14. Rész

91 10 5
                                    

- Meg micsodát?- néztem értetlenül Kookra. Az egéz osztályban csend honolt és minden szempár ránk szegeződött. Még a tanár is nyálcsorgatva nézte a jelenetet.

- A rózsát. Tőlem kaptad- mutatott a kezembe lévő virágra.

Értetlenül néztem Tae-re.

- Nem tőled?- lepődtem meg.

- Én nem mondtam Baba- karolta át a derekam.

- Szánalmas. Még ezt is lenyúlja- horkantott Kook.

- Nem nyúlt le semmit! Én értettem félre!- védtem meg a "barátomat".

- Te miért adsz ennek virágot?- állt fel már Hanna is mivel most jutott el hozzá az info.

- Mert bocsánatot szeretnék kérni- nézett őszinte megbánással a szemembe. Amit sajnos én most pont leszarok.

- Ok, de akkor is kimondtad- vontam meg vállam.

- Aria ne csináld kérlek. Komolyam sajnálom. Hogy tehetném jóvá?- lépett közelebb és megfogta a szabad kezem.

Elhúztam, de nem azért mert nem esett volna jól az érintése, hanem azért mert nem akartam Tae-t is elveszteni. Mert lehet nem járunk de nem vettem észre, hogy mostanság más lányok után nézelődne. Vagy csak jól titkolja, viszont a tegnapi után kétlem. Vagyis remélem.

- Azzal tedd jóvá, hogy békén hagysz- húzódtam közelebb Tae-hez.

- Nem. Ezzel fogom, hogy végre felnyiljon a szemed- vette elő a telefonját és mutatott egy képet.

Tae-nek egy lány volt az ölében és egy padon ültek. Olyan szögből volt fotózva mintha csókolóznának, de nem biztos hogy megtörtént. Tae-re kaptam a tekintetem, aki lazán nézte a képet majd mikor meglátta a könnyeket a szemeimben fal fehér lett.

- Aria...megmagyarázom...- akarta meg fogni a kezem de elléptem mellőle.

- Ki az a lány?- kérdeztem hüvösen.

- Én- állt fel az osztály legnagyobb ribanca. - Ennyit arról, hogy a kapcsolatotok igazi.

Mindenki kuncogni kezdett nekem meg könnyek kezdték áztatni az arcom.

- Rohadjatok meg! Mind ketten- nézte a lányra és Tae-re majd elrohantam. Hallottam valaki siet utánam de nem álltam meg. Így is ki lettem küldve óráról. Csak most vissza se megyek.

- Aria állj meg!- fogta meg a csuklóm Kook.

- Engedj- rángattam a kezem sírva.

- Nem engedlek el. Újra, nem- ölelt magához szorosan. Próbáltam szabadulni, de felesleges volt a próbálkozásom.
Erős kezei úgy fonódtak körém, mint a legerősebb lánc. Biztonságban érezte magam, de a szívem akkor is fájt.

Fájt látni azt a csajt és Tae-t. Fáj, hogy ennyi ideig csak hülyítet. Fáj, hogy csak kihasznált.
Végre rájöttem mit érzek.

Szerelmes vagyok Kim TaeHyung-ba. De neki csak egy játék vagyok....

***

Kis idő múlva sikerült valószínüleg az összes könnyemet kisírni mert több nem jött. A szívverésem viszont nem lett lassabb. Keserves dobogása újra emlékeztetett a nem rég történtekre. Miért tette? Jah, mert ő nem is szeret. Még a gondolat is fáj.

- Sajnálom, de nem bírtam tovább nézni, ahogy játszadozik veled- tolt el picit magától Kook és ujjaival törölte le csorduló könnyeimet.

- Semmi baj. Köszönöm, hogy meg mutattad. Most már tudom, hogy nem jelentek neki semmit. Mert mi nem szerelemből voltunk együtt. Vagyis... A részéről semmi érzelem nem volt- folytak újra a könnyeim.

Miért tette? Még mindig ez az egy érdés jár a fejembe, de töbször is elismétlődik. Miért engedte, hogy mellé üljek? Miért örült annyira, hogy én lettem a szurkolócsapat csapatkapitánya? Miért mosolygott mindig oly kedvesen rám? Miért becézgetett? Miért vitt el arra a sziklára? Hogy lelökjön? Annyi kérdés, de a válaszok mind nála vannak. Megkérdezni viszont nem fogom.

- Én szóltam, hogy fájni fog. Nem igaz? De én voltam a rossz- mondta Kook szemrehányóan.

- Igen, igazad volt- bólintottam helyeselve.

- Legközelebb hallgass rám. Neked én csak jót akarok- ölelt meg újra és puszit adott a hajamba.

- ARIA!- hallottam meg az Ő hangját, ami eddig melegséggel töltötte el a szívem, viszont mára már a hideg futkosott tőle a hátamon.

- A közelébe ne gyere- morogta dühösen Kook és kezeit erősebben fonta törékeny testemre.

- Tudtommal nem Ariának hívnak. Nem hozzád besz....

- Mit akarsz V?- bújtam ki Kook karjai közül.

Még én is meglepődtem, hogy hívtam mert így csak a koasarasok hívták, de most nem akarom a nevét hallani. Ez a becenév meg elég messze állt az eredeti nevétől.

- Megmagyarázni. Félre értetted az egészet.

- Mit értettem félre? Azzal a kis ribanccal csókolóztál miközben mi "jártunk"- kiabáltam rá.

- Ne nevezd így. Igen "jártunk", de csak ezért, mert csk.-k vagyunk mind a ketten. Nem szerelemből- vágta a fejemhez.

- Lehet neked nem- suttogtam.

Nem Aria, most nem törsz meg. Nem engeded ki újra a könnyeidet.

- V felesleges a próbálkozás. Elszúrtad. Törődj bele- vonta meg a vállát Kook.

- Te csak ne szólj bele. Miattad van ez az egész- förmedt Kookra.

- Miben jobb az a lány mint én? Szebb? Viccesebb? Esetleg már elsőre ágyba bújt veled? Azt nem kérdezem, hogy okosabb-e mert arra tudom a választ- kijelentésemre Kook picit kuncogni kezdett.

- Ő nem az akinek hiszed.

- Miért? Ki ő valójában?- kérdeztem rá várva lehetőleg az igazat.

- Valójában ő...

Ohayoo! Remélem nem lett túl nyálas . Ha tetszett akkor ☆-oljatok vagy kommenteljetek.

By: Nini <3

Régi Út, Talán Új Célok [SZÜNETEL]Where stories live. Discover now