Egy világban ahol az alfák a béták és az omegák laknak,jisung egy bárpultos fiu azon kapja magát hogy korea legnagyobb maffia vezér karjaiban van.
Vajon jisungnak milyen lessz a sorsa maga az ördög karmaiban?
Ez az első ilyen történetem szoval remél...
Miután kinyitottuk neki az ajtót elvitt magával valahová.
Már autókázhattunk úgy 1 órája mikor végre vettem magamon a bátorságot s megkérdeztem tőle hová megyünk.
- Minho-erre csak hümmögött- hová megyünk?
- Nem sokára megtudod, mindjárt ott vagyunk- bólintottam majd Minho a kezembe nyomott egy szemkedőt mire én értetlenül néztem rá
- Vedd fel, majd akkor leveheted ha odaértünk- mondta mire én egy oké után úgy tettem ahogy mondta. Egy tíz perc múlva meg is érkeztünk de mivel csak sötétséget láttam a szemkedő miatt elnyomott az álom. Arra keltem fel hogy Minho a vállamat rázogassa és szólongat hogy keljek fel.
- Jisung... Jisung ébredj, meg érkeztünk- én fel is keltem és leakartam venni a szemkedőt de Minho nem engedte.
- Majd le veheted akkor ha oda értünk, már mondtam egyszer- dehát most mondta hogy megérkeztünk. Tényleg nem értem őt.
Sétáltunk pár métert és hogy ne essek el Minho fogta a kezemet. Nagyon puha keze volt bevallom. Mikor mostmár ténylegesen oda értünk Minho levette a szemkötőt rólam és levegőt elfelejtettem venni a látványtól. Ki volt világítva, rózsa szirmok voltak egy lepedőn és még pezsgő is volt ott , és rá lehetett látni egész Szöulra. Lélegzet elálító volt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
( így képzeljétek el)
- Meglepetéss- mondta egy hatalmas mosollyal az arcán Minho és én is egy ugyan olyan hatalmas mosollyal fordultam felé.
- Ez meg mi? Ezt mind te csináltad?- erre csak bólintott- Miért?
- Be kell neked valjak valamit. Üljünk le- így is tettünk ahogy mondott majd belekezdett a mondókájába
- Figyelj Jisung, én már régebb óta ismerlek mint ahogy azt te gondolod. És én szeretlek, szerelmes vagyok beléd azóta amióta elkezdted a főiskolát. És bekell vallanomazt hogy hazudtam. Hazudtam arról hogy miért hoztalak el, hazudtam az apádról, hazudtam neked mindenről. - hadarta el a szemembe nézve amit én csak mosolyogva néztem.- az apádat én öltem meg mert féltettelek tőle, szóval igazad volt abban hogy ő már halott és nem egy ellenséges maffia vezér, azért hoztalak vagyis raboltattalak el mert szerettelek volna már magam mellett érezni téged, és nagyon boldog vagyok annak hogy lesz egy közös gyerekünk- szerintem nem tudja azt hogy ilyenkor milyen cuki amikor magyaráz, nem tudom abba hagyni a mosolygást a cukiságán- min mosolyogsz?-kérdezte felhúzott szemöldökkel
- Minho én tudok mindenről- amikor ezt kimondtam egy 'mii?' arckifelyezés volt látható az arcán.
- Honnan tudtad?- kérdezte hitetlenkedve -Chan mondta el?
- Nem Chan mondta el, hallottam reggel mindent.
- Mi? Hogy hallottad amikor te akkor még aludtál- nem tudsz te még sok mindent Lee Minho
- Pont akkor keltem fel nem akartam hallgatózni de hát mégis úgy sikerült hogy hallgatóztam- vontam meg a vállamat.
- Nem baj, legalább már tudsz mindent- ölel magához majd önt mind kettőnknek egy-egy pohár pezsgőt
- Biztos vagy abban hogy nekem most ezt meg kellene innom?-emeltem fel a poharat, majd a hasamra mutattam.
- Egy pohártól semmi bajod nem lesz- mondta majd koccintottunk és beleittunk mind a ketten a poharunkba.
- Kérdezhetek tőled valamit?- erre a kérdésére csak bólintottam- Te mit érzel irántam?- ennél a kérdésnél nyeltem félre
- Hát, nem tudom. Nem tudom mit szabad és mit nem szabad éreznem. Ez a nap amit veled tőltöttem nagyon tetszett és megmozgetott bennem valamit, de nem tudom hogy mit. De azt már az első pillantástól tudtam hogy valami más van benned ami eddig bárki másban volt. Ha adsz nekem még pár napot esküszöm megfejtem mi ez az érzés, de most még nem vagyok benne teljesen biztos.- bólintott majd újra átölelt és úgy éreztem hogy a karjaiban biztonságban leszek bármi is történjék.
- Haza kellene mennünk, már sötét van nagyon- hümmögtem majd feláltunk és az autóhoz indultunk, majd mikor odaértünk beszálltunk és elindultunk.
Már volt tíz óra mire hazaértünk, de amint beértünk Felix egyből letámadott és felhúzott a szobámba.
- Mi történt? Hol voltatok? Mit csináltatok? Miért tüntetek el csak úgy a semmiből?- bombázott kérdéseivel szeplős barátom amire én csak fáradtan sóhajtottam.
- Elmentünk egy úgymond ' randira' és Minho bevallotta hogy már régóta szerelmes belém és hogy ő ölte meg az apámat a biztonságom érdekében. - mondtam mire Felixnek kidüllettek a szemei.
- Ti randin voltatok???- kiabálta és én befogtam a száját mondva legyen halkabb mert már a többiek alszanak.
- Igen ott voltunk, és?- ő erre csak mosolygott mire minden dühöm eltűnt amit eddig éreztem miatta.
- Semmi, pihenj nyugodtan én megyek , jó éjszakát- mondta majd intett egyet.
- jó éjszakát- intettem én is majd ő kiment. Én gyorsan lezuhanyoztam, magmostam a fogam és a hajam is majd elmendtem aludni.
Aznap este egy hatalmas vihar volt, de az a baj hogy a legnagyobb félelmem az a viharok......
Sziasztokk💕❤️
Egy kicsivel később raktam ki most ezt a részt mint ahogy szoktam dehát ma rengeteg dolgom volt, és rengeteg helyen voltam.
Elmesélem oké? Ma reggel hat órakkor keltem mert mennünk kellett Berénybe. Árokszálláson átkellett szálnunk a buszon mert nem ment egyenesen Berénybe. Aztán elmentünk vásárolni ami olyan 2 óráig tartott aztán még 1 órát vártunk a buszra, aztán újra átszálltunk Árokszállásra és ott is vártunk még egy órát. Mikor hazaértünk elkezdtem írni ezt a részt de abbahagytam mert takarítani kezdtem aztán elkellett mennünk itthonról és most itt vagyok és leírom minden bajomat nektek. Tippeljetek mennyi lépést tettem meg ma! Segítek 20 000.
Hamarosan hozom a kövi részt addig is maradjatok rosszak és gonoszok Infernos-ok😈💋💕❤️
