappaliba mivel a többiek befelyezték a reggelit

Mikor beértünk a nappaliba leültünk a kanapére és Minho megszólalt:

- Most hogy mindenki itt van egyeztessük a mai tervet- mondta komolysággal az arcán- Hyunjin, Felix, Jisung, és Bangchan lemennek edzeni, Changbin és én elintézünk pár dolgot addig ne zavarjatok minket ha nem muszály, Seungmin és Jeongin pedig kizakarítják a házat- mondta de nekem a fülemet csak az ütötte meg hogy nekem már megint Bangchannal kell összeszárva lennem- mindenkinek érthető?- kérdezte mire mindenki bólogatott- akkor mindenki munkára- összecsapta a tenyerét és felállt

Mindenki ment a dolgára így hát én és Bangchan is mentünk le a pincébe. Amint beértünk az ötös szobába meglepődve láttam hogy a boxzsák meg van javítva.

- Mivel szeretnél kezdeni?- kérdezte Bangchan kedvesen és mosolyogva ami kicsit összezavarított

- Kezdjük onnan ahol befelyeztük. A lövést akarom elsőnek megtanulni- mondtam egy kis bizonytalansággal, de Bangchan odajött hozzám, kezembe adta a puskát és hátulról beállítta a kezemet hogy hogy legyen amikor lövök

Elmondta hogy nézzek bele a kis tükörbe ami a puskán van és ne ilyedjek meg amikor lövök mert egy nagyon nagy durranás lessz hallható. Én úgy is tettem ahogy kérte és eltaláltam a bábut pont a közepén. Nagyon boldog voltam és úgy döntöttem hogy lövök még egy párat és azokat is sikeresen lőttem el.

- Profi vagyok- mondtam büszkén és megfújtam a puskát amire Chan csak egy kicsit kuncogott

- Nem vettél egy kis változást észre megadon?- kérdezte mire én összeráncolt tekintettel ráutam meg a fejemet

- Használtatok ti gumit?- és ekkor sokkolódtam le kb. olyan 2 percig

Bazdmeg a gumi!!! Bazdmeg Minho! De még nem biztos hogy terhes vagyok, miért is lennék az?

De mivan akkor ha Chan tud valamit......




Sziasztokk❤️💕

Hoztam is nektek az új részt pár óra késéssel⏰

Képzeljétek el apám eltörte a biciklimet ami miatt én persze meg is vertem🚲💥de nem baj mert megcsinálta szóval mostmár jobb mint új korában

Szerintetek Chan honn tudta hogy Minhoék nem használtak gumit? Írjátok le komiba mert sokat tud segíteni❤️

Hamarosan hozom a kövi részt addig is maradjatok rosszak és gonoszak Infernos- ok😈💕❤️

Byee❤️💕


In the arms of the devilWhere stories live. Discover now