" Két év. Két éve, hogy a Red Thread név alatt megalakult négy tagú lány idol csapat debütált a TS Entertainment szárnyai alatt. A debütáló kislemezük a "Serious" címet viselte, ami már csak ezzel megfogta sokak figyelmét. Amilyen számok viszont találhatóak voltak a lemezen, arra senki sem számított. Elég komoly témát hoztak fel, mégpedig a családon belüli erőszakot. Ezzel is megmutatták, hogy ők bizony nem szerelmes dalokkal telerakott zenét készítenek, hanem ennél sokkalta többet. Ami még érdekességnek számított, hogy négy szóló szám is szerepelt az albumon, ami egészen mostanáig a védjegyükké is vált, ugyanis eddigi megjelent albumjuk közül mindegyiken találhatóak szóló dalok. És ha még nem lett volna ennyi elég, akkor a videó klipjeikben a színészi képességük is megcsillant és ezáltal sikeresen alkotni tudtak egy történetet is. Mái napig rengeteg díjat zsebelhettek be és megmutatták azt is, hogy nem csak cuki pofival lehet elérni sikereket, hanem igazi munka árán is. Mindenki izgatottan várja a hamarosan megjelenő második nagylemezüket, ami a "Fighting" nevet kapta. A koncepciók igazán kecsegtetőek, ezért nagy reményeket fűz hozzájuk már most mindenki. Kíváncsian várjuk, hogy Cho Bora az ártatlan maknae - aki nem mellesleg Jimin barátnője a BTS-ből -, Go Hyun az egyik mesés dalszerző Borával együtt, Hong MinSeo a díva és Kim HyeRin a csapat erős leadere vajon még mennyi újdonságot tartogat a tarsolyában."
Mindig is utáltam az újságírók által megírt lapokat, mivel nagyrészt nem a valóságot takarták, ami miatt jó sok ember szenvedett már életében. Főleg az idolok, akikről ezer meg ezer hamis pletykát találtak ki, csakhogy megtudják őket szorongatni. Igen, ők mindig is a szaftos pletykákra vágytak nem pedig a valóságra. Ez alól mi sem voltunk kivételek és pont ezért nem is olvastam a bulvárlapokat. Azoktól, amiknek a főcímében mi szerepeltünk, egyenesen irtóztam. Inkább hanyagoltam őket, mivel csak felidegesítettek, ami miatt részileg a körülöttem lévők szenvedtek. Nem pedig azok, akik valóban meg is érdemelték volna. Ez az újság is csak azért került a kezembe, mert a menedzserünk elvette a telefonomat, mondván ne hallgassak mindig zenét rajta, hogyha kiakarom zárni a külvilágot, ami az én esetemben elég sűrűn elő fordult főleg akkor, hogyha valaki nagyon felidegesített. Ezzel legalább valamennyire palástolni tudtam a haragomat, de így...A legrosszabb az egészben pedig az eközben bekapcsolt tévé volt, amiből egy túlságosan is ismerős hangot hallottam meg, ami miatt ösztönösen összegyűrtem a kezemben tartott újságot és szép lassan leraktam az asztalra, majd bosszúsan a készülék bekapcsolóját kerestem.
- Boraaa - szűkítettem össze a szememet. A hangom miatt a vörös hajú lány összerezzent és félve fordította felém a fejét, ezzel elszakítva a tekintetét a tévé képernyőjéről. Nagyot nyelve vette tudomásul a kicsit sem boldog arcomat és egy lépésnyit hátrébb tolta a székét, hogy minél messzebb kerülhessen tőlem.
- Én...én csak szerettem volna Jimint nézni, mivel... Tudod, ma közvetítik az egyik fellépésüket és... Kérlek ne nézz így - hajtotta le a fejét bűnbánóan, mire nagyot sóhajtva ernyesztettem el az izmaimat és álltam fel a helyemről, majd sétáltam elé és fogtam meg a vállát, mire csak óvatosan felemelte a fejét és próbált nem szemkontaktust kialakítani velem.
YOU ARE READING
The most important person / Befejezett /
Fanfiction/HoSeok ff./ " - Utálom azokat az emlékeket, amelyekben a barátomnak tekintettelek. Utálom, hogy miattad éjszakákon át kattogott az agyam. Utálom, hogy könnyeket pazaroltam rád, holott nem érdemelted meg. Utálom, hogy hagytam magamat kihasználni. De...