Könyökömmel megtámaszkodtam az asztalon és fejemet a kezemre téve bámultam meredten a színpad felé és közben gondolkoztam azon, hogy vajon miért is esett ennyire jól HoSeok dicsérő szava. Pedig tényleg nem volt benne semmi nagydolog, mégis... Olyan különleges volt és a szívem majd kiugrott a helyéről miatta.
- Ch... Hülye Jung HoSeok - motyogtam és közben beleittam a következő flakon vízbe.
- Először Bora, most meg HyeRin... Mégis mit szerettek ti ezen a sima vízen? - nézte meg jobban Hyun az üveg tartalmát, de látva, hogy nem volt benne semmi különleges, megvonta a vállát és kiitta a maradékot is.
- Ne akard megérteni az okosak gondolkozásmenetét - ajánlotta MinSeo, miközben a magassarkúján nézegetett valamit.
- Várj! - gondolkozott el Hyun. - Te most lehülyéztél? - fordította felé a fejét sértetten.
- Nem erről van szó unnie. - rázta hevesen a fejét Bora és próbált valamit kitalálni, még mielőtt MinSeo szólhatott volna. - Csak szimplán annyi, hogy mi túl bonyolultak vagyunk...
- Ezzel nem hinném, hogy sokat segítettél volna neki. - ráncoltam a homlokomat és látva Bora megvilágosult tekintetét azonnal felnevettem.
- Nem úgy értettem... Izé...
- Ne is folytasd. - állította meg MinSo. - Hyun is tudja, hogy nem egy észlény, csak megjátssza magát, így ne bántson a dolog. - legyintett és visszafordult a színpad felé.
- Kösz. - morogta Hyun mérgesen.
- Nehogy leöntsd - szóltam rá komolyan, ami miatt visszaengedte a kezében lévő még érintetlen vizesüveget és, hogy megelőzzem a bajt, inkább elvettem előle és azt is elkezdtem inni.
- Rin. - sóhajtott fel MinSeo. - Oké, hogy jót tesz a víz az arcnak, de ez mára már egy kicsit sok lesz. Aztán meg majd miattad kell megállnunk hazafelé, mert pisilned kell.
- Dehát innen még nem is megyünk haza - gondolkozott el Bora, és először ugyan nem értettem, hogy hova máshova mehetnénk, de aztán leesett.
- Ja, hogy az afterpartyra gondolsz az idolokkal. Én oda úgy sem megyek. - vontam meg a vállamat. - Majd hazavitetem magamat a menedzserrel, hisz ti úgyis a sofőrrel mentek a helyszínre.
- Miért nem jössz? Ne csináld már unnie. Tök jó buli lesz. - nézett rám Hyun is, aki imádta az ilyen iszogatásokat. Én már kevésbé, mivel túl nagy volt a tömeg és mivel könnyen idegessé váltam tőle, így inkább nem akartam egy olyan botrányba belekeveredni, ahol valakire ráugrottam, mert nekem jött a nagy tömegben.
- Hagyjátok - szólt rájuk MinSeo. - Úgy sem tudjátok meggyőzni - emlékeztette őket arra, hogy valahányszor ez a téma előkerült, én hajthatatlan voltam.
- Köszönöm - suttogtam még, majd a színpad felé néztem, ahol megjelent a hét fiú. Egy igazán ismerős alakzatba álltak fel így rögtön tudtam, hogy melyik az a szám, amit feldolgoztak.
YOU ARE READING
The most important person / Befejezett /
Fanfiction/HoSeok ff./ " - Utálom azokat az emlékeket, amelyekben a barátomnak tekintettelek. Utálom, hogy miattad éjszakákon át kattogott az agyam. Utálom, hogy könnyeket pazaroltam rád, holott nem érdemelted meg. Utálom, hogy hagytam magamat kihasználni. De...