All that matters is you,Baby! -Cameron Dallas Fanfiction

10.

Másnap sajnos korán ott kellett hagynom a Dallas házat,mivel 9re Los Angelsben kellett lennem, ahol egy interjút készítenek velem és pár Victoria Secret modellel. Így miután hazamentem, ledobtam a cuccom és egy gyors zuhany után indultam is.
A stúdióba érve egy rövid meeting után, amin elmondták miről is kell beszélnünk az öltözőbe mentem ahol mint mindig, istenit alkottak a lányok.
Egy viszonylag egyszerű sminket kaptam, egy lilás rózsaszínes tónusú rúzzsal ami illett a lábamra adott hasonló színű magassarkúmhoz és a fekete ruhámhoz. A hajamat hullámosra sütötték és kész is voltam.

-Tudtommal mindannyian érkeztek a New Yorki divathétre!-néz ránk az előttünk ülő riporter. -Az ilyen huzamosabb idejű kiruccanásokat hogy viselik a párjaitok? Gigi, te és Zayn hogy élitek ezt túl?-fordul a mellettem ülő szőke barátnőmhöz
-Ugyan ,Simon!-legyint mosolyogva -Az igaz szerelem mindent kibír!-mosolyog
-Ooohw!-mosolyodik el az egész stáb és mi is
-Brooklyn!-ejti ki a nevem, mire halvány mosollyal nézek rá. -Pár hete azt nyilatkoztad,nincs senkid..-válaszúl bólintok -Azonban emberek millióiban felmerül ez a kérdés..-mutat a mellettünk lévő kivetítőre amin ekkor megjelenik egy kép rólam és Cameronról. A kép tegnap a ruhapróba előtt készült amint próbáltunk bejutni az épületbe. A fotó a lehető legfélreérthetőbb helyzetben készült, az összekulcsolt kezünk és ahogy egymásra mosolygunk egy tökéletesen pár látszatát kelti -..hogy mi van közted és Cameron Dallas között?-fejezi be kérdését álszent mosollyal az arcán a 40 év körüli jóvágású de annál tenyérbe mászóbb férfi.
-Csak barátok vagyunk!-mosolygok zavartan
-Tudtommal nagyon jó kapcsolatot ápolsz a nővérével,Sierraval. -ragad le a témánál -Hogy jött a képbe Cameron?-szögezi nekem a kérdést
-Sierra esküvője révén találkoztunk, mivel rengeteget töltök nála a szervezés miatt, így elkerülhetetlen volt!-mondom egy álmosoly kíséretben. Zavaromban már megkezdem a műkörmöm a sok kapirgálástól, erre ismét felém fordul.
-Hát kitudja mit hoz a jövő!-vigyorog. Visszamosolygok ami inkább vicsorgásként hat. Nagyot lélegzek mikor elköszön,majd kikapcsolják a kamerákat.
-Utálom ezt a faszit!-mordul fel mellettem Ashley miközben az öltözőbe megyünk
-Hát még én!-forgatom meg a szemem
-Brooklyn, egy pillanatra!-kiált utánam Melissa, aki szervezi az összes fotózást és az ilyen interjúkat amiben remélem nem lesz többet részem. Mosolyogva fordulok felé,megvárom meg odaér, addig a lányok tovább mennek.
-Tudnál jönni egy pillanatra? Bryan beszélni szeretne veled!-mutat maga mögé. Bryan a fotós,viszont fogalmam sincs mit szeretne hiszen pár nap múlva amúgy is találkoztunk volna.
A fotóstúdióba érve megpillantom a kamera mögött,mire egyből abbahagyja a fehér háttér előtt álló lány fotózását.
-Brooklyn!-ejti ki a nevem mosolyogva -Csinos mint mindig!-von ölelésébe amit nevetve viszonzok -Isteni ötletem támadt!-kezdi el miközben arrébb sétálunk
-Felkeresett minket a Dolce & Gabanna! Én csinálom az új kollekciót, és én választom ki a modelleket..-néz rám félve -És én rád gondoltam!-mondja ki mire eltátom a számat
-Rám?-kérdezek vissza, hátha csak rosszul hallottam. Válaszúl bólogat mire nyakába ugrok
-Úr isten, köszönöm Bryan!-ölelgetem
-Viszont van még valami!-emeli fel a kezét -Nem egyedül csinálod, kellett választanom egy fiút is!-mondja mire csak bólogatok. A teremben hirtelen hatalmas hangzavar keletkezik, mindenki nevetni és kiabálni kezd. Elnézek Bryan vállá felett, ahol ekkor megpillantok egy farmer nadrágot viselő, feher pólós és sapkás srácot. Bryan is megfordul majd elmosolyodik amikor a srác leveszi a sapkáját, nekem pedig a nevetése hallatán, és ahogy rámmosolyog földbe gyökerezik a lábam.
-Biztos halottál már Cameron Dallasról!-fordúl felém Bryan miután intett az említett szemelynek aki felénk indul. -Ő lesz a párod!-mosolyog rám.
Nagyokat pislogva próbálom feldolgozni az információt miszerint Cameronnal fogok dolgozni.
A hozzánk erő srác lepacsizik az előttem álló Bryannel majd felém fordul.
-Szia,szépségem!-mosolyog rám. A testem egyből reagál a jelenlétére és pirulni kezd az arcom
-Szia Cameron!-bólintok
-Szuper,ismerkedjetek csak! Majd hívlak titeket!-fogja meg mindkettőnk vállát majd elmegy.
-Te tudtad?-kérdezem zavartan. Valahogy teljesen más érzés így,nyílvános helyen beszélni vele.
-Ma tudtam meg!-von vállat -Hogy ment az interjú?-kérdezi mosolyogva. Honnan a fenéből tudja,hogy interjúm volt?
-Borzalmasan!-sóhajtok fel
-Akkor egy ebéd mellett elmesélheted!-tárja szét picit karjait, amolyan mit veszthetsz stílusban. Elnevetem magam majd megrázom a fejem.
-Nemár Brooks, csak egy ebéd!-kezd nyafogni. Arcára nézek,és a látványtól egyszerűen nem tudok betelni. Elég Brooklyn, két napja te ráztad le most nem kezdheted újra!!"
Hiába villogott a vészjelző a fejemben, pirosan szirénázva miszerint ne.Vele akartam lenni.
-Átöltözök!-mosolyodok el mire hatalmas vigyor kúszik a szájára
-Itt megvárlak!-bólint. Vigyorogva forgatom meg a szemem majd az öltözök felé veszem az irányt.
Lemosom a számról a rikító rúzst és egy natúr színt viszek fel, majd felveszem a lenge fehér, combközépig erő ruhámat és a fekete bőrzsekim majd egy fehér conversebe bújtatom a lábam amiben érkeztem is. Felveszem a fekete táskám majd visszamegyek oda ahol hagytam Cameront. A lábaim szinte ujjonganak örömükben,hogy levettem azt a magassarkút .
A rám váró fiú, egy rendezői székben ül a telefonját nyomkodva.
Már majdnem oda érek hozzá mikor észre vesz, így feláll.
-Még fél órával számoltam!-nevet fel miközben a kijárat felé indulunk és elköszönünk mindenkitől.
-Irónikus,hogy nemrég égettek be a tegnapi képünkkel az egész világ előtt most pedig együtt megyünk ebédelni!-tűnödök el,miközben végig haladunk a nagy fehér márvány folyosón
-Kérdeztek rólam?-lepődik meg. Megtartja nekem a hatalmas üvegajtót, majd a kocsijához megyünk ahol kinyitja nekem az ajtót majd megkerüli és ő is beszáll.
-Rólunk!-javítom ki mire értetlenül néz rám -Te nem láttad a képeket?-kérdezem furcsállva mivel én mindenhol találkoztam vele.Válaszul megrázza a fejét. Előveszem a telefonom majd megnyitok egy rólunk készült képet,amit nekem is mutattak az interjún. Amikor megállunk az egyik piros lámpánál felé fordítom a telefont.
-Szerintem jól nézünk ki!-von vállat mosolyogva majd rámnéz -Együtt..-nem válaszolok csak elfordítom a fejem és az utcán járkáló embereket kezdem figyelni.
-Hova megyünk?-kérdezem kis idő után
-Tudok egy jó kis helyet, oda szoktunk járni a srácokkal! De ha máshova akarsz menni,mehetünk!-kapja rám a fejét
-Nem, menjünk oda!-nézek rá majd a rádióhoz nyúlok -Szabad?-kérdezem még mielőtt bekapcsolnám. Válaszul felnevet majd bólint egyet mire elmosolyodok és bekapcsolom. A rádióban épp Drake-Hold On, We're going home című száma ment.
-Elkapcsolhatod ha nem szere..-kezdi azonban félbe szakitól
-Imádom!-nevetek fel mire rámkapja a fejét
-Legyél a feleségem!-néz rám komoly arccal mire felnevetek
-O got my eyes on you, you're everything that i see i want your high love and emotional endlessly..-kezdem énekelni a szám első sorait majd Cameromra nézek aki mosolyogva figyeli hol az utat hol engem
-Couse you're a good girl and you know it, you act so different around me..-énekli velem mire mindketten felnevetünk.

-Nincs kedved átjönni ezután? Jönnek a srácok is!-kérdezi már az étteremben, a narancslevét szürcsölve. Kérdésén eléggé meglepődök amit észre is vesz. -Csak jól érezzük magunkat, ezt nem tilthatja meg Sierra!-mondja ki azt amire gondolok. Végülis igaza van. És amúgy is utáltam a gondolatot,hogy elköszönjek tőle, amit nem kell tudnia. Nincs abban semmi ha átmegyek hozzá. Barátok vagyunk. Vagy, valami olyasmi..még.