In the arms of the devil

17. rész

Ebben a pillanatban valaki berúgta az ajtót. Minho volt az, de nem egyedül volt. Ott volt mellette Chan, Changbin, Hyunjin és még sok más ember akiket életemben egyszer sem láttam. Mindenkinek puska volt a kezében, a nadrágjuk zsebében pár kés, és golyóálló mellény volt rajtuk.

Én már nem bírtam tovább. A sok vérveszteségtől elájultam ma már másodjára. Még tompán hallottam a puskák durranását, és azt ahogy Minho mondta a többieknek hogy kötözzenek ki és vigyenek el az orvoshoz azonnal. Ennél a pntnál megszakadt minden kapcsolatom a világgal és nem hallottam vagy éreztem semmit.

Az utolsó gondolatom ez volt: Honnan tudták hogy engem elraboltak?...

Minho pov:

Jisung már bent van a mosdóban kb. 10 perce. Utána kéne mennem mégnézni hogy jól van-e, vagy maradjak itt és várjam meg ameddig a saját lábán sétál vissza hozzám? Egy hatalmas koppanás rántott vissza a nagyvilágba s egy kis fáziskéséssel jöttem rá hogy az a koppanás bizony a mosdóból jött. A vészjelzőm fülsüketítően kezdett el sípolni és én berohantam a mosdóba és észrevettem hogy Jisungnak hűlt helye van. Elsőnek azt hittem hogy megszökött tőlem ami darabokra törte a szívemet, de csak addig ameddig nem kaptam egy üzenetet valakitől.

/ Ismeretlen /

Ha még életben szeretnéd magad mellett tudni a mókuskádat akkor gyere el erre a címre: *******

És ha nem egyedül jössz garantálom hogy kinyírom mindkettőjüknek.

Elsőnek gondolkoztam azon hogy mégis ki akarja ennyire tönkre tenni az életemet, aztán rájöttem. Yoongi, ő a legnagyobb riválisom aki mindig is elakarta tőlem venni Korea legnagyobb maffia vezére címet. Azt hihette hogy ezzel majd engem letör, de van egy ötletem ami miatt ő fog jobban szenvedni és nem pedig én.

Gyorsan felhívtam Chant hogy készítse elő a fegyvereket és az embereket is , majd montam neki hogy találkozzunk a páza előtt. Mikor ideértek beültem a kocsiba amit Chan vezetett és elmondtam nekik a tervet, mindenki beleegyezett.

Mikor oda értünk ahhoz a címhez amit az "ismeretlen" küldött, az őröket hátulról leszúrtuk, így nem tudtak szólni a főnökükmek és mi betudtunk menni anélkül hogy észrevettem volna. Beléptünk a házba és egy hosszú folyosóval találtuk szembe magunkat. A folyosó sötét volt, romos és retkes. Végig mentünk rajta és a legutolsó szobából kiabálásokat hallottam meg. Könyörgést hallottam, könyörgött valaki azért hogy fejezzék be azt amit csinálnak vele. Elsőnek nem ismertem fel a hangot, de egy kicsivel később rájöttem hogy a hang Jisunghoz tartozik. Ekkor felforrt az agyvizem és berúgtam az ajtót, de nem az várt amire számítottam.

Yoongi két legbizalmasabb embere egy kést forgattak Jisung vállában, de ha jól tudom Yeonjun rászólt a másikra hogy hadja abba amit csinál mert a végén még megöli Jisungot, és kihúzta a kést a vállából, mire a vére kiloccsant Jisungnak. Ő rámnézett de nem sokáig mert annyi vért veszített hogy elájult.

Yeonjunt és Ni-kit lelőttem idegemben, de a hangra bejött a szobába Yoongi és még pár embere.

- Nem megmondtam hogy egyedül gyere vagy ha emberekkel jössz akkor megölöm őket?- kérdezte Yoongi felhúzott szemöldökkel és egy félmosollyal az arcán. Elkezdett az ájult Jisung felé menni egy hatalmas késsel a kezében, de nekem eszembe jutott a tervem második része.

- Szerintem inkább foglalkozz a feleséged és a fiad életével.- mikor ezt kimondtam ő felémfordult értetlen tekintettel.

- Ezt mégis hogy érted?- kérdezte miközben megrázta a fejét.

- Azt hitted te vagy az egyetlen akinek vannak tervei?- elkezdett közeledni felém mire én mondtam Channak hogy oldozza el Jisungot és vigye orvoshoz azonnal.

- Mit tettél velük?- szorított egy kést a torkomhoz, de én nem ijedtem meg ettől.

- Pontosan azt amit te akartál csinálni Jisunggal- természetesen nem öltem meg csak elraboltattam őket Seonghwa-val., és most ott csücsülnek a pincémben.- ha még látni akarod őket utoljára akkor akkor legyél a házamnál pontban 5- kor. Ha nem leszel ott a holttestüket beledobjuk az egyik tóba és soha többé nem látod őket- mondtam majd megfordultam és indultam a kórházba Chan után.

Mikor oda értem Jisung még az eszméletén kívül volt. Válla be volt neki kötve és Chan éppen Taehyunggal beszélt. Amikor végeztek a beszélgetéssel Chan odajött hozzám.

- Az orvos azt mondta hogy a vállában a csontot egy kicsit megfaragták neki, és hogy még egy darabig be lesz neki kötözve és egy hónap múlva kell majd visszajönni és akkor megnézi hogy begyógyult-e neki. Holnap már haza jöhet.- mondta Chan mire én egy kicsit megkönnyebbültem hogy nem tört el semmilyen csontja neki, és nem kell látnia sem hallania azt hogy én eljátszadozom Yoongi idegrendszerével.

- A babának semmi baja nem lett ugye?- erre csak megrázta a fejét.

- Semmi baja.

- Kérhetek tőled egy szívességet?

- Persze

- Megtennéd hogy itt maradsz vele? Nekem vendégeim jönnek- ropogtatom ki az ujjaimat és a nyakamat.

- Mégis miféle vendégek?- kérdezi kíváncsian.

- Yoongi és csapata

- Minek mennek ők oda?

- Elraboltattam a feleségét és fiát. Ő úgy tudja hogy ők halottak, de esküszöm egy ujjal se nyúltam hozzájuk- emelem fel mind a kettő kezemet védekezés képpen- csak húzni akarom az agyát neki, a végén pedig kinyírom őt. Na de nekem mennem kell. Szia Chan.- intek neki, mire ő is így tesz.

-Csá- kimegyek a szobából egyenesen a kocsimig, azt beindítom majd a házamat veszem irányba.

Boldogan látom hogy Yoongi pont akkor parkol le a házam elé amikor én, és egyedül jött nem pedig emberekkel......

Sziasztokk💝💕❤️❤️

Jelentem hogy eddig ez a rész igényelt a legtöbb időt. Literálisan kimerültem elfáradt a lelkem az írás közben. Már 11 óra óta írom de még csak most lett kész.

Eddig hogy tetszik? Ugye nem unalmas? Én nagyon élvezem de ha nem tetszik valami benne akkor szóljatok és azt megváltoztatom💋💕

No hate to Yoongi, Ni-ki, Yeonjun. Csk ők adták át nekem ezt a maffia vibe-ot.

Hamarosan hozom a kövi részt addig is maradjatok rossuak és gonoszak Infernos-ok.😈❤️💕

Byee💝