No Pain No Gain [BEFEJEZETT]

2.ÉVAD/4.RÉSZ

   Mindenki próbált felvidítani. Persze azok akik éppen nem Xiumin után mentek, hogy ne csináljon semmi hülyeséget.
Sajnos kevés sikerrel jártak. Egy apró mosolyt sem tudtak
kicsalni belőlem.

- Chen...- szólaltam meg hosszabb idő után amire mindenki felémkapta a fejét. - Mit mondtál Xiuminnek?
- Az igazat...vagyis nem teljesen. Azt mondtam, hogy van valakim, de azt nem mondtam, hogy ki és ő rád következtetett.

- Értem... Sajnálom.
- Mit?- kuncogott Chanyeol. - Azt sajnálok, hogy rosszkor voltál rossz helyen?
- Valahogy úgy- bólintottam.
- Ne szomorkodj. Nem gondolta komolyan azt, hogy utál- simogatta a hajam Kris.

- De igen. Utál amit meg is értek- sóhajtottam.
- Nem- vágta rá egyből Baek. Meglepetten kaptam rá a tekintetem. - Nem utálhat téged mert téged nem lehet. Jó nem éppen puszi pajtások vagyunk mi sem, de azért nem lehet téged nem kedvelni. És ezt ő is befogja látni.
Mondani akartam valamit de egy sötét szőke lány jött be legalább 10 centis magas sarkúban, frissen manikűrözve, tökéletes sminkben és kb úgy nézett ki mintha éppen egy divat magazin címlapjáról lépett volna ki.

- Baekie~- nyávogta az említett nevet majd oda tipegett mellé és csókba húzta. Wow.
- Szia Cicám- karolta át a derekát Baekie és viszonozta a csókját.
- Hát ő meg?- szólt felém hanyagul a cica baba.
- Yun- néztem fel rá.
- Taeyeon. Az apám a vezér igazgazgató- hencegett
- Kérdeztem? Mert úgy rémlik nem- játszottam a flegmát.

- Ch ribi- tette karba a kezét.
- Bitch please nekem te ne- álltam fel. Nagyon iritáló személyiség.
- Már értem miért vagy itt. Mennyi egy óra szívem?- mosolygott gúnyosan.
- Ezt tőled is kérdezhetném. De egy százas zsepi elég- néztem végig rajta a melleire célozva.
- Ez 100%-ig természetes- nyávogta vékony hangon.

- Persze természetes papír- kuncogtam mire Baek is halkan felnevetett.
- Baekie te nevetsz?- hökkent meg Taeyeon.
- Nem drágám nem- fogta be a száját.
- Azért- fordult ismét felém. - Na ribike kifelé- küldött ki.
- Yeon nyugi- ölelte meg Baek a barátnőjét.

- Nem, amúgy is menni készültem. Örülök, hogy megis merhettelek titeket fiúk és sajnálom a Xiumines ügyet- hajoltam meg illedelmesen.
- Srácok nekem is mennem kell. Majd találkozunk- köszöntünk el majd kocsiba ülve mentünk a dormba. A hangulat a béka feneke alatt volt.

- Menj előre. Nem akarom hogy megint szar legyen. Eleget kaptam- fogtam az arcom.
- Persge Hercegnő. Kiküldök valaki- puszilta meg a fájó pontot és bement a házba. Nem szálltam ki a kocsiból. Teljesen belemerültem a gondolataimba mert miko kinyílt a kocsi ajtó akkorát ugrottam, hogy a fejem belevertem a tetőbe.

- Törpe ennyire ijesztő vagyok?- nevetett TaeTae.
- AUCS!- akadtam ki a fejemet fogva. - Miért ijesztgetsz?
- Bocsi nem direkt- puszilta meg a fejembúbját. Én mosolyogva bújtam szálkás testéhez. Olyan nekem mint egy ikertesó. Egy hülye ikertesó. A gondolatra halk kuncogást hallattam.
- Mi olyan vicces törpike?- simizte meg a hajam megtörve a kellemes csendet.

- Az, hogy a a bátyám vagy- néztem fel rá gyermeki boldogsággal a szememben.
- Igen hugica az vagyok- kuncogott és arcon puszilt.
- Bátyus bemehetünk már?- néztem az ajtóra.
- Gyere- mentünk az ajtóhoz. Kinyitotta de bár ne tette volna. Egy váza száguldott felém olyan erővel, hogy eltalálta a combom és darabokra törve vagdosta szét.

- BAZD MEG!- kiálltotta Tae, de nem értettem annyira. A vér láttán elkezdtem émelyegni majd a sötét magába szippantva minden életerőmet küldött padlóra...

SZIASZTOK! A mai első rész. Nem mondom, hogy lesz következő de lehetséges. Addig is OHORAT ÉS YEHET nektek ♥