22. Rész

91 13 4
                                    

- Szia Tae- köszöntem a kocsinak támaszkodó barátomnak akivel együtt fogom tölteni az estét... Baszki miért jut eszembe mindig ilyen?

- Szia Baba- karolt a derekamba mikor oda értem Hanna-val az oldalamon és csak puszit kaptam, nem csókot, de már abba is beleremegett a szívem.

- Holnap reggel 10-re hozd haza, óvatosan vezess és, ha megbántod nem állok jót magamért- adta le a követeléseket a nővérem.

Most tényleg olyan mint amilyennek lennie kellett volna eddig is.

- Jól van főnök asszony- tette fel a kezeit nevetve TaeHyung, hogy Hanna ne "bántsa" tovább.

- Te meg érezd jól magad- fordult felém amolyan "a hülye elméleteiddel ne cseszd el az estét" nézéssel.

Oh hogy ha én inkább megfogadtam volna...

- Jó- bólintottam és megöleltem.

Beszálltunk az autóba, ami most nem a szokásos piros sport autó volt hanem egy matt fekete BMW.

- Kitalálom, a te kocsid- mosolyogtam Tae-re.

- Talált süllyest Baba- hajolt közelebb én meg meg akartam csókolni, de elhúzta a fejét. Értetlen fejem láttán nevetésbe kezdett.

- Mi az?

- Csak az övedet akartam becsatolni, de jó akkor essünk egymásnak már a kocsiban a házatok előtt- fogott a derekamra és meg akart csókolni, de most én húzódtam el.

- Jó' van na! Csak állatalában ha ide hajolsz csókot adsz, de nem úgy értettem- bújtam a kezeimbe.

- Na Baba ne takard az arcod- vette el a piros arcom elől a kezét majd lágy csókot adott ajkaimra. Na ez az ami hiányzott már rég óta.

- Aranyos- kuncogott elvállva tőlem. - Indulhat az este?- tette a kezünket a válltóra.

Mosolyogva bólintottam. Újjabb csókot adott majd elindultunk.
Akkor eldöntöttem magamban, hogy élvezni fogom az estét és semmilyen mozdulatát nem fogom félre érteni, hisz igaza van Hanna-nak. Ő biztos nem olyan.
Bár az a mondata..."akkor essünk egymásnak már a kocsiban". Nem Aria nem! Jól fogod magad érezni.
Na ezt itt még el is hittem

***

Az út egész jó hangukatban telt. Nem szólaltunk olyan sokszor meg, de amikor valami olyan szám szólt a rádióból amit ismertem halkan énekeltem.

Hallottam, hogy Tae kuncog.

- Na tudom, hogy rossz hangom van, de ne nevess ki- játszottam a durcist.

- Nem azért nevetek. Aranyos vagy mikor énekelsz- nézett egy másodpercre felém a tipikus sexy félmosolyával majd vissza is az útra.

- És te megmutatod milyen mikor énekelsz?- néztem rá fanolva, csillogó szemekkel.

- Majd, ha olyan dal lesz ami nem rapp. Az nem megy annyira jól- vont vállat sunyin mosolyogva majd a következő dalt elkezdte.
Ami nem volt más mint Adele Someone like You.

A hangja olyan mély, de lágy. Teljesen más mint mikor beszél. Azért az angol kiejtésébe bele köthettem volna, de a hangja sokkal jobban lekötött. Kétségkívül, ennek a fiúnak arany hangja van.

- Eddig megy- állt meg ameddig tudta a szöveget.

- Most szégyenben maradtam. Hogy lehet ilyen hangot örökölni? Ez gyönyörű- néztem ránagy szemekkel.

Régi Út, Talán Új Célok [SZÜNETEL]Where stories live. Discover now