30.fejezet

3.7K 349 62
                                    

Mélyen aludtan az ágyamban, amikor megcsörrent a telefonom. Felnyögtem és felültem, hogy elérjem a telefonomat. 

"Hallo?" mondtam, a szemeim még mindig csak félig voltak nyitva.

"Hyejin! Mina vagyok. Jobban vagy," mondta.

"Öm... igen. Miért hívtál?" kérdeztem. 

"Ó, egy pillanat." mondta és hallottam, hogy sikítozik. Összezavarodtam és kuncogtam a hülyeségén, de még mindig vártam, hogy folytassa. 

"Oké, megvagyok." mondta. "El akarom mondani, hogy....hogy.... TAEHYUNG BARÁTNŐJE VAGYOK!" 

Lehervadt a mosolyom és úgy éreztem, mintha a szívem 1000 darabra tört volna. Jól hallottam? Könnyek gyűltek a szemembe a tudtom nélkül. Megköszörültem a torkomat. 

"Tényleg?! Úristen, nagyon örülök neked! Sokáig!" mondtam neki a telefonon keresztül, próbáltam boldognak tűnni.

"Köszönöm szépen Hyejin! Majd meghívlak valamire, Hyejin Mester!" mondta.

Hamisan nevettem. "Most mennem kell. Szia~" mondtam és letettem.

Sóhajtottam és megöleltem a párnámat. Könnyek gyűltek a szemembe és lefolytak az arcomon.

Miért tört össze a szívem? Miért vagyok szomorú? Ezek a kérdések megválaszolatlanok maradtak.Nem tudom, hogyan örüljek a legjobb barátomnak, amikor a szívem mélyén megöl engem. 

Biztosan megőrültem. Minden erőmmel próbáltam kitörölni a gondolataimat a fejemből és elaludtam. 

***

Eljött a hétfő és éppen hogy beléptem, már haza is akartam menni. Lassan elsétáltam a szekrényemig és ki akartam nyitni, de megláttam valamit.  

Taehyung Minával sétált végig a folyosón, a keze Mina vállán volt és boldogan nevettek egymással.

Gombócot éreztem a torkomban. A szekrényem felé fordultam, próbáltam nyugodt maradni és ignorálni mindent. Gyorsan kivettem a könyveimet, becsaptam a szekrényem ajtaját és befutottam az osztályterembe. 

Végre ledobtam magamat a helyemre sóhajtva. 

Mindenki egymással szórakozott, miközben én úgy néztem ki, mint egy rothadó hulla a sarokban. 

Hirtelen belépett Taehyung és Mina a terembe, a keze Mina derekán volt. Nyeltem és letöröltem a könnyeimet. 

"OHH!! Mina és Taehyung összejöttek!" Kiáltották a fiúk és papírgalacsinokkal dobálták őket. 

"Hagyjátok abba!" kiáltotta Taehyung, mindenki meglepődött és szót fogadott. 

A lányok gratuláltak Minának, miközben ő leült a helyére. 

"Köszi lányok. Köszönöm szépen." köszönte meg a többieknek és hátradobta a haját. 

Mina felém fordult és én gyorsan elmosolyodtam, és egy 'gratulálok'-ot tátogtam. Visszamosolygott és megköszönte. 

Elfordítottam a fejemet, nagy álszentnek éreztem magamat. 

***

Szünet volt és nem volt étvágyam se. Lassan felsétáltam a harmadik emeletre. 

Elmentem a zongora mellett, amikor lépteket hallottam mögöttem. Megfordultam, de nem láttam senkit. Visszafordultam és továbbsétáltam. 

Hirtelen a falnak lettem lökve. Engem bámult, a kezei között voltam, a falnak nyomva. 

Mr.Arrogant | kth. | magyar »1.könyvDonde viven las historias. Descúbrelo ahora