In the arms of the devil

55.rész

3 évvel később

- Jiyoon drágám gyere. Felixnek és Hyunjinnak van egy meglepetése neked.- megyek be a kislányom szobályába, aki épp a szőnyegen ült és egy képet rajzolt.

- Nézd anyu, pont róluk rajzoltam.- rohan oda hozzám, majd átnyújtja nekem a rajzát, amin Felix volt egy baby bumpja, Hyunjin keze pedig szeplős barátom vállát karolta át.

Megfogtam Jiyoon kezét, majd kisétáltunk együtt a nappaliba, ahol a többiek álltak Hyunjin kezében pedig egy bébi hordozó volt. Jiyoon odarohant hozzájuk, és amikor meglátta az újszülött kisfiút, akkor egy kisebb sikoly hagyta el a száját örömében. Felix csak mosolygott a kicsi reakcióján.

- Szia Jong-su.- mondja örömmel megtelt hangal miközben megfogja az újszülött kezét óvatosan.

- Jiyoonie, az ő neve nem Jong-su, hanem Seo-jun.- helysbíti ki Hyunjin, de Jiyoon egy death stare kíséretében halál komolyan szól Hyunjin felé.

- Ha én azt mondtam hogy Jong-su, akkor Jong-su, ennyi, ügy lezárva. Értetted?

- Igenis asszonyom.- hajol meg Hyunjin a három éves kislány előtt.- Üdv acsaládban Jong-su.-hajol meg a most született fia előtt is. Mikor Jiyoon egy kicsit, óvatosan megsimogatta "Jong-su" pár száll haját, a csecsemő elkezdett hisztérikusan sírni amitől a kislány hátrább lépett pár lépéssel.

- Apu, mikor visszük vissza Jong-sut a kórházba?- kérdezi, a kérdést Minho felé közvetíti, aki néhány másodpercig csak nagyra nyílt szemekkel vigyelte, de aztán kopogást hallottunk az ajtón és aztán elkezdett nevetni. Annyira nevetett a kérdésen, hogy a könnyei is elkezdtek folyni.- Most miért nevetsz ki?

- Semmi, semmi. Miért szeretnéd visszavinni őt a kórházba?- kérdezi könnyeit törölgetve Minho.

- Túl hangos. Megzavarja a lelki békémet.-Istenem, hogy lehet valaki ilyen cuki??

- Lelki béke?- kérdezem mire Jiyoon csak bólogat majd hümmög egyet.

- Neked nincs olyanod? Mindenkinek van lelki békéje.

- Oké oké, nem próbálod meg újra megsimogatni? Talán most nem fogja megzavarni a lelki békédet. - mondom kis mosollyal és játékossággal a hangomban.

Jiyoon úgy is tett ahogy azt én mondtam neki. Lassan és óvatosan vissza sétált az újszülött kisfiúhoz és újra megpróbált hozzá érni a fejéhez óvatosan, de az újra felsírt, az előzőnél sokkal hangosabban.

- Tényleg vissza kell mennie a kórházba.- kapja el gyorsan a kezét, majd beszéld a szobájába.

- Nem ezt a reakciót vártam, de megfelel.- tartja fel mutató ujját Changbin.

- Hidd el, egyikünk sem ezt a reakciót várta.- mondja Jeongin párjának.

- Én őszintén rosszabbra számítottam.- állítja Minho.- Én azt vártam, hogy mikor fog úgy kiakadni, hogy hozzá vágjon valami kemény tárgyat.- miután ezt kimondta, Felix arcán egy rettegett tekintet ült ki.

- Mostantól Seo-jun velünk alszik.- mondja Felix.

- Most miért veszel engem ennyire komolyan? Még csak 3 éves. Azt sem tudja mi az, hogy bántalmazás.- magyarázkodik Minho olyan arcal, mint akinek most mondták le az egész család fáját.

- Minho, az a kislány pár napos volt, amikor olyan pofont adott, hogy még rá egy hétre is fájt az arcom. Plusz, te vagy az apja, szóval maffia vér van benne. Fogadni mernék, hogyha most adnák a kezébe neki egy pisztolyt és tennék a fejem tetejére egy almát, akkor nehézségek nélkül lelőnné azt onnan.- magyarázkodik mostmár Hyunjin is.