21.fejezet

3.9K 339 24
                                    

A következő reggel mindenki a pályán gyülekezett. "Rendben, gyertek közelebb" szólt a edző. Mindannyian közelebb vonszoltuk a táskáinkat. 

"Soohyun edző vagyok. Én leszek az edzőtök ebben a 3 napos 2 éjszakás táborban." mondta és mi nem válaszoltunk. 

"Rendben srácok, legyetek szívesek tegyétek le a pálya szélére a táskáitokat, majd gyertek vissza és csináljatok egy kört." utasított minket és azt csináltuk, amit mondott. 

Összegyűltünk és leültünk egy körben a fűben. 

"Rendben. Amikor azt mondom, hogy 'oszolj', mindenki cseréljen helyet és üljön le egy körbe, gyorsan. Aztán játszani fogunk egy rövid játékot, ahol mondanotok kell a mellettetek jobbra lévő nevét és kezet kell fognotok vele. Majd újra leültök egy másik helyre és megismétlitek ezt még párszor." mondta az edző.

Mindenki bólintott. "Oszolj" kiabálta és mindenki leült egy körbe. A mellettem jobbra lévő ember Hoseok volt. Mindenki tudta a másik nevét és néhányan még egyedi kézfogást is kitaláltak. Mindenki kitalált valami menő és vicces kézfogást minden egyes körben. Elég szórakoztató volt.

"Rendben, utolsó kör, oszolj!" 

Megint futni kezdtünk, egy másik helyet keresve. Végre találtam egy üres helyet és gyorsan leültem. Seojun ült tőlem balra és rámosolyogtam. Pillanatokkal később, mindenki talált magának egy helyet, akkor megfordultam, hogy megnézzem, ki ül tőlem jobbra.

Nyeltem egyet, Taehyung volt az.

"Oké, Hyejin, te kezded." mondta az edző. Ugh, francba. Seojun és én összenéztünk. Nem mertem ránézni Taehyungra.

Mindenki ütemre tapsolt és nekem mondanom kellett a nevét a ritmusra, majd kezet kellett fognom vele. 

((Taps-Taps)) "Kim-Tae-Hyung" mormogtam.

Felé fordultam és kinyújtottam a kezemet egy szimpla kézfogásra. Gyorsan megrázta a kezemet és elnézett máshova, a jobb oldalán lévő emberhez fordulva.  

Megkönnyebbülten sóhajtottam, amikor a játéknak vége lett. Mindenki szünetet tartott. 

5 perccel később visszamentünk a pályára. 

Azt mondták, hogy állítsuk fel a sátrainkat, lányok a baloldalra, a fiúk a jobboldalra. Azután átmentünk a kinti kosárpályára. 

"Rendben srácok." mondta az edző. "Most itt kint fogunk főzni. Először csapatokba rendezlek titeket." 

"Mina, Jin, Jungkook, Shinhye, Jongsuk, első csapat..." 

7 csapatot már elosztott és már csak én maradtam és azok, akik a csapattársaim lesznek. Elmosolyodtam, amikor megláttam Seojunt.

A csapatom tagjai: Seojun, Jimin, Hoseok. Oh, még vannak. A szívem kihagyott egy ütemet, amikor rájöttem, hogy ő is abban a csapatban lesz, amiben én. 

Taehyung.

"Oh, csá ember." Jimin rátette a kezét Taehyung vállára.

"Túl kicsi vagy ahhoz, hogy a kezedet a vállamra rakhasd." mondta Taehyung Jiminnek. Jimin rögtön elvette a kezét és a zsebre tette azt. 

Taehyung és én párszor ránéztünk egymásra, de próbáltam elkerülni a kínos szemkontaktusokat. 

Összegyűltek a csapatok, Seojun közel áll hozzám. Azt mondta, hogy a biztonság kedvéért, ha Taehyung bántani akarna, ő ott lesz és megvéd. Megforgattam a szemeimet, túl megfontolt ezzel kapcsolatban.

"Rendben, küldjetek egy képviselőt a hozzávalókért." mondta Soohyun edző. Hoseok és Jimin felém mutattak. 

Sóhajtottam és már el is akartam indulni, amikor Seojun mondta, hogy üljek le és elment a hozzávalókért. 

"A pasid milyen segítőkész, huh" ugratott Jimin.

"Igen, ezért van barátnője, neked meg nincs." 

"Hé, te!" Jimin veszekedni akart, de Seojun visszaért az összes hozzávalóval. 

Leültünk a pálya sarkára. A mini tűzhelyünkkel felforraltuk a vizet.

"Oh igen, elfelejtettem tésztát és hotdogot venni." mondta Seojun. Hoseok és Jimin elment Seojunnal, hogy megvegyék a hozzávalókat, egyedül hagyva engem és Taehyungot. 

Ciki volt, Taehyung elnézett máshova, miközben én azt tettettem, hogy nézem, nem-e aludt el a tűz. 

Akkor véletlenül meglöktem a kicsi fémedényt, ami sajnálatos módon ledőlt és a forró víz a kezemre ömlött. 

"Aaagggh!" teljesen beparáztam. Taehyung felém fordult és látta, hogy valami baj van. 

"Hé, mi történt?" mondta és meglátta a kis edényt, valamint az elégetett kezemet. "Ó, Istenem..." megfogta a karomat és felállított. Az edzőtől engedélyt kérve elvitt az orvosi szobába.

***

"Áu!" hisztiztem. Taehyung egy vizes törölközőt nyomott a kezemre, kicsit túl erősen. 

"Oké, jó, óvatosabb leszek." mondta. Amikor hideg lett a kezem, paracetamolt tett rá és átkötötte fóliával. 

"Kész." mondta és gyengéden megsimogatta a kezemet, amitől elpirultam. 

"Köszi." mondtam és kimentünk az orvosi szobából, vissza a kosárpályára.  

**

"Hyejin!" kiáltott Seojun, amikor meglátott. Megfogta a kezemet. "Mi történt?"

"Semmi, csak egy kicsit megégettem a kezemet. Nem lesz semmi baj." mondtam és gyengén rámosolyogtam. 

Láttam, hogy Seojun mérgesen bámulta Taehyungot. 

Mindenki tovább főzött. Percekkel később végeztünk a főzéssel és együtt ettünk.

"Mondd, hogy á" mondta Seojun.

Mosolyogtam, kinyitottam a számat és megetetett. 

"Jajj, milyen cuki." csinált belőlünk viccet Jimin.

"Hé Taehyung mondd, hogy 'á'." mondta Jimin és a kanalát Taehyung szájához emelte, aki megforgatta a szemeit. 

Elmosolyodtam, de a figyelmem Taehyungra terelődött, aki egyáltalán nem örült. 

Mr.Arrogant | kth. | magyar »1.könyvDonde viven las historias. Descúbrelo ahora