Régi Út, Talán Új Célok [SZÜNETEL]

27. Rész

- KIM TAEHYUNG! HOGY A FENÉBE KÉPZELTED, HOGY MEGÖLÖF MAGAD?! VAN FOGALMAD ARRÓL, HOGY MI A FRANCOT TETTÉL?- ordibált párommal a nővére.

TaeTae csak hozzámbújva próbált kisebb lenni. Átöleltem és a haját simiztem.

- Bocsáss meg Sabrina. Nem lesz több ilyen- motyogta Tae.

- Remélem is- fújta ki a levegőjét nyugodtabban majd elmosolyodott. - Jó titeket újra így látni.

- Köszönöm, hogy "meggyőztél", hogy beszéljek vele- mosolyogtam rá.

- Csajszi mintha annyira győzködni kellett volna- nevetett halkan majd magunkra hagyott.

- Am Aria segítened kell- nézett rám TaeTae nagy szemekkel.

- Miben Szivem?- piszkálgattam puha hajacskáját.

- A vér a fehér szőnyegből kijön?- döltötte picit oldalra a fejét és reménykedő szemekkel nézett rám.

- Oh jézusom...- suttogtam csillogó szemekkel. - Ha tudnád milyen cukorka vagy.

- Ha tudnád, hogy tudom- vigyorodott el.

- Egó- forgattam a szemem és odamásztam az ölébe.

- Egónak lennie kell- vont vállat és átkarolta a derekam.

- Na de ekkorának?- kuncogtam és össze borzoltam a haját.

- Szeretjük a nagyot- húzogatta perverzen a szemöldökét amitől, az arcom halványpiros színt vett fel.

- Tae- kuncogtam és megöleltem. - Na gyere sikáljunk.

Felálltam az öléből és felé nyújtottam a kezem. Boldogan fogta meg pici kezem ami eléggé eltűnt az ő erős keze közt.
Vigyorogva néztem a kezeink amitől eléggé pszichopatának nézhettem ki.

- Miért nézel "megöllek álmodban" nézéssel a kezemre?- hajolt lentebb, hogy lassa az arcom teljesen.

- Cunci- mosolyogtam rá.

- A kezem? Okéé- nevette el magát.

- De néz milyen pici az enyém a tiédhez képest- raktam össze a tenyerünket és legalább 2 ujjperccel nagyobb volt az övé.

- Pici kezed van, de nagyon szeretem- fogta meg két keze közé az arcom és lágyan megcsókolt.

Viszonoztam ajkait és vissza mentünk a szobájába. A hófehér puha szőnyegen egy hatalmas piros folt éktelenkedett.

- Ajajj!- húztam el a szám. - Te mire gondolsz, mivel szedjük ki?

- Ollóval- állt mellém.

- Mi van?- néztem fel rá.

- Ecetes ollóval körbe vágni- vont vállat mosolyogva.

- Oké akkor most adj kérlek értelmes ötletet- simítottam meg a karját.

- Nem tudom. Tudod én álltalában arra törekedtem, hogy nem nagyon kelljen vért a szőnyegből kipucolni.

- Tudod nem csak te vagy így, de szegény szőnyeg úszik a véredben- biggyesztettem le ajkaim szélét.

- És ha megfordítanánk? Hogy az legyen az ágy alatt?- vetette fel az ötletet amitől homlokon csaptam magam.

- Hányszor használtad ezt a technikát?

- Akarod te azt tudni?- nevetett, amitől már nekem is nevetnem kellett.

Végül kimentünk és összeszedtünk minden fellelhető tisztító port, löttyöt, krémet stb-t és mindent öntöttünk a véres foltra.

Néhány perc múlva halvány lett, de még mindig lászott.

- Oh Shit fordítsuk meg- vágtam le a szivacsot.

- Az én csajom- kuncogott és vissza vittük a takarító cuccokat és ő megemelte az ágyat és meg átfordítottam a szőnyeget.

- Na szép fehér tiszta- feküdtem el a puhácska szőnyegen.

- bizony- mászott felém és megcsókolt.

Mosolyogva viszonoztam és a nyakába karoltam.

Perceken keresztül faltuk egymást amikor megszólalt a telefonom.

- Pillanat- szálltam ki alóla és elővettem a telefonom.

Meglepődtem mikor Kook nevét láttam.

- Szia- vettem fel.

- Szia Ari. Nincs kedved eljönni kettedben valahova?- kérdezte csillingelő hangon.

- Am nem tudom- néztem az engem érdeklődve figyelő Tae-re.

- Hogy hogy? Amúgy hogy mennek a dolgok TaeHyung-al?

- Kibékültünk, de nem tudok most válaszolni- motyogtam.

- Kérlek. Olyna helyre viszleg ami tuti hogy tetszeni fog- izgatott hangja eléggé felkeltette az érdeklődésem.

- Hová mennénk?- kérdeztem felvont szemöldökkel.

- Titok. Na jössz?- kuncogott halkan.

- Én azt hiszem...

Ohayoo! Remélem.nem lett nagyon unalmas rész, de most nem voltam olyan jó hangukatban.
Ha valami csoda folytán tetszett ★-oljatok vagy kommenteljetek.
U.i.: nem volt atnézve :c sry a helyesírási hibák miatt.

By: Nini