Remember☀Hood [Befejezett]

^5^

Hajnalban telefonom rezgésére keltem. ,,Egy új üzenet tőle Luky'' Gyorsan megnyitottam.

Luky:

Oli át tudnál most jönni?? FONTOS

Én:

Luke hajnali fél kettő van!!!

Luky:

Tudom csak hát fontos lenne:(

Én:

Jó akkor átmegyek 10 perc és ott vagyok.

Luky:

Köszi Oli imádlak az ajtó nyitva van :)

Gyorsan magamra kaptam egy hosszú pulcsit, meg a tornacsukámat ,aztán kimásztam az ablakon. Az ajtón is mehettem volna, de nem akartam senkit felkelteni azzal, hogy szarakodok az ajtóval. Meglepően elég könnyen kijutottam az ablakon, nem is estem le. Luke házáig szinte rohantam, nem tudtam mi lehet ilyen fontos. Az ajtón majdnem úgy estem be, és hát az nem lett volna jó, hogy Luky szülei arra kelnek fel, hogy a kisfiúkhoz egy lány törik be fél kettőkor. Szerencsére nem kelt fel senki, ezért gyorsan rohantam Lucas szobájába. Bennyitottam és korom sötét volt. Felkapcsoltam a villanyt és Luke aranyosan aludt az ágyán. Nem is értettem mi van. Ilyen gyorsan elaludt? Hiszen 8 perce még beszéltünk. Gondolatmenetemből Luky rekedtes hangja zökkentett ki.

-Az az én pulcsim?-mutogatott a rajtam lévő kék pulcsira

-Nem tudom biztos, csak magamra kaptam amit találtam.

-Amúgy mit keresel itt fél kettőkor?-Nézett rám furán

-Hát most írtad ,hogy gyorsan jöjjek át, mert valami fontosat akarsz mondani.-Húztam fel egyik szemöldököm.

-Én aztán biztos nem írtam neked.

-Akkor ki volt? És hogy tudott írni a te telodról?

-Nem tudom.-Amint kimondta halk kuncogásra lettünk figyelmesek. Egymásra néztünk ,majd elindultunk a szekrény felé.

-Meglepiiii- ugrott ki a szekrényből Mikey. Ki gondolta volna

-Te meg mi a szart keresel itt haver?- kérdezte Luke meglepődött fejjel

-Hát csak gondoltam megleplek titeket- mosolygott Michael

-Na de most komolyan az a megfelelő meglepi, hogy az éjszaka közepén rohangáljak ,és felkeltsem Lukot?

-Aha!-mondta elég komolyan.

-Hát te hülye vagy!-Nevettem el magam.

-Oké de most mitcsináljunk ha már így betörtetek a házamba?-Kérdezte Luke

-Én szerintem haza megyek-mondta Mikey ásítás közben-fáradt vagyok

-Most ez komoly Gordon?-mondtuk egyszerre Lukyval.

-Tudjátok milyen fárasztó volt egész este a szekrényben dekkolni?-kérdezte felháborodottan

-Mi mondtuk hogy mennyél oda?-erre nem válaszolt semmit csak elmosolyodott és kiviharzott a szobából.

-Akkor én is megyek szioo! Jó éjt Luke!

-Szia Oli neked is!-hazaindultam. Már nem futottam, szép lassan sétáltam haza amikor valaki megszólalt mögöttem. Olyan szinten megijedtem, hogy majdnem, szívrohamot kaptam.

-Te meg mitcsinálsz itt Olivia?-gyorsan hátrakaptam fejem és tekintetem találkozott azzal a csodálatos barna szempárral.

-Ooo jesszus Calum a frászt hoztad rám. Csak Michael viccelődött egy picit és képes volt átrángatni ilyenkor Lukehoz.

-Aha értem-olyan ,,mi a fasz van?'' fejet vágott

-És te miért vagy itt ilyenkor?

-Csak nem tudtam aludni, és gondoltam kicsit kitisztítom a fejem-mondta mosolyogva. Válaszul csak bólintottam egyet.

-Ha már egyszer így találkoztunk elkísérhetlek- kérdezte olyan cuki rekedtes hangon

-Persze-mosolyogtam rá. -Elindultunk a házunkhoz. Először csak csöndben sétáltunk egymás mellet, de aztán hirtelen megfogta a kezem. AAAAAAA!! Calum éjjel kettőkor megfogta a kezem. Ránéztem, de ő csak mosolygott. Válaszul visszamosolyogtam rá. Szép lassan sétáltam, hogy minél tovább érezhessem meleg kezét az enyémen. Sajnos a házunk elé értünk, és elengedte a kezem:(

-Szia Olivia!-mosolygott rám

-Szia Calum!-én is küldtem neki egy gyors mosolyt majd bementem a házba. Felmentem a szobámba, és lefeküdtem aludni, ami persze nem sikerült. Elkezdtem azon gondolkozni, hogy csak ő szokott teljes nevemen hívni, amit persze nem bántam. Az ő szájából olyan jól hangzik. Na jó azt hiszem beleszerettem. Forgolódtam egy picit aztán el aludtam. Túlságosan is elaludtam...

Tudom egy kicsit uncsi rész lett.Bocsika :) és köszi az 50 megtekintést