Prológus

631 53 2
                                    

Évek. Évek teltek el. Hasztalan, unalmas évek. Az egyetlen dolog amiért éltem ő volt. De ő már nincs. A napok összemosódtak, és ürssé váltak, mert ő nincs benne. Próbáltam túltenni magam, de nem ment. Gyenge vagyok. Összetörtem. Az érzés amikor az aki boldoggá tette az életed el is cseszi az egészet. Jó nem?! Már gondolkoztam azon, hogy mi van ha én is meghalok? Talán találkozunk? Mondjuk ezt nem hiszem, mert ő biztos a mennybe került, én pedig mennék a pokolba, ha hinnék az ilyen szarságokban. Egyszer csak azt vettem észre, hogy beléptem egy bűnszervezetbe. Ez nagyon nem vallt rám. Legalább is a régi Oliviára nem, de megváltoztam. Elköltöztem. Elzárkóztam a világtól. Egyedül a fiúkkal beszélek néha, de akkor is csak veszekszünk. Nem tudom mi lesz így velem. Ha úgy nézzük a többi ember számára már rég meghaltam. Már csak magamért élek.

Remember☀Hood [Befejezett]Where stories live. Discover now