Különös dolog a szerelem. Sokszor ad és elvesz, éltet olykor meghalnál érte.
Talán ezekkel a szavakkal tudnám leírni a legjobban a mi kapcsolatunkat.
Persze a hangsúly a szerelmen van, mivel a világ legnagyobb ajándékát kaptam,mikor megismertem Ő...
-Eliot?!-ejtem ki a nevét mintha megerősítést várnék a többiektől, hogy nincs is itt és ez csak egy rossz álom. Ahogy vártam, senki nem mond semmit. Felpattanok majd a még pár méterre lévő fiúhoz sietek. -Mi a szart keresel itt?-sziszegem elé lépve hogy csak ő hallja -Nem gondoltad,hogy kihagyom a szerelmem szülinapját!-mondja ezt hangosan inkább a többieknek mint nekem-A szobában megkapod az ajándékod,imádni fogod!-hajol közel egy csókért mire legszívesebben feltűzném magam egy nyársra.Hátat fordítok a többieknek hogy hiteles legyen az arcra adott puszi majd zavartan fordulok vissza. Cameron pillantása lyukat éget belém míg a többiek inkább a mellettem álló fiút vizslatják aki a Hawaii mintás ingében a lehető leg idiótában néz ki. -Serena ha nem baj beköltöznék a helyedre!-nevetgél Eliot mire barátnőm és az én szemeim is kikerekednek -Sierra!-javítja ki majd morcosan bólint és beleiszik a pezsgőjébe -Haver mi indulnánk lassan bulizni, szóval döntsd el aztán menjünk!-szólal meg Taylor a maga stílusában -Felkísérlek!-nézek Eliotra majd az asztalunkhoz lépve áthajolok a táskámért amit pont Cameron előtt teszek így tökéletes belátást nyer a hátsó felemre. Elvéve a fekete kistáskát rápillantok. Szemei dühösen és sértetten csillognak, ami akármilyen gonosz dolog, de tetszik. Legyen féltékeny, hátha akkor átérzi egy kicsit én mit éreztem. Szerencsére a hotel 2 percre van így nem kell sokat kettesben töltenem vele. -Minek jöttél?-kérdezem dühösen jóval előtte tipegve -Alapból nem jöhettél volna nélkülem, szívi!-simítja derekamra a kezét amit azonnal lerázok -Már most az megy hogy újra egymásra tálaltok, nem csinálok hülyét magamból!-utal Cameronra mire csak megforgatom a szemem. A recepción bejelentkezik majd követ engem a lakosztályig. -Eldobod az agyad az ajándékomtól!-vigyorog magában mikor beérünk a nappaliba. Lemarad egy kicsit amég körbenéz mikor pedig belépek a szobába hatalmas meglepetés fogad. Az ágyamon egy csokor vörös rózsa, mellette pedig egy Chanel és egy ékszer doboz . Egyből lefotózom,hogy meg tudjam mutatni Sierranak majd az ágyra ülök. Kezembe veszem a hatalmas vörös rózsából álló csokrot majd beleszagolok. A fekete alapon fehér szalaggal átkötött Chanel dobozban az a méregdrága kistáska lápul amit már hónapok óta kinéztem. Az ékszer dobozhoz nyúlok, lehúzom róla a masnit amikor pedig kinyitom a kis fehér dobozt szám elé kapom a kezem. A doboz egy apró szív alakú díszítésű gyémánt gyűrűt rejt mellette egy kis kártyával.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
"Whatever happens, you will always be my princess!" ami annyit jelent, 'bármi történjen, mindig a hercegnőm leszel!" Könnyek gyűlnek a szemembe majd az ujjamra húzom a gyűrűt. A csokorban is felfedezek egy kártyát amire csak egy "boldog szülinapot,szépségem " van írva. Újra az ujjamon ékesedő gyönyörű ékszerre nézek ekkor lép be Eliot. -Van rajta név?-kérdezi furcsán mikor pedig megrázom a fejem,beljebb lép -Persze mert tőlem van,Hercegnő!-lép mögém. Szavaira kiráz a hideg. Utálom más szájából hallani ezt viszont ha tényleg ő vette nem lehetek hálátlan. -Honnan tudtad, hogy ezt a táskát szeretném? És a gyűrűméretem?-kérdezem gyanakodva -Egy vagyont költöttem rád, erre ezt kapom? Kételkedsz?-háborodik fel mire elszegyellem magam -Igazad van,sajnálom!-hajtom le a fejem mire állam alá nyúl majd hirtelen ajkait az enyémre tapassza. Akaratom ellenére ugrik be Cameron tökéletes arcának vonala, a szeme alatti nevetőráncok és a felhúzott orra mikor kacag. Pár másodpercig tart a csók, elhúzom a fejem majd a cipőmet kezdem vizsgálni szemeimmel. Eliot magában halkan megjegyzéseket tesz amég a bőröndjéhez lép és átöltözik én addig a kis üzenetet bámulom és azt kívánom bárcsak ne tőle kaptam volna.
Visszaérve a srácokhoz egyből félrehívom Sierrat akinek megmutatom az ajándékot. Ő is elámúl az álbarátom tettén és gyönyörködik a valószínűleg méregdrága gyűrűben amit az ujjamon hagytam. -Mehetünk Brook?-áll fel Aaron -Persze!-mosolygok boldogan. Fizetünk majd a kinézett szórakozóhelyre megyünk. Ahogy az egész sziget, a klubb is nagyon barátságos, itt nem igazán rettegek hogy belekevernek valamit az italomba persze ennek ellenére sem hagyom őrizetlenül. Már mindenki eléggé bódúlt az elfogyasztott alkoholtól így én is nagyobb bátorsággal verődök a pultnál iszogató fiúkhoz. -Itt a szülinapos!-kiált fel Taylor majd ki is kéri a következő kör töményet amit mindenki egy fintor kíséretében gyűr le. A pár méterrel arrébb támaszkodó félistenre téved a tekintetem , aki egy sötét szőke hajú piszok csinos lánnyal beszélget. A kezében egy poharat tart,miközben a lány minden szavát issza aki már hátulról ia jobban néz ki mint Eliot. Oké, Eliot sem csúnya srác. Hosszúkás arca van az arcélei neki is dominánsan kirajzolódnak mégis össze sem tudom hasonlítani Cameronéval. -Tüzet okádnak a szemeid, kislány!-nevet fel Chris miközben elém támaszkodik ezzel eltakarva a gerlepárt. -Csak elbambultam!-rázom meg a fejem és zavaromban inkább a koktélomat kezdem kevergetni. Mikor összetalálkozik a tekintetünk egyből elkapom és Chrisre nézek de abban a pár tized másodpercben mégis megszűnik körülöttem minden. -Neharagudj Brooklyn, de neked van a legkevesebb jogod féltékenynek lenni!-támaszkodik fel a púltra miközben rendel magának egy sört -Először is, nem vagyok féltékeny!-nézek rá majd lehúzom a pohár tartalmát -Másodszor meg,neki mégjobban nincs joga mivel Ő volt az aki megcsalt!-kacsintok a legjobb barátjára majd vetek egy lenéző pillantást a minket figyelő Cameronra -Hé Brooklyn!-kiált utánam mégegyszer mikor ellépek tőle-Szép gyűrű!-biccent az ujjamon lévő ékszer felé -Köszönöm?-inkább kérdésnek hat mint kijelentésnek mivel nem igazán tudom mire vélni. Megfordulok és a nekem integető Kristenhez és Sierrahoz sietek akikkel táncolni kezdünk. Meglepődök amikor Eliot a hátamnak simul és a csípőmnek dörgölőzik az utolsó emlékem pedig az ahogy beültet egy taxiba.
