MONSTERS | monsta x

15.fejezet: Összeesküvés

MINHYUK's POV

Mielőtt a jelenet véget érhetett volna, elkaptam Hyungwon fölsőjének a nyakát. Nem akartam, hogy meghátráljon, nem akartam, hogy gyávaságával előnyt adjon Wonhonak.
A hülye is észrevehette, hogy belezúgott Daeminbe.
-Engedj már el - sziszegte, kitépve az anyagot karmaim közül. Szerencsére Jooheon utána kapott, és megragadta a karját.
Azt hittem sosem válnak el egymástól, és egészben lenyelik egymást.
-Sosem fogok beléd szeretni - Daemin szavait gúny itatta át, de ez sem tudta eltűntetni Wonho magabiztosságát.
-Fogadunk? - kiáltotta utána vigyorogva, aztán ránk is vetett egy kihívó pillantást.
-Kétezer won-t arra, hogy kikosarazza - súgtam a többieknek, akik nevetésben törtek ki.
-Tartom! - jött a válasz a nappaliból. Kihyun beszólásán még Hyungwon is elmosolyodott.
-Imádlak titeket srácok, de tényleg - forgatta a szemét Wonho.
-Fiúk, nem akarna valaki elkísérni vásárolni? Mert, hogy is mondjam a régi ruháim...
-Gázok - egészítettem ki Daemin-t, aki grimaszolva lépett közénk.
-Így is fogalmazhatunk - húzta el a száját.
-Szerintem Hyungwon szívesen vállakozna - vágtam rá, mire az említett a bordáim közé bökte könyökét.
-Tényleg? Király, nagyon köszi! - a lány ugrált egy sort, majd nekiállt magára kapni a cipőjét.
-Te normális vagy? - fordult felém Woni siránozva.
-Azt akarod, hogy Wonho menjen vele? - tátogtam. Szemei elkerekedtek, és megrázta a fejét. Leesett neki.
-Na, akkor nyomás - lökdöstem ki az ajtón. Ám mielőtt becsukódhatott volna mögöttük, egy erős kéz az utolsó másodpercben elkapta azt. Követtem karja vonalát, egészen válláig, ahonnan felnéztem dühös szemeibe.
-Valakinek Wonira is vigyáznia kell - mondta, majd kislisszolt az ajtón, fejébe húzva baseball sapkáját. Kezében szorongatta Hyungwon arcmaszkját, amit a másik elfelejtett felvenni.
-Ezt nem hiszem el - dörzsölte halántékát Jooheon.
-Nekem mondod? Minden lében kanál hülyegyerek - ráztam a fejem, szőke tincseim ide-oda repdestek.
-Csak szerelmes - szólt egy hang a hátunk mögül.
-Appaa! - pördültem meg boldogan. Ám vörös hajú társam nem vidult fel Shownu jelenlététől.
-Ezt nevezed szerelemnek? Hyungwon szerelmes, Wonho csak szimplán bolond - fújtatott. A leader közelebb jött hozzánk, és lejjebb vette a hangerejét, hiába nem tartózkodtak itt a beszéd tárgyai.
-Pont erről beszélek. Láttátok valaha ilyennek?
-Így, jobban belegondolva, sosem. Ha jött valaki új, gyorsan az ujja köré csavarta, ágyba vitte, másnap pedig mintha mi sem történt volna, élte tovább világát.
-Mi meg vigasztalhattuk a csajt - szóltam közbe. Inkább maradtam volna csöndben.
-Te se beszélj! Hogy is hívták azt a szőkét? - nevetett Jooheon.
-Ha-ha, nagyon vicces vagy. De most nem rólam van szó - duzzogtam.
-Minhyuknak igaza van. A lényeg, hogy Hoseok sosem beszélgetett a "házvezetőkkel", vagy próbált közelebb férkőzni hozzájuk - bólogatott hevesen Shownu.
-És most? Megvan a diagnózis, de mi az ellenszer? - túrtam hajamba. Ez nekem kezdett magas lenni.
-Fogalmam sincs - esett kétségbe az idősebb is.
-Miről van szó? - kérdezte I.M, mire mind felé kaptuk a fejünket.
-Nem hallgatóztam, csak vízért jöttem ki - emelte fel kezeit védekezőn.
-Arról, hogyan érhetnénk el, hogy Wonho kiszeressen Daeminből - feleltük egyszerre.
-Ez egyszerű. Szeressen bele valaki más is - vont vállat, s közben bement a konyhába.
-Az már megtörtént. Hülyébb lett mint előtte volt - sóhajtottam.
-Akkor az a valaki nyisson Dae felé.
-Viccelsz? Azért nem akarjuk kinyíratni Hyungwont - tiltakozott Jooheon.
-Hyungwon? - hajolt ki a konyhából a maknae értetlen fejjel.
-Te nem vetted észre? - akadtam ki.
-Woni minden lánnyal ilyen furám viselkedik.
-De...ahj, te ezt nem érted. Jobb ötlet? - kérdésemre csak néhány másodperc múlva kaptam választ. Kihyuntól.
-Munka, munka, munka. Ha alig lesz itthon, nem lesz ideje inzultálni a csajt - magyarázta higgadtan, majd mondandója végén ördögien ránk vigyorgott - Hallgatóztam.
-Nem is te lettél volna - kuncogott Changkyun.
-Ennyi? Dolgoztassuk halálra Hyungot? - vakarta a fejét Jooheon, akinek annyira nem tetszett az ötlet. Mind jól tudtuk, milyen Wonho, amikor túlórázni kell, és azt senki nem akarja még egyszer megtapasztalni.
-Ezt az ő érdekében is tesszük. Nekünk nem lehetnek barátnőink. Lemondtuk róla, emlékszel? - tettem fel a szomorú kérdést.
-Emlékszem. Akkor?
-A terv a következő: Wonho csinál mostantól mindent - mondta Kihyun, benyújtva kis körünk közepébe a kezét. Mi rátettük tenyereinket, majd egy kiáltás keretében a magasba lendítettük karjainkat.
Tudtam, hogy nem volt fer Hoseok háta mögött szövetkezni, de ez most vészhelyzet volt.