- Meg micsodát?- néztem értetlenül Kookra. Az egéz osztályban csend honolt és minden szempár ránk szegeződött. Még a tanár is nyálcsorgatva nézte a jelenetet.
- A rózsát. Tőlem kaptad- mutatott a kezembe lévő virágra.
Értetlenül néztem Tae-re.
- Nem tőled?- lepődtem meg.
- Én nem mondtam Baba- karolta át a derekam.
- Szánalmas. Még ezt is lenyúlja- horkantott Kook.
- Nem nyúlt le semmit! Én értettem félre!- védtem meg a "barátomat".
- Te miért adsz ennek virágot?- állt fel már Hanna is mivel most jutott el hozzá az info.
- Mert bocsánatot szeretnék kérni- nézett őszinte megbánással a szemembe. Amit sajnos én most pont leszarok.
- Ok, de akkor is kimondtad- vontam meg vállam.
- Aria ne csináld kérlek. Komolyam sajnálom. Hogy tehetném jóvá?- lépett közelebb és megfogta a szabad kezem.
Elhúztam, de nem azért mert nem esett volna jól az érintése, hanem azért mert nem akartam Tae-t is elveszteni. Mert lehet nem járunk de nem vettem észre, hogy mostanság más lányok után nézelődne. Vagy csak jól titkolja, viszont a tegnapi után kétlem. Vagyis remélem.
- Azzal tedd jóvá, hogy békén hagysz- húzódtam közelebb Tae-hez.
- Nem. Ezzel fogom, hogy végre felnyiljon a szemed- vette elő a telefonját és mutatott egy képet.
Tae-nek egy lány volt az ölében és egy padon ültek. Olyan szögből volt fotózva mintha csókolóznának, de nem biztos hogy megtörtént. Tae-re kaptam a tekintetem, aki lazán nézte a képet majd mikor meglátta a könnyeket a szemeimben fal fehér lett.
- Aria...megmagyarázom...- akarta meg fogni a kezem de elléptem mellőle.
- Ki az a lány?- kérdeztem hüvösen.
- Én- állt fel az osztály legnagyobb ribanca. - Ennyit arról, hogy a kapcsolatotok igazi.
Mindenki kuncogni kezdett nekem meg könnyek kezdték áztatni az arcom.
- Rohadjatok meg! Mind ketten- nézte a lányra és Tae-re majd elrohantam. Hallottam valaki siet utánam de nem álltam meg. Így is ki lettem küldve óráról. Csak most vissza se megyek.
- Aria állj meg!- fogta meg a csuklóm Kook.
- Engedj- rángattam a kezem sírva.
- Nem engedlek el. Újra, nem- ölelt magához szorosan. Próbáltam szabadulni, de felesleges volt a próbálkozásom.
Erős kezei úgy fonódtak körém, mint a legerősebb lánc. Biztonságban érezte magam, de a szívem akkor is fájt.Fájt látni azt a csajt és Tae-t. Fáj, hogy ennyi ideig csak hülyítet. Fáj, hogy csak kihasznált.
Végre rájöttem mit érzek.Szerelmes vagyok Kim TaeHyung-ba. De neki csak egy játék vagyok....
***
Kis idő múlva sikerült valószínüleg az összes könnyemet kisírni mert több nem jött. A szívverésem viszont nem lett lassabb. Keserves dobogása újra emlékeztetett a nem rég történtekre. Miért tette? Jah, mert ő nem is szeret. Még a gondolat is fáj.
- Sajnálom, de nem bírtam tovább nézni, ahogy játszadozik veled- tolt el picit magától Kook és ujjaival törölte le csorduló könnyeimet.
- Semmi baj. Köszönöm, hogy meg mutattad. Most már tudom, hogy nem jelentek neki semmit. Mert mi nem szerelemből voltunk együtt. Vagyis... A részéről semmi érzelem nem volt- folytak újra a könnyeim.
Miért tette? Még mindig ez az egy érdés jár a fejembe, de töbször is elismétlődik. Miért engedte, hogy mellé üljek? Miért örült annyira, hogy én lettem a szurkolócsapat csapatkapitánya? Miért mosolygott mindig oly kedvesen rám? Miért becézgetett? Miért vitt el arra a sziklára? Hogy lelökjön? Annyi kérdés, de a válaszok mind nála vannak. Megkérdezni viszont nem fogom.
- Én szóltam, hogy fájni fog. Nem igaz? De én voltam a rossz- mondta Kook szemrehányóan.
- Igen, igazad volt- bólintottam helyeselve.
- Legközelebb hallgass rám. Neked én csak jót akarok- ölelt meg újra és puszit adott a hajamba.
- ARIA!- hallottam meg az Ő hangját, ami eddig melegséggel töltötte el a szívem, viszont mára már a hideg futkosott tőle a hátamon.
- A közelébe ne gyere- morogta dühösen Kook és kezeit erősebben fonta törékeny testemre.
- Tudtommal nem Ariának hívnak. Nem hozzád besz....
- Mit akarsz V?- bújtam ki Kook karjai közül.
Még én is meglepődtem, hogy hívtam mert így csak a koasarasok hívták, de most nem akarom a nevét hallani. Ez a becenév meg elég messze állt az eredeti nevétől.
- Megmagyarázni. Félre értetted az egészet.
- Mit értettem félre? Azzal a kis ribanccal csókolóztál miközben mi "jártunk"- kiabáltam rá.
- Ne nevezd így. Igen "jártunk", de csak ezért, mert csk.-k vagyunk mind a ketten. Nem szerelemből- vágta a fejemhez.
- Lehet neked nem- suttogtam.
Nem Aria, most nem törsz meg. Nem engeded ki újra a könnyeidet.
- V felesleges a próbálkozás. Elszúrtad. Törődj bele- vonta meg a vállát Kook.
- Te csak ne szólj bele. Miattad van ez az egész- förmedt Kookra.
- Miben jobb az a lány mint én? Szebb? Viccesebb? Esetleg már elsőre ágyba bújt veled? Azt nem kérdezem, hogy okosabb-e mert arra tudom a választ- kijelentésemre Kook picit kuncogni kezdett.
- Ő nem az akinek hiszed.
- Miért? Ki ő valójában?- kérdeztem rá várva lehetőleg az igazat.
- Valójában ő...
Ohayoo! Remélem nem lett túl nyálas . Ha tetszett akkor ☆-oljatok vagy kommenteljetek.
By: Nini <3
YOU ARE READING
Régi Út, Talán Új Célok [SZÜNETEL]
FanfictionAria Cross egy átlagos 16 éves lány. Rengeteg baráttal és ráadásul népszerű is. De valami hiányzik neki. Vagy inkább VALAKI. A kiskori barátja Jeon Jungkook akivel 7 éves kora óta nem beszélt és megszakadt köztük minden kapcsolat. Vajon a fiú hogy f...