All that matters is you,Baby! -Cameron Dallas Fanfiction

18.

Szombat van. Az esküvő napja én pedig azóta sem beszéltem Sierraval. Brent felhívott tegnap, megkérdezte tudom e mi a baja a menyasszonyanam,aki miután megtudta min is "vesztünk " össze csak rávágta, hogy "és "? Így gondolom Brent nem igazán lepődött meg a kis románcomon Cameronnal.
Mivel eddig úgy terveztem, hogy ott leszek az esküvőn így ezt a hétvégémet munkamentessé tettem. Most viszont fogalmam sincs, egyáltalán ott leszek e a legjobb barátnőm esküvőjén akinek én vagyok a tanúja.
Vagy két órát beszéltem anyával aki próbált lelket önteni belém azonban mindhiába.

A pritty little liars utolsó évadánál tartottam amikor a csengő megszólalt. Elég korán volt még ahoz hogy akárki keressen,így csak anya érkezésére számítottam.
Csiga lassúsággal haladtak az ajtóig majd nyitottam ki ahol a kócos hajú,melegítő nadrágos mamuszos Sierraval tálaltam szembe magam. A szemei óriásira voltak dagadva, és az arcán még most is egy könnycsepp csordogált.
-Nem mehetek férjhez a legjobb barátnőm nélkül!-fakad sírva mire nekem is könnyek gyűlnek a szemembe
-Sierra!-ejtem ki nevét mire ölelésébe von.Percekig szorongat és szipogunk mint két óvodás majd beljebb invitálom.
-Te mamuszban vezettél idáig?-kérdezem a konyhába vonulva
-Miután pánikrohamot kaptam reggel és anya szentbeszédet tartott az első utam ide vezetett!-ránt vállat
-Narancslevet?-emelem fel a hűtőből kivett dobozt
-Vodkával légyszi. Vagy inkább hagyd a narancslevet,csak a vodkát kérem!-hadonászik maga előtt -Valamit muszáj innom hogy ellazúljak, tiszta ideg vagyok! Semmit nem aludtam! Vezetsz hazáig?-hadarja mire én csak felnevetek
-Oké, nyugi!-tolom elé a narancslét -Viszont nekünk beszélnünk kéne!-harapok ajkamra
-Durva, viszont beszéltem Cammel..-kezdi mire szemeim kikerekednek
-Mit csináltál?-csapom le a poharam
-Ha ti szeretitek egymást, amihez nekem még idő kell feldolgozni, de nincs jogom az utatokba állni! És végülis,te vagy a legtökéletesebb lány az öcsém számára!-mosolyog rám
-Nem vagyunk együtt!-rázom a fejem zavartan
-Igen, hallottam hogy nem veszed fel a telefont és nem válaszolsz az üzeneteire!-néz rám bosszúsan
-Átöltözök és indulhatunk!-teszek úgy mintha nem is hallottam volna majd az emeletre vonulok
-Ezzel nincs vége!-kiáltja utánam.
Magamra kaptam egy szaggatott világos farmert és egy mélyebb kivágású fekete krop toppot majd miután becsatoltam a magasított talpú fekete szandálom és eltettem a szükséges cuccaimat, a fekete kistáskámmal a kezemben visszamentem az éppen hűtőmet kifosztó barátnőmhöz. A pultnál ült, közben a kedvenc Ben&Jerry's jégkrémemet falatozva amit azonnal lefotóztam és feltöltöttem.
-Indulhatunk!-hangomra felkapja a fejét majd kezébe véve a fagylaltos dobozt és a kanalat az ajtó felé siet.
-Attól jobb érzés lesz ha ellopod a jégrémemet?-kérdezem nevetve majd letörlöm az arcáról a hús finomságot.
-Ideges vagyok!-néz rám morcosan majd beszáll a fekete Range Rover anyósülésére.

Mindenki fel alá futkározik a házban, a sminkes és a fodrász már itt van és a lányokon dolgoznak. Sierraról már csak a ruhája hiányzik amit a végére hagyunk. A haja felső része fel van tűzve míg az alja lágy fürtökbe van sütve. Szolíd de mégis elegáns sminket kapott, míg én a selyem köntösömben szaladgálok amit a D&G fotózáson is viseltem a telefonnal a fülemen.
Nem rég értem vissza a Dallas házba, az esküvő helyszínéről ahol felügyeltem a munkálatokat így lassan én ülök a profik székébe .
Míg Sierra a földszintre siet,én a lányok átalakulását figyelem majd utána sietek mivel a saját maga által választott kis tiaráját fent hagyta amit most kéné beletenni a hajába.
-Cameron!-a barátnőm száján kiejtett név hallatán megmerevedek. A szívem őrültem kezd kalapálni, a tenyerem pedig izzadni. A lépcső felénél járok, így fogalmam sincs visszaforduljak e. Gina örömteli hangját is meghallom és a puszik cuppogását amiről akaratlanúl jut eszembe minden egyes csókcsatánk. 8 napja nem láttam.
Várok még egy kicsit majd mikor az ajtó záródását hallom engedek a korlát szorításából. Elment.
Szaporázom meztelen lábaimat a mini koronával a kezemben majd nagy lendülettel lépek le az utolsó lépcsőfokról és fordulok el hirtelen derékszögben, azonban pár centi választ el konyhából kilépő magas, isteni illatú félistentől. Haja most is rakoncátlanul mered össze vissza.Egy szürke Calvin Klein kapucnis pulcsit és egy fekete rövidnadrágot visel.
Döbbentem meredünk egymásra, én résnyire elvált ajkakkal.
-Szia!-szólal meg ezzel megtörve a kínos csendet
-Szia!-eresztek egy halvány mosolyt. Megpillantom a nappaliba libbenő barátnőm aki sarkon is fordulna amint meglát minket azonban utána szólok -Sierra!-szólok utána feltartva a kezemben lévő ezüst ékszert
-Ez még ráér!Előbb beszéljetek!-lép vissza majd testvérére kacsint
-Brooks én sajnálom!-néz a szemembe Cam, azonban megrázom a fejem
-Igazad volt!-bólintok majd elmosolyodok -Felejtsük el!-vonok vállat majd hátatfordítva az emeletre sietek faképnél hagyva. Fogalmam sincs miért tettem, miért nem ugrottam inkább a nyakába és csókoltam meg. Talán tartani akartam magam előtte, hogy ne tartson ennyire konnyűvérűnek akinek elég egy szeretlek szó és egyből ágyba lehet vinni.
A sminkem végül egy füstös barnás, arany színű csillogó csoda lett. Ajkaima a szokásos nude színű matt rúzs került, derékig erő szőkésbarna hajamat pedig gyönyörű nagy hullámokra sütötték.
Miután segíttettem felöltözni a menyasszonynak, amit végig pityeregtem én is felvettem a földig erő, rose gold színű selyem pántos ruhát .

-Annyira gyönyörű vagy!-törlök le egy újjabb kibuggyanni készülő könnycseppet már a szertartás menyasszonynak fenttartott egyik szobájában .
-Nagyon nagyon félek,bébi!-szorítja meg a kezem az általa sokszor használt becenévvel hívva engem
-Ne félj! Minden tökéletes lesz már mondtam!-simogatom a kézfejemet szorongató ujjait -Az a férfi odakint csak arra vár, hogy összekösse és leélje veled az életét Sierra! Ti vagytok a tökéletes pár amiről példát kéne vennie mindenkinek! Minden rendben lesz!-öntök belé lelket mire nagyot sóhajt és mosolyra húzódik a szája
-Beszéltél az öcsémmel?-suttogja mivel a szobába ekkor lépnek be az egységes ruhát viselő koszorúslányok. Válaszúl csak bólintok. Ekkor a fülembe dugott fülhallgatóban meghallom az egyik hostess hangját.
-Irány férjhez menni bébi!-adom kezébe az asztalon lévő rózsa csokrot mikor Dan, az apukája is belép a szobába. Az ajtóhoz kísérem őket ahonnan majd bevonúlnak.
-Végig melletted leszek!-ölelem meg a kezét tördelő barátnőmet aki erre hálásan elmosolyodik és bólint
-Köszönünk mindent, Brooklyn!-simítja felkaromra kezét az édesapja. Kezére simítom a kezem, rámosolygok majd az oltár mellé sietek ahol megpillantom Cameront. Végig engem pásztáz a szemeivel amibe bele pirulok.
-Gyönyörű vagy!-tátogja mire elvigyorodik és elsuttogtok egy köszit.
Brentre nézek, aki a kezeit tördeli. Rám emeli a tekintetét ami idegességet tükröz.
Összemosolygunk, ekkor pedig felcsendül a bevonulásra választott zene. Kinyílik az ajtó, ami mögött ott áll a gyönyörű barátnőm, a hatalmas hófehér ruhájában, a csokrával a kezében, és az átlátszó, fehér fátyollal a fején.
Ebben a pillanatban buggyan ki egy könnycsepp az én szememből is, ahogy Ginaéból is. Férjhez megy a legjobb barátnőm.