Mr.Arrogant | kth. | magyar »1.könyv

11.fejezet

"Rendben osztály, mivel új időszak kezdődik, szeretném, ha helyet cserélnétek és mindenkinek új padtársa lenne." mondta az osztályfőnökünk, Mrs. Young. Mindenki máshogyan reagált.

Az osztály hátsó részében álltunk és arra vártunk, hogy Mrs. Young elmondja az ülésrendet. 

A padok párosával voltak, ami azt jelentette, hogy új padtársunk lesz. A régi társam Hoseok volt, egy nagyon kedves fiú. 

"Mina, te és Wonho, Jungkook és Jimin... oh várjatok, nem. Ti biztosan beszélgetni fogtok. Jimin és Shinhye, Jungkook és Dasom..." mindenki leült a saját helyére és én ideges lettem, amikor megláttam, hogy kik maradtak. 

Hamarosan csak én maradtam Jinnel és Taehyunggal. 

"Rendben, valamelyikőtök egyedül fog ülni, mivel páratlan az osztálylétszám." mondta Mrs. Young és ránk nézett. Rá néztünk egymásra és én imádkoztam, hogy ne Tae-

"Rendben, Hyejin és Taehyjun legyetek szívesek, üljetek le a hátsó sorba." mutatott Mrs. Young a padunkra.

"MI?!" mondtuk kórusban.

"Nem lehetek a padtársa!" mondtam. 

"Nem akarok Hyejin padtársa lenni!" panaszkodott Taehyung.

"Csöndet gyerekek. Üljetek le. Hát Jin, sajnálom, de egyedül kell ülnöd." mondta Mrs. Young.

"Majd én ülök mellette." ajánlottam fel, de Mrs. Young nem örült. Sóhajtottam és elindultam az új helyemre. 3 hónapig Taehyung mellett kell ülnöm, ez túl sok. 

***

Szünet következett és végre megkaptam az ételemet, hosszú sorban állás után. Óvatosan letettem a tálcámat és leültem Mina mellé.

"V mellett ülsz, nemde?" kérdezett. 

"...Igen?" válaszoltam.

"Jó neked, legalább mellette nem fogsz unatkozni. A helyedben egész nap őt bámulnám." mondta és szívecskéket láttam a szemében. 

"Túlléptél Jungkookon vagy mi?" kérdeztem, miközben rizst tömtem a számba. 

"Neem... Vagy talán? Nem tudom, de van valami Taehyungban, ami nagyon bejön." mondta és ráharapott a szájára, miközben valakit bámult mögöttem. 

Hátra néztem és rájöttem, Taehyung eszik mögöttem Jiminnel és Jungkookkal, ami elég furcsa volt, mert általában a suliban járkálnak olyan áldozatokat keresve, akik nincsenek az ebédlőben és megverik őket. Néha a titkos rejtekhelyükre mennek cigizni. Azonban nem voltam biztos, hogy miért döntöttek úgy, hogy a szünetben az ebédlőben esznek, mint minden más tanuló. Az asztaluk körül senki sem volt, csak ők és senki más, mert sokan féltek velük enni.

Akik elmentek mellettük titokban rájuk néztek, ők sem hitték el, hogy a hírhedt Taehyung és két barátja az ebédlőben van. 

"Leülök melléjük! Szia Hyejin!" mondta Mina és a tálcájával elindult. 

"Hé! Mina hé!" szólítottam, de nem figyelt rám. Hátra néztem Minára, aki 3 asztallal odébb volt Jiminnel, Jungkookal és Taehyunggal. Azt gondoltam, hogy el fogják küldeni. 

Azonban meglepetésemre, tényleg megengedték, hogy leüljön. Így hát egyedül ettem a szünetben.

Folyton hátra nézegettem. Azt hittem, hogy ciki lesz, de a szívem égett, amikor hallottam, hogy együtt nevetnek. Mi a franc?! Ők tényleg Taehyung és a barátai? 

Felálltam, visszavittem a tálcámat és kimentem az ebédlőből.

***

Matematika következett és muszáj Taehyung mellett ülnöm. 

Az kívántam, bárcsak ketté tudnám szedni az asztalt, de az asztalok együtt voltak. Sóhajtottam, miközben Taehyung folyamatosan a tollával játszott és kattintgatta. 

"Abba tudnád hagyni?" kérdeztem,  már teljesen kikészített. 

Az arcomhoz emelte a tollat és tovább kattintgatta. Megforgattam a szemeimet. Tipikus Taehyung.

Végre abbahagyta, amikor nem figyeltem rá. 

"Miért ilyen komor az arcod?" kérdezte. 

"Mi? Nem is. Fogd be és csináld a munkádat." mondtam. Ez a gyerek tényleg teszteli a türelmemet.

"Mina elhagyott, hogy mellén ülhessen, eh?" kérdezte.

"Igen, elvetted a legjobb barátomat és mérges vagyok, szóval légyszi ne hagyd, hogy leüljön mellétek megint, oké? köszi."

"Mérges vagy ránk, mert elvettük a legjobb barátodat, vagy mérges vagy Minára, mert féltékeny vagy?" kérdezte és engem bámult. 

Rá néztem a homlokomat ráncolva. "Megőrültél?" ordítottam és mindenki megfordult és engem bámult. 

"Igen Ms Lee Hyejin, mi történt, ki őrült meg?" ugratott Mrs Jung. 

"Semmi, kimehetnék a mosdóba?" kérdezem. Bólintott és kifutottam az osztályból.

Megmostam az arcomat és a tükröt bámultam.

Ugghh mit tegyek... 3 hónap ezzel a barommal. Mellette kell ülnöm, nem tudok az órákon figyelni. Teljesen elegem van.

Visszamentem az osztályba, Taehyung vigyorgott. Leültem és tudomást sem vettem róla.

"Woaah nem hittem, hogy így fogsz reagálni" mondta Taehyung,  amikor leültem.

"Fogd be, oké. Vissza akarom kapni a legjobb barátomat." mondtam.

Az óra folytatódott és Taehyung még mindig piszkált- rálépett a lábamra, stb. 

Elegem van ebből a gyerekből.