Szinte rohantam végig az utcákon, egy pár ember meg is bámult, hogy vajon mi a francért rohanok ennyire, de nem érdekelt hülyének néznek-e, csak is egy dolog érdekelt. Calum.
Berohantam a parkba ,órámra pillantottam ami pont öt órát mutatott. Ez az nem késtem el, jó vagy Olivia. Nem volt valami nagy park, ezért gyorsan körbe tudtam járni, de pechemre Calt sehol sem találtam. Már húsz perce kóvályogtam amikor feladtam. Gondolhattam volna ,Calum miért is akarna eljönni egy ilyen lánnyal. Azt hittem van esélyem de úgy tűnik nincs. Leültem egy fa tövébe és gondolkoztam.
Egyszer csak arra eszméltem fel, hogy valaki elállja a napfényt és árnyékot vet rám. Felnéztem ,először nem láttam rendesen ,de amint kitudtam venni ki az majdnem kiugrott a szívem.
-Szia Ol ! Bocsi csak elaludtam aztán rohantam ahogy csak tudtam- mondta Calum lihegve ,ebből arra következtettem tényleg futott. MIATTAM!!!
-Ugyan semmi baj- mondtam kis mosolyt villantva.
-Hogy vagy?- kérdezte és közben lehuppant mellém a földre.
-Jól. Te?-persze itt mászkálok egyedül a parkban fél órája, már a sírás kerülget de amúgy tök jól vagyok.
-Én is csak már megijedtem, hogy nem leszel itt amiért elkéstem-mondta egy picit elpirulva, olyan cuki volt.
-Elvoltam, nem kell félteni- mondtam kicsit kuncogva, és azt hiszem én is elpirultam.
-Nem megyünk el fagyizni? Tudok egy jó helyet itt a közelben.
-De persze menjünk- villantottam egy 32fogas mosolyt. Szép csendben sétáltunk egymás mellett a fagyizóig, csak néha egymásra mosolyogtunk. Én egy epres és egy vaníliás fagyit kértem, Calum pedig csokisat és mogyorósat. Nem engedte ,hogy kifizessem, azt mondta ennyivel tartozik amiért elkésett. Tovább indultunk fagyival a kezünkben, nem tudtuk hová megyünk csak mentünk. Közben egyre jobban megismertük egymást. Egyszer csak valami földútra tévedtünk, mely egy gyönyörű tóhoz vezetett. Gyorsan ledobtam cipőmet és belementem bokáig a vízbe. Nem sokára Cal is csatlakozott. Éppen készültünk kimenni a vízből, de persze amilyen béna vagyok muszáj volt beleesnem. Calum ijedten rohant hozzám, de én csak nevettem, mire ő is elkezdett nevetni.
- Igen? Kinevetsz Hood?- kérdeztem egyik szemöldököm felhúzva
-Nem ,dehogyis- mondta elkomolyodott arccal. Azt hitte ezzel rosszat csinál. Azt hiszem megijesztettem.
-Pedig nekem úgy tűnik-mondtam még mindig kuncogva.-Gyere inkább segíts!-nyújtottam felé egyik kezem, amit egyből megragadott és felsegített. Kimentünk és leültünk a fűbe.
-Calum kérhetek valamit?- mondtam félénken
-Persze!
-Ölelj meg ha már egyszer így kinevettél.- először nem esett le neki gonosz tervem, ezért megölelt és csak úgy síkitott.
-Basszameg Ol tiszta víz vagy! Most nézd meg a pólóm -mutogatott átázott pólójára.
-Tudod az hittem ennél okosabb vagy Hood. Visszakaptad- próbáltam komoly maradni, de elkapott a röhögőgörcs. Cal is csatlakozott és csak ott nevettünk egymás melett, csuron vizesen. Ennél jobb nem is lehetne.
Mikor kicsit megszáradtunk elindultunk haza. Egész úton beszéltünk és nevettünk. Amikor házunk elé értünk Calum felém fordult.
-Köszi hogy eljöttél velem, nagyon jó és vizes volt-mondta egy mosolyt hozzá csatolva
-Hát az biztos!-mondtam én is mosolyogva
-Valamikor megismételhetnénk nem?
-De ez egy jó ötlet.
-Oké szia Olivia!
-Szia Calum!- végig néztem ahogy sötét alakja eltűnik a házak között, majd bementem. Ledobtam cipőmet és feltrappoltam a lépcsőn, egyenesen a szobámba. Kis idő múlva kopogást hallottam. Luke volt az, természetesen beengedtem. Leültünk ágyamra és nagy beszélgetésbe kezdtünk. Elmesélte miért nem volt suliba, én pedig, hogy mit csináltam nélküle.
-Na de Calum ugye azért nem veszi át a helyem?- biggyesztette le ajkát.
-Nem dehogyis! Mindig te leszel a legjobb barátom Luky- mondtam majd megöleltük egymást. Még egy kicsit beszélgettünk ,aztán Luke haza ment. Megint egyedül ültem az ágyamon amikor a nővérem belépett.
-Szia hugi! Mit csináltál ma?-nézett rám kíváncsian, szerintem anya elmondta neki, hogy elmentem egy haverommal.
-Szia! Csak egy haverommal voltam.
-Oooo! És szabad tudnom ki az a haver?
-Calum, ő is Luke bandájában játszik.
-És mit csináltatok? Hol voltatok?-nézett rám csillogó szemekkel
-Fagyiztunk meg sétáltunk.
-Szóval ez egy randi volt?-kérdezte kuncogva
-Nem dehogyis!
-Aha persze azért pirultál el-kinyújtotta a nyelvét, én pedig hozzá vágtam egy párnát melkasához. Még kicsit beszéltünk aztán elmentem fürdeni, utána pedig aludni. Hajnalban telefonom rezgésére keltem......
YOU ARE READING
Remember☀Hood [Befejezett]
FanfictionEmlékszem minden egyes percre amit vele töltöttem,mert szerettem őt és még mindig szeretem. Psychocoala ©2015