No Pain No Gain~ 22.rész

203 22 8
                                    

   Én teljesen lesokkolva álltam ők pedig egymásba feledkezve észre sem vettek minket. Mint mindig megint csak YoonGinak volt a helyén az esze mert elnézve Tae majdnem elhányta magát. Pff...
- Khm...- köszörülte meg a torkát YoonGi amire szétrebbent a szerelmes pár és kicsit pirulva néztek ránk. Eljött az én időm.
- YAOI!!!!- ordítottam és egyszerre ugrottam a nyakukba visítva.
- Ö... Hercegnő- szólalt meg furán nézve Chen. - Nem haragszol?
 
- Dehogy haragszok. De egy kérdésem lenne. Ha te- böktem meg Chennie mellkasát - Velem voltál eddig. Mármint úgy és most meg egy fiúval?- túrtam hajamba zavaromban, amit egy kacajjal díjjazott.

- Cicám tudod létezik olyan is hogy biszex- nevetett Jimin.
- Amúgy mindenki becézget?- esett le.
- Igen Törpe- karolta át a vállam Tae.
- Na leszállni a csajomról- védett meg YoonGi és eltolta tőlem Tae. Ezt csak egy boldog mosollya és halk dorombolással díjjaztam.
- Lehet egy kérdésem?- kérdeztem már a kanapén ülve.

- Mondjad- készült fel a szerelmes pár az az Jimin és Chen
- Ki van felül?- tettem fel nevetve.
Mind ketten elpirulva néztek össze, de Jimin válaszolt.
- Szerinted?- villantotta meg magabizzos énét és hazározottan lesmárolta Chent.

- Haver te komolyan bebuzultál?- fogta még mindig a fejét Tae aki nem tudta feldolgozni a tényt.
- Ilyen a szerelem- húzta az ölébe a párját.
- Jó ennyi nyáladzás elég volt egy napra. Menjünk Vidámparkba. Hívjuk a többieket is- vette elő a telefonját Tae és szaporán írni kezdett.

- Aranyom voltál már itt?- nézett rám YoonGi.
- Mármint Daegu-ban? Nem még nem voltam. De nem értem miért az a kulcsszó, hogy nyár?
- Na story time. Aranyom én ebben az aranyos városban születtem és 8 éves koromig itt élltem. Majd mikor találkoztan azzal a 6 idiótával akiket barátoknak nevezek. Ide jöttünk minden nyáron ebbe a házba. Ez a régi házunk- mesélte YoonGi én pedig figyelmesen hallgattam.

- A szobák megvannak még?- csillant fel a szemem a gondolatra.
- Igen. És a régi cuccaim is- mosolygott és elengedett hisz jól ismert ahhoz hogy tudja és fel fogok rohanni. Fel a lépcsőn majd be abba a szobába amire rá volt írva, hogy YoonGi.
Egy nagyon cuki kék szoba volt tele plüssel és kisautókkal. Kicsi Spongyabobos ágy. Nem tudom miért, de mikor körbenéztem az egyész szoba olyan YoonGi volt. Mármint teljesen el tudtam képzelni kiskorában ahogy játszott vagy aludt.

- VÍÍ- visítottam és befeküdtem az ágyára amiről leógott a lábam de nem érdekelt.
- Ez hülye- hallottam lentről Tae hangját.
- Aranyom nem kényelmetlen?- jött be kuncogva barátom.
- Nem- ráztam a fejem és kisgyerek mosollyal néztem rá.
- Na YoonGi megyünk Vidámparkba. Szedd össze a gyereket- jött be Tae és felém intve nevetve lement.

- Gyere Baba- állított fel Szerelmem és lementünk ahol csodák csodájára mind a hat hiányzó személy ott volt. Kook, Nam, Hopi és Jin is.
- Hali- köszöntem zavartan hisz egy helyen még egyszerre nem voltunk úgy, hogy nem akartuk volna megölni egymást. Hiába vagyunk együtt YoonGival már legalább.

- Hé SooMinnal mi lett?- mosolygott Kook.
- Az ki?- vontam fel a szemöldököm.
- Senki. Mindegy. Menjünk vidámprakba- terelte a témát, de csengettek. Odamentem kinyitni és egy full szőke kékszemű lány és engem félrelökve rohant YoonGihoz akinek a nyakába ugrott. Kikerekedett szemmel néztem őket majd ez feltűnt a páromnak és elengedte a lányt.
- Ő ki?- kérdeztem bizonytalanul.
- Yun ő SooMin az én...
             
WARNING! A RÉSZ ÖLÉS KÉNYSZERT KELTHET! KÉREM NE FOLYAMODJANAK AHHOZ 😅

No Pain No Gain [BEFEJEZETT]Onde histórias criam vida. Descubra agora