All that matters is you,Baby! -Cameron Dallas Fanfiction

2.

Két napot töltöttünk még New Yorkban,majd Sierra és én a szombat délután induló los angelesi járattal haza indultunk. Sajnos Brent nélkül,aki innen utazott Washingtonba, egy üzleti útra de a lelkemre kötötte,hogy ebben az 1 hétben nagyon vigyázzak a menyasszonnyára. Így miután könnyes búcsút vettek a reptéren ( szó szerint,Sierra sírt), barátnőmmel karöltve ültünk fel a hatalmas repülőre.

Az úton Sierra egy matt fekete, vastag határidő napló féleséget adott a kezemben,amire holografikus betűkkel nem más volt írva mint, Wedding. A lelkemre kötötte, hogy ebbe írjak le minden ötletet, fontos helyet és dátumot így nyomon tudjuk egymás gondolatait követni ami valljuk be, praktikus ötlet volt két nőnek.

Megbeszéltük, hogy amint tudok átmegyek hozzá és nála töltök pár napot ,mivel sajnos nekem nem áll meg a munka és szinte minden második nap vagy fotózás vagy forgatásra kell mennem és amióta Sierra elkezdett személyi edzőként dolgozni, neki sem szabad a minden napja de legalább egyikőnk sem panaszkodhat anyagilag.

Sierranak halisten, tökéletes elképzelése van az esküvőjéről így talán sima ügy lesz. Aha. Szép álom.
Alig tudtam lelőni, hogy legalább fél órát hagyjon aludni amibe nagy duzzogva belement de amint felébredtem tovább bombázott az ötleteivel.

Miután sikeresen földet értünk, és a csomagjainkat is átvettük a fejembe húztam a szürke adidas sapkám ami illett a szinten adidas fehér pólómhoz, cipőmhöz és szaggatott farmeremhez.
-Mivel mész haza? Nálam is aludhatnál!-nézek barátnőmre aki mellettem sétál.
-Áá, ma elmondom nekik!-mutatja fel gyűrűjét mosolyogva majd megigazítja magán a szürke kapucnis pulcsiját -Amúgy Cam jön értem!mosolyog rám -Ti még nem is találkoztatok!-visít fel,mire karon vágom. Igaz,még sosem találkoztam a testvérével. Nem sokszor jártam a családi házban,amikor mégis csak Gina volt otthon. Hallottam már róla,igaz annyira nem izgatott hogy utána nézzek Si pedig nem mutatott közös képet így fogalmam sem volt kire csorog a nyála a mai fiatalságnak.

-Ott van az én kisöcsém!-mutat a tömegbe barátnőm mire furán nézek rá. Azt várja,ismerjem fel kétszáz ember közül? Szemeimet visszavezetem a reptér előcsarnokában szaladgáló emberek irányába.

Ebben a pillanatban megpillantok egy magas, ugyan olyan adidas sapkát viselő srácot mint ami rajtam van. Fekete farmert és pólót visel, karján egy aranyóra díszeleg. Elidőzök szemeimmel az idegenen, azonban mikor egyik kezét felemeli és int egyet meglepődök.
-Cameron!-ejti ki testvére nevét hangosan az éppen ekkor kezemet megfogó Sierra
-Mi? Ő a testvéred?-kapom fejem barátnőmre aki vigyorogva bólint rám majd a fiú karjaiba veti magát
-Anyám!-suttogom magam elé meglepetten majd megállok mellettük
-Öcskös!-a megszólításon jót mosolygok ,főleg mikor az említett személy szigorú tekintettel néz Sierrara aki csak megforgatja a szemeit majd ugyan akkora mosollyal mint előtte folytatja -Had mutassam be a világ legjobb barátnőjét!-karolja át a vállam és bújik hozzám egy pillanatra

-Ivott a gépen egy kis pezsgőt, bocsi!- húzom el a számat nevetve, mire ő is felnevet. Azta.Cuki. -Brooklyn Adams vagyok!- mosolygok
-Cameron Dallas!-mosolyog vissza majd közelebb lép és nyom két puszit az arcomra. Hmm. Mondtam már,hogy cuki?
-Oké, elég a húsoskodásból!-szólal meg barátnőm -Cam,hazadobnánk Brookot?-néz a mellettem álló fiúra aki egyből rávágja hogy persze
-Nem szükséges,majd szólok Brian-nek!-ellenkezek. Cameron furcsán néz rám
-A menedzsere!-legyint Si testvérére nézve -Nem vitatkozom, indulás!-ragadja meg bőröndömet,majd a sajátját és a kijárat felé igyekszik egyedül hagyva a fiatal adonisszal.
-Csak, hogy tisztázzuk mennyire lehetek szemtelen, hány éves is vagy? Mert kétlem, hogy olyan vén róka mint Si!-néz rám szívdöglesztő mosollyal amitől egyszerre érzem magam kislányos zavarban és kezdenék flörtölni. Ha nem a legjobb barátom öccséről beszélnénk.
-Cameron!-mordul hátra az előttünk siető Sierre, öccse előző sértésére amin csak jót nevetünk
-21 vagyok.-válaszolok kérdésére miközben megtartja nekem a bejárati ajtót amit megköszönök -Sierra rengeteget mesélt rólad!-mosolygok rá mire arca kicsit ijedté válik
-Jezusom, ne higyj neki el semmit!-néz rám ugyan olyan arckifejezéssel
-Nyugalom, semmi rosszat!-nevetek fel mire megkönnyebbülten sóhajt. Cameron bepakolja a bőröndeinket a csomagtartóba.
-Felhívom a szerelmem. Brook ülj csak előre!-száll be barátnőm a hátsó ülésre. Vállat vonok majd az anyósülésre pattanok.
Egy ideig hallgatjuk Sierra és Brent édes nyálas szerelmes beszélgetését majd Camaron inkább bekapcsolja a rádiót.
-Szóval modellkedsz..- szólal meg a volán mögött ülő fiú ezzel megtörve a kínos csendet.
-Pontosan!-bólintok egy halvány mosoly kíséretében
-Mondjuk,ez egyértelmű volt!-néz rám egy huncut mosoly kíséretében -Én is.. mondhatni.-ingatja a fejét
-Na ezt viszont nem mesélte!-nézek meglepetten rá majd Sierrara aki integet majd tovább csacsog a készülékbe
-Nem? Pedig elég népszerű vagyok!-dobja kicsit hátra a fejét,majd mintha leseperne valamit a válláról rám nevet ami belőlem is ugyan ezt váltja ki

-Eljegyezte igaz?-suttogja halkan. Rám pillant majd vissza az útra. Aprót bólintok majd elmosolyodva ránézek
-Honnan tudod?-kérdezem szinten suttogva
-Láttam a gyűrűt!-mondja még mindig mosolyogva
-Ma akarja elmondani nektek, tegyél úgy mintha nem tudnád kérlek!-néztem rá kérlelően mire csak bólintott.

Az út további részében nem igazán beszélgettünk. A házam előtt hátra fordulva dobtam egy puszit barátnőmnek majd kiszálltam, ahogy Cameron is aki kivette a bőröndöm.
-Köszönöm- mosolyogtam rá a bőröndöm húzóján dobolva tenyeremmel -A segítséget is és a fuvart is!-mosolyogtam rá zavartan
-Igazán nincs mit!-vont vállat. Csak néztük egymást, nem tudtam elönteni hogyan is kéne elköszönnöm. Öleljem meg vagy pacsizzak le vele?
Így inkább maradtam az egyszerűnél. Hisz valószínűleg barátnője van mit ölelgetném.
-Akkor, szia!-elég már a vigyorgásból, azthiszi görcsöl a szád. Meglepésemre egyet lépett előre,majd egyik kezével átkarolt. Én is így tettem. Micsoda illat.
-Szia!-köszönt el végül ő is majd elindult így én is beütöttem a kapu zárjának a kódját majd intettem egyet az ablakban csüngő Sierrának és végigsétálva a macskaköves járdán bementek.