Remember☀Hood [Befejezett]

^2^

Reggel a telom hangos csörgésére ébredtem. Megijedtem mert azt hittem szombat van, de kiderült még csak péntek. Lementem és Sara rögtön letámadott

-Szia! Na most már elmondod kivel dumcsiztál tegnap?

-Mondtam ,hogy senkivel.

-Persze ne tagadd hallottam ahogy beszéltetek és azt is, hogy pityeregtél aztán meg nevettél.-francért kellett nekem olyan hangosan nevetnem francba.

-Akkor mondom úgy ,hogy nem fogom elmondani.-gyorsan elhadartam majd visszarohantam a szobámba.

Összekészülődtem ,ettem gyorsan egy nutellás kenyeret aztán már indultam is a suliba.Kicsit félve indultam el. Nem tudtam mire készüljek. Most akkor Hemmingssel barátok vagyunk,vagy csak megakart szivatni mint mindenki? Ha találkozok vele hozzám fog szólni egyáltalán? Vagy csak mint mindig mindenki levegőnek fog nézni?Megint ezer kérdés mászkált a fejemben.Görcsbe ránult a hasam az izgulástól,hogy most akkor mi van.

Bementem a terembe de Lukyt sehol sem láttam.Becsengettek ,de nem tudtam figyelni mert végig Lucas járt a fejemben. Félre ne értsétek nem vagyok szerelmes belé, csak nem tudtam miért nem jött suliba és ez frusztrált. Az órák gyorsan elszálltak és már indultam is haza. Benyomtam a kedvenc ATL számom és elindultam. Érdekes volt egy embert se láttam az utcán,pedig ilyenkor nyüzsögni szokott az egész város.

Hazaértem, ledobtam a táskám és mentem a konyhába. Anya gyorsan adott kaját aztán el is ment dolgozni. Szuper megint egyedül vagyok. Ettem aztán ledöltem az ágyamra , és csak a plafont bámultam, aztán elaludtam. A nővérem keltett.

-Szia hugi gyere le, egy írtó helyes srác keres.

- Biztos ,hogy engem keres?

-Hát azt kérdezte itthon van-e Olivia, úgyhogy gondolom igen téged.

-Oké mindjárt megyek.-gyorsan megigazgattam a ruháim és lerohantram. Nem hittem a szemeimnek! Luke ott állt az ajtóban, majd mikor meglátott elmosolyodott. Oda léptem az ajtó elé és köszöntöttem.

-Szia! Gyere be.-belépett majd elég meggyötört fejjel nézett rám.

-Szia Ol ugye nem zavarok?

-Nem dehogyis.Gyere menjünk fel a szobámba.-bementünk a birodalmamba ,én leültem az ágyra ő pedig mellém.

-Miért nem jöttél suliba?

.-Ja semmi csak kicsit rosszul voltam.

-A tegnapi miatt igaz?

-Igen , de most már jól vagyok azt hiszem.-Húzta félmosolyra száját.

-Kérdezhetek valamit?

-Persze mond csak.

-Miért engem hívtál tegnap.

-Mert te segíttél és te vagy az egyetlen barátom. Még egyszer bocsi amiért olyan bunkó voltam veled az utcán.

-Ugyan már megszoktam-mutattam egy hamis mosolyt. Aztán csak ott ültünk egymás mellett csöndben, majd hirtelen megtörte e csöndet.

-Van egy bandánk,nem szeretnél eljönni megnézni a próbánk?

-De persze!-egymásra mosolyogtunk aztán elindultunk.Luke nem lakott messze ,nagyjából sétáltunk 10 percet és már ott is voltunk. Beinvitált a garázsba ahol három másik fiú várt minket. Végignéztem rajtuk egész szimpinek tűntek. Luke bemutatott mindenkinek, aztán el is kezdték a próbát. Egész jól zenéltek, nem tudom miért de valahogy nem tudtam levenni a szemem a basszusgitárosról. Lehet ciki de már el is felejtettem a nevüket. De visszatérve a bassistra barna haja volt és barna szeme, és azok a telt ajak. Hát legszívesebben egésznap falnám őket. Úristen Olivia mikre gondolsz hiszen még barátod se volt. Végeztek a próbával aztán leültünk egy nagy kanapéra. Elszomorodtam egy picit mert nem a barna srác mellé kerültem hanem Luke és a színeshajú közé. Beszélgettek és így megtudtam a nevüket a színeshajú Michael, a dobos Ashton és barna hajú Calum.

-Na és Luky ő itt a barátnőd?-kérdezte Mikey

-Nem dehogyis ő a legjobb barátom.-azért ezt kicsit furcsának tartottam,hogy tegnap lettünk barátok és már azt mondja én vagyok a legjobb barátja.

-Akkor jó még legalább lehetsz az enyém

-Attól nem kell félni biztos nem leszek-szúrós tekintetet vetettem Michael felé. Még egy jó ideig beszélgettünk , csak azt bántam hogy Calum nem is beszélt. Este felé hazamentem ,Luke elkísért aztán ő is hazament. Gyorsan lefürödtem aztán elmentem aludni.

Hát igen itt a kövi rész. Lehet egy kicsit erőltetett, de nagyon sokat szenvedtem vele. Remélem azért tetszik. :)