Minden a Groupama Stadion parkolójában kezdődött, pedig akkor még nem is ismertük egymást. Majd minden megváltozott. Minden körülötted kezdett el forogni. Olyan dolgok történtek velem, amikre sohasem számítottam. Hiába voltál messze tőlem, hiába nem...
"Ültem a földön... csak ültem. Nem tudom hány percig vagy óráig... csak ültem. Arra gondoltam milyen volt az illatod, hogyan fogtad meg a derekam mikor puszit adtál, hogy böktél meg amikor viccelődtünk... csak magunkat láttam. Együtt... lehetőségem lett volna odabújni hozzád, megcsókolni, kérni, hogy szeress. Könyörögni! Akartalak, ott, akkor, mindig és most! Akarom újra, hogy láthassalak, halljam a hangod, érezzem az illatod és azt, hogy ne féljek ezt kimondani. Akarom! Mert kellesz. Mert szeretlek... szeretlek! Mikor idősebb leszek és a kislányom megkérdezi, hogy „Anyuci ki volt az első igazi szerelmed?" Nem akarok régi képeket előszedni csak a szoba végébe mutatni és azt mondani „Nézd kislányom ott ül.."
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
- Nem baszol át még egyszer- huppant le Lina a kanapéra vörös fejjel.
- Látnod kellett volna az arcodat- nevettem fel.
Ma is bevetettem a: szülünk, jesszusom- kis mutatványomat. Most, hogy már csak napok vannak hátra, valahogy le kell vezetnem a stresszt, így többször is kijátszottam már a terhes anya most szül kártyámat, amit rendszerint Lina nagy aggodalommal kezel. Úgy látom a mai után ő már várja, hogy megszüljek. Szerintem kezd őszülni is miattam.
- Batikék mikorra várhatóak?- kortyolt bele most készült kávéjába drágalátos barátosném.
- Szerintem csak olyan 2 fele jönnek- néztem a telefonomra, ahol Bence utolsó üzenete volt megnyitva.
Vidámparkba készülünk. Sajnos Bencét és Priskin Tomit nem hívták be a válogatottba, így amint el tudnak szakadni a csapatuktól, mindig kitalálnak valamilyen közös programot. Ma délutánra vidámparkozást terveztek. Összebeszéltek, így 6-an készülünk majd menni.
Lia, Petra és Tomi kislánya már nagyon várja, hogy Kis Barack megszülessen. Néha sokkal izgatottabb még nálam is, már alig várja, hogy együtt játszhassanak. Nem akartam lelombozni azzal, hogy közöljem vele, hogy Aimee még túl kicsi lesz hozzá képest és nem nagyon tudnak majd játszani.
- Mindent összekészítettél már?- kérdezett a szülős cumómra.
Magyarul arra a holmira, amit majd a kórházba viszek. Tudjátok, amikre majd szükségem/szükségünk lehet szülés után. Már iszonyatosan izgulok. Nagyon a karjaimban szeretném már őt tartani. Minden álmom valóra válik.
2 napom van már csak hátra. Eléggé izgulok is miatta. Az orvos szerint nem nagyon kéne már otthonról elmászkálnom, de ki akarna otthon maradni? Hát én biztos nem. Ha ki akar bújni, akkor ki is fog, nem fogom a vidámparkot azért kihagyni, mert bármikor jöhet. Az nem én lennék.
- Aha, ha minden igaz- néztem az ajtó melletti kis szekrényen pihenő táskámra.
- Akkor jó- kapcsolgatta a TV-t nagy lelkesedéssel Lina.
Tuti megint valamilyen mesét keres. A múltkor is arra értem haza, hogy Peppa malacot néz. Igen, ő az én felnőtt barátosném.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
