Minden a Groupama Stadion parkolójában kezdődött, pedig akkor még nem is ismertük egymást. Majd minden megváltozott. Minden körülötted kezdett el forogni. Olyan dolgok történtek velem, amikre sohasem számítottam. Hiába voltál messze tőlem, hiába nem...
Telki! Az a hely, amiről soha nem tudtam elképzelni, hogy valaha is beteszem a lábam. Reggel háromnegyed 7-re már mindenki gyülekezett a Groupi előtti parkolóban. Fiúk- lányok vegyesen beszélgettek. Akár merre néztem, csak Magyar Válogatott melegítőben várakozó embereket láttam. Mikor mindenki megérkezett, felszálltunk a buszokra és elindultunk Telkibe. Bő 35 perc alatt oda is értünk, hisz nincs messze Budapesttől. A buszon a szokásos felosztásban ültünk, Nesszi- Danával, míg Lina mellettem ült. Amint bekanyarodtunk a központhoz, izgatottan lépkedtünk le a buszról.
- Azta- nézett körbe Lina.
- Ugye, milyen fasza hely- lépett mellénk Szalai, majd karját átdobta barátnőm vállán, és elindultak a bejárat felé.
- Uhaa- húztak mellettem a fiúk, mikor meglátták Szalai eme tettét.
- Úgy látom ki kell kérdeznem drága Angelinánkat később- mondtam nevetve a lányoknak, majd elindultunk mi is befelé.
- Szóval, itt vannak a kulcsok. A szobabeosztást ti intézitek el, csak annyit kérünk, hogy a nemek ne keveredjenek- nézett Storck Szalaiék felé.
Kiosztottuk a szobakulcsokat, majd elindultunk megkeresni a szobáinkat. A Linával közös szobakulcsunkon a 168-as szám állt, így fel kellett lifteznünk a 2.-emeletre. A szobánkba belépve a szám is tàtva maradt. Egy szép szoba fogadott minket. Nem volt hatalmas, nekünk pont megfelelt. Modern felszereltségű volt, a szobához tartozott egy fürdő is.
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
Miután lepakoltunk és körbenéztünk már 9 óra is elmúlt. Még gyorsan összepakoltam az edzésre a cuccom, és már mentünk is körbenézni Linával. Ahogy kiléptem a szobából, a szemben lévő szoba ajtaja is kinyílt és kilépett rajta Szalai Dzsudzsákkal az oldalán.
- Lám lám, kik vannak velünk szemben- kacsintott barátnőmre Szalai azzal a csajozós mosolyával, mire Lina elpirult.
Hoppá, ebből lesz még valami.
- Jajj de jó, ti is itt vagytok- sétált felénk Daniella Dominikkel az oldalán.
- Hol hagytad Ágit?- kérdeztem tőle mosolyogva, miközben átöleltem Domit üdvözlés gyanánt.
- Valamerre sétálgat Nagyival- nevetett fel Domi.
- Szerintem menjünk körbenézni- mondtam, mire a többiek bólogatva elindultak egy irányba, így követtem én is őket.
- Halii, merre mentek?- lépett ki a folyosó végén lévő szobából Varga Roli.
- Csak körbenézünk, jössz?- kérdezte Dzsudzsi tőle.
- Aha, csak szólok Gerának- lépett vissza a szobába, majd pár másodperc múlva már jött is vissza. - És mizu?- csapódott végül mellém. - Semmi- nevettem el magam kínosan.
Nem tudom, mit mondhatnék neki a csütörtök este, vagyis inkább a péntek reggel után. A kínos pillanat, amikor az ölében fekve felébredtem, és össze- vissza beszélve elrohantam. Nagyon gáz volt. És azóta most találkoztunk először. Nem tudom, hogy viszonyuljak most hozzá. Oké, hogy normális, meg jófej, és nem olyan, amilyennek képzeltem, de akkor sem jön be. Jó, talán egy nagyon kicsit, de ő ezt nem tudhatja.
