No Pain No Gain [BEFEJEZETT]

2.ÉVAD/18.RÉSZ

- TE?- kerekedett ki a szemem.

- Ismeritek egymást?- szólt közbe a főnök beszédébe már Jimin is.

-  Befejezhetem?- szólt ránk a menedzser mire mi csak bólintással jeleztük hogy folytathatja.

- Nos, ahogy elkezdtem ő itt Hyuna. Sajnos fiúk nektek a munka nem áll meg míg Yun és feltehetőleg YoonGi elutaznak. Ő lesz az ideiglenes koreográfusotok és lehetséges fel vesszük rendes dolgozónak is- mutatta be nekünk Hyunát.

- Te mit keresel itt?- kérdeztem újra.

- Az előbb mondta el. De én is örülök hogy látlak kicsi Dongseangom- ölelt meg nevetve.

- Unnie!- visított és a nyakába ugrottam.

- Beavatnátok minket is?- szólt közbe NamJoon.

- Srácok ő itt az unoka nővérem Hyuna- mutattam be.

- Sziasztok- intett mosolyogva.

- Rád örömmel bízom ezeket az ördögöket, de ha nagyon kiborítanak csak ordíts azt nem bírják- adtam tippeket.

- Hé, mi ez?- vonta fel a szemöldökét Hopi. 

- Tippeknek hívják J-Hopi- kacsintott Unnie mire mindenki nevetni kezdett, még szegény piruló J-Hope is.

- Azt hiszem meg lesztek, de Yun nekünk beszélni kell a fiúknak pedig díszíteni- küldött mindenkit az útjára a menedzser.

- Először sok boldog születésnapot- ölelt meg mikor mindenki kiment.

- Köszönöm- hajoltam meg illedelmesen-

- Sikerült döntened?- vett elő néhány papírt.

- Igen, Olaszországba mennénk YoonGival.

Elém rakott egy köteg papírt aminek azonnal neki is álltam.

- Ezekre miért van szükség?- nézek fel rá.

- Ha valami baj történik , ami szerencsére még sosem volt, akkor ne tudják beperelni a céget.

- Értem. Azt hiszem kész- írtam alá az utolsó papírt.

- Rendben. Akkor jó utat és légy szíves gyereknékül gyertek haza- emelte fel fenyegetően a mutató ujjat.

- Nyugi, nem lesz semmi- kacagtam és leszökdécseltem a fiúkhoz.

A nagytermet díszítették. két oldalt hosszú asztalok húzódtak rengeteg székkel és középen sok hely, hogy elférjenek azok az emberek akiket soha az életben még nem is láttam. Igen általában a céges bulik erről szólnak. Rengeteg emberrel össze vagy zárva és jó pofizni kell velük, de igazából a a legkevésbé sem érdekel téged, hogy az a személy ki.

- Na, milyen?- jött mellém Jimin és a nagy feliratra mutatott a terem végében.

- Boldog Születés napot Yun- olvastam fel mosolyogva.

- Kookie és Hyuna műve. Mind a ketten rettentő jól rajzolnak- áradozott.

- Tudom- mosolyogtam halványan majd oda mentem Szerelmemhez aki éppen a lufikkal szenvedett.

- Segítsek?- ijesztettem meg hirtelen és a kezében tartott lufit elengedve ugrott fel.

- Aranyom még egy ilyen és nagyon megbánod- fogta a hevesen dobogó szívét.

- Bocsi de muszáj volt. Ijedősöm- pusziltam meg.

- Na na. Vigyázz mit mondasz- húzott le az ölébe.