3. Rész

114 13 2
                                    

Nem tudom mennyi ideig ülhettem ott, de már csak azt vettem észre, hogy idegen hangokat hallottam lentről. Nem akartam lemenni, de megígéretem, hogy nem hagyom őket cserbe.
Felkeltem az ágyról és elmentem a tükörhöz.
Egy teljesen gondterhelt és kifáradt lány.
Mivel Hanna gondolom már lent van így megcsináltam magammak a sminkem.
Kis szenvedés után a remegő kezeimmel sikeresen végeztem. Vettem egy mély levegőt és kiléptem a szobám biztonságából. Azonnal minden szem rám szegeződött.
Hurrá, újra a figyelem közép pontjában.
Lesütött tekintettel mentem le a lépcsőn ahol máris Jin várt hatalmas mosollyal.

- Gyönyörű vagy Aria. Valaki már nagyon szeretne megismerni- tartotta a karját, amit boldogan fogadtam el. Így karöltve mentünk a konyhába. Szerencsére ott lényegesebben kevesebben voltak.
A pultnál egy magas szőke hajú férfi állt. Egyidős lehetett Jinnal. Talán picit fiatalabb.

- Aria, szeretném bemutatni az öcsémet- mentünk az előbb említett szöszihez.

- Szia! NamJoon vagyok. Már sokat hallottam rólad- adott a kezemre puszit egy mosoly kívéretében.

- Nem is tudtam, hogy Jinnek van egy öccse- mosolyogtam.

- Hát hiába akart volna eltitkolni, egyszer minden titok kiderül. Nem igaz?- nézett rám választ várva.

Vajon Kook is ki fog derülni? Hogy, mi ismertük egymást? Vajon akkor Hanna megharagszik amiért nem mondtam el? De...anya tudja?
Kérdések ezrei cikáztak az agyamba. De vajon a válasz? Persze, sehol sincs.

- Bocsánat, de nekem mennem kell- hajoltam meg és kifelé mentem.

Emberek ezrei fogadott kint. Szinte nem ismertem senkit. Kapkodtam a fejem a tömegben de csak egy szempár találta meg elveszett lényemet. Jungkook a lépcső tetején állt a korlátnak támaszkodva kezébeb egy pohár pezsgővel.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem nézett ki lehetetlenül sexyn.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem nézett ki lehetetlenül sexyn

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Kérdőn felvonta a szemöldökét. Lassan kiengedtem a tüdőmben tartott levegőt.
Kezével jelezte hogy menjek fel hozzá. Természetesen nekem eszem ágába sem volt beszédbe elegyedni vele.

Kétségbe esetten néztem körbe majd elindultam vissza a konyhába valami vizért, vagy töményebbért.
Néhány lépést sikeresen megtettem, de megint megállítottak.

- Szia Miu vagyok. Jin keresztlánya- ugrállt elém egy gyönyörű és mosolygós lány.

- Szia, Aria vagyok- mosolyogtam vissza.

- Milyen újra itthon?- kérdezte mintha érdekelné is.

- Szuper- mondtam tömören és kikerülve mentem a konyhába.

Mindenki kérdezgeti, hogy milyen újra itt meg, hogy tetszik-e itt, de valójában... Kit érdekel igazán? Olyan emberek kérdezik meg tőlem akiket nem is ismerek.

Régi Út, Talán Új Célok [SZÜNETEL]Where stories live. Discover now