„Öregedjünk meg együtt, A sors bármit is rendel. Így állunk elébe mi, Ketten, egy szerelemmel. /John Lenon/ "
~ Varga Roland szemszöge ~
Kavarogtak a gondolataim. Nem értettem semmit. A fejem kótyagos volt még a piától, zsongtak az előbb hallott szavak az agyamban. Mi az, hogy az enyém? Mi a franc folyik itt?
- Tessék?- kérdeztem krákogva.
Most komolyan? Csak ennyit tudtam kinyögni? Jó, talán kissé sokkos állapotom miatt lehetett.
Ránéztem a többiekre, akik feszülten figyeltek minket. Szinte már mindenki tudta az igazat Andelinről. Gera vállamra tette kezét bátorításként.
- Te nagyon hülye, ő a te lányod- kiáltott rám dühösen Dominik, mire eskü kissé megijedtem.
Még soha nem láttam őt ilyennek.
- Ki? Andelin?
- Te tényleg egy állat vagy- ült le egy padra, mire a többiek is követték őt, és ők is leültek.
- Várj,most azt mondod, hogy Andi lánya tőlem van? Az lehetetlen, hisz nemfeküd...-hirtelen abbahagytam.
Most esett csak le a dolog. Egyből eszembe jutott az az este Barcelonában. Egyetlen este volt csak, de mindent megváltoztatott.
- Nem, az nem lehet. Elmondta volna. Nem, csak viccelsz- nevettem fel, de mikor rájuk néztem, tudtam, hogy az igaz.
- Igazat mondd- kelt a védelmére Szala.
- Te is tudtad? Én nem szóltál? Ki tudta még? Dzsudzsi? Batik? Priska? Kurvára mindenki tudta, csak én nem?- kezdtem el kiabálni.
Nem hiszem el. Van egy lányom életem szerelmétől, és senki nem szólt róla. Még a legjobb haverjaim sem. 3 éve történt és senki nem volt hajlandó szólni róla. Hát milyen barátok az ilyenek?
- Miért nem mondtátok el?- kezdtem el előttük járkálni.
- Andi mindenkinek megtiltotta. Mondhattunk mi neki bármit, ismered, milyen önfejű tud lenni- mondta Dominik.
BINABASA MO ANG
Varga or Varga ( Varga Roland Fanfiction )
FanfictionMinden a Groupama Stadion parkolójában kezdődött, pedig akkor még nem is ismertük egymást. Majd minden megváltozott. Minden körülötted kezdett el forogni. Olyan dolgok történtek velem, amikre sohasem számítottam. Hiába voltál messze tőlem, hiába nem...