Mr.Arrogant | kth. | magyar »1.könyv

34.fejezet

Bezártam a szekrényemet és megfordultam. Ekkor láttam, hogy Mina felém sétál. Engem bámult, majd megforgatta a szemét. Azt hiszem, még mindig mérges. 

Sóhajtottam és elindultam órára. Rájöttem, hogy egy olyan valaki mellett kell ülöm, akivel félek szembe nézni - Seojun. Felnyögtem és lassan elvonszoltam magamat a helyemre. 

"Jó reggelt Hyejin." köszönt Seojun. Ignoráltam őt és elővettem a tolltartómat. "Hyejin, édes ne nézzél levegőnek." mondta Seojun és hirtelen megfogta a hajamat. Rögtön megütöttem a kezét. 

"Ne érj hozzám, te barom." 

Ő csak kuncogott rajtam. "Ne játszd a nehezen kaphatót, rendben? Melletted fogok ülni az óra hátralévő részében, szóval ez van, tovább foglak zaklatni." 

Megforgattam a szemeimet, eléggé terheltnek érzetem magamat. Ekkor hirtelen megláttam Taehyungot, aki felénk sétált. 

"Hé, menj innen. Mostantól én ülök itt." mondta Taehyung Seojunnak. 

Seojun tetőtől talpig végigmérte Taehyungot. "Te miről beszélsz?" 

"Megkértem, hogy hadd üljek Hyejin mellé, mert nem látom jól a táblát, amikor ott hátul ülök. Szóval mostantól Jin mellett ülsz és én pedig Hyejin mellett." magyarázta Taehyung. 

"Nem vagyok olyan hülye, hogy higgyek neked." mondta Seojun és elfordította a fejét. Én csak bámultam őket és hallgattam a beszélgetést. 

"Hát oké. Akkor megvárom, hogy Ms. Jaei elmondja neked." mondta Taehyung és elsétált. Seojun megforgatta a szemeit. 

***

"Tudom, hogy most fejeztétek be a félévi vizsgákat, de méltányolnám, ha elkezdenétek átnézni az eddig vett anyagokat az év végi vizsgák miatt. Nagyon fontos lenne és ha tudjátok, hogy le maradtok maradva, akkor próbáljátok bepótolni." mondta Ms. Jaei és rám nézett. Kínosan lenéztem, kerültem a szemkontaktust. 

"És Taehyung, mostantól helyet cserélhetsz Seojunnal. Ha nincs más, akkor vége az órának." 

A csengő megszólalt és mind kimentünk szünetre. Hirtelen valaki megérintette a vállamat. Megfordultam, Mina volt az. 

"Hé, Lee Hyejin. Beszélnem kell veled. Kövess." mondta és keresztbe tette a kezeit, miközben elvonult. Azt tettem, amit mondott, felmentünk a tetőre, ahol senki se volt. 

"Mi az Mina?" kérdeztem. Felém fordult és felemelte a szemöldökeit. 

"Te kérdezted, hogy mi az? Szóval hogy vagytok Taehyunggal, ha? Milyen érzés ellopni a legjobb barátod pasiját?" felemelte a hangját és meglökte az ujjával a homlokomat. 

Kikönnyeztem, Mina még soha sem bánt így velem. 

"Mina... én..." 

"TE MI?! TETSZIK NEKED, UGYE?!" kiáltotta az arcomba.

Felemelte a kezét, már készen állt arra, hogy megüssön, amikor egy kéz megfogta a csuklóját. Mina megfordult és a kéz gazdájára nézett. 

Taehyung volt az. Egyenesen a szemébe nézett, ridegen. Mina nem szólt semmit. Végre elengedte Mina csuklóját és rám nézett. Idegesen néztem mindkettejüket. Taehyung felém lépett. 

"Choi Mina, nézd ezt figyelmesen." mondta. 

Taehyung hirtelen megfogta az arcomat. Egyre közelebb volt hozzám és egy másodperc múlva az ajkai az enyémen voltak. Nagyon lesokkolt, próbáltam ellökni magamtól, de túl erős volt.