No Pain No Gain [BEFEJEZETT]

No Pain No Gain~ 8.rész

Az a tipikus érzés mikor nem tudod eldönteni, hogy jót cselekszel vagy nem.
Nem olyanra gondolok, mint például meglátsz egy néni az út szélén és át akarod kísérni a túloldalra, de te már így is késésben vagy mert megbeszéltetek egy találkozót a barátoddal és nem akarod, hogy megharagudjon, de te segíteni akarsz egy néni ezért nem tudod mi lenne a helyes döntés.

Viszont, amikor a legjobb barátod akivel legalább heti rendszerességgel feküdtetek össze, szerelmet vall neked és lesmárol, de neked nincs lelked összetörni a szívét, miszerint te csak egy barátként gondolszrá.
De, akit te valójában szeretszt az látja a csókotokat és otthagysz mindent majd utána eredsz.
Eltöltöttök együtt egy kurva jó napot. Megtörténik amire te már rég vágytál, az az megcsókol. Ezt pedig látta a legjobb barátod vagyis Chen és most itt állsz egy olyan szituálcióban, ahol valaki minden képen szenvedni fog.

Röviden az történt, hogy amikor YoonGi mézédes ajkai elváltak az enyémektől levegő hiány miatt valaki mögöttem köhintett.

- Látom jól el voltatok egész nap, ha ez lett a vég kimenetel- mondta Chen gúnyosan és talán kicsit csalódottan.

Gőzöm sincs mit csináljak. Mit mondjak? Kihez menjek? A szívem YoonGihoz húz, de az eszem az ellenkezik.

Míg én belül az ördög és az angyal harcát vívtam addig a két fiú az én döntésemet várta, de nem igazán némán.

- Yun, hogy lehetsz ennyire vak? Nem látod, hogy csak kihasznál? Hány lányt hagyott már ott egy 'jobbért'? Te is egy akarsz lenni a sok csalódott ribanc közzül?

Chen próbált a lelkiismeretemre hatni és elég közel járt, hogy megtörjek. Viszont YoonGi nem hagyta annyiba.

- Na, idefigyelj nyálgép. Ne merd Yunt a többi kis idióra kurvához hasonlítani a suliból. Ő teljesen más és ha még egyszer meglátlak a közelében szabad kézzel tépem le a golyóid és megetetem veled- suttogta idegesen az elejét, de a végére már ordított.

Mivel az utcában nem egyedül laktunk ezért elég sok szomszéd kinézett az ablakon, hogy milyen huligánok garázdálkodnak az utcán.

- Fiúk fejezzétek be! Ezt ne itt beszéljétek meg- szóltam rájuk.

- De most komolyan összejöttél ezzel a köcsöggel?- mutatott YoonGi felé.

- Mintha veled jobban járna- horkantott fel gúnyosan az említett személy
- Chen ezt ne itt és ne most- zártam le témát.

- Hát jó, de máskor sem. Majd, ha tisztán látod a dolgokat akkor keress meg.

Elsétált ezzel teljesen összetörve engem. A lábaim remegtek, a könnyei utat törtek maguknak.

Mielőtt össze eshettem volna YoonGi megfogott és szorosan vont nyugtató ölelésbe.
Keservesen zokogtam.
Miért kellett így történnie? Miért kellett nekem beleszeretni YoonGiba? De ha már szeretek valaki akkor az a valaki miért nem lehetett volna Chen?
Tengernyi kérdés, de mind megválaszolatlan.

Néhány centire elhúzódtam, de csak hogy bele tudjak néznk a gyönyörű ébenfekete szempárjába. A mellkasán egy nagy vízfolt éktelenkedett.

- Sa-Sajnálom, hogy össze könnyeztem a pólód- dadogtam
- Nem haragszom. Egy dolog miatt viszont igen. Egy angyal könnyeinek nem szabad léteznie- törölte le hüvejk ujjaival az arcom könnyes szegleteit majd mind két oldalra egy-egy puszit adott.

- Szeretlek Min YoonGi- suttogtam és, hogy ne lássa kis lányos zavaromat ismét mellkasa fogságában kerestem menedéket.
- Én is téged Aranyom- puszilt a fejem búbjára.